Berta Sándor
A technika által alapjaiban fog átalakulni a gazdaság
Tulajdon helyett megosztás, gyártás helyett letöltés, építés helyett nyomtatás - mindezt pedig szabályozás nélkül néhány óriáscég fogja kontrollálni.
Jeremy Rifkin író és kormánytanácsadó úgy véli, hogy 40 éven belül kialakul a dolgok szuperinternete. A szakember évtizedek óta jelzi előre a technikai trendeket és a gazdaság jövőjét. A Foundation on Economic Trends alapítója legújabb könyvében azt írta, hogy a kapitalista társadalmat a megosztás gazdasága fogja felváltani, a kapitalizmus ugyanakkor nem tűnik majd el teljesen.
Rifkin álláspontja az, hogy eddig azok a vállalatok növekedtek, amelyeknek a legjobban sikerült csökkenteniük a gyártott termékek költségeit. De most olyan időben élünk, amikor egy egyszer vagy egymilliószor letöltött zeneszám költségei között nincsenek különbségek. Így alakult ki a társadalmi tulajdon. Olyan dolgokat és szolgáltatásokat fejleszthetünk ki, amelyek a hagyományos szolgáltatókat kiszoríthatják az üzletből. Ez ugyan hatalmasabbá teszi az olyan óriásokat, mint a Google vagy a Facebook, viszont a másik oldalon ott van például a Wikipédia vagy éppen a szállás megosztása (pl. Airbnb).
A távközlési társaságok és a Google látják, hogy jön a dolgok szuperinternete és ellenőrizni akarják a hálózatokat, továbbá diszkriminálnának és kijátszanák az internetsemlegességet. Szerinte ezért szabályozni ezeknek a konszerneknek a működését, mert a világ tudása nem összpontosulhat egyetlen cégnél.
Kiemeli, hogy az emberek nem csak azért alapítanak vállalatokat, mert gyorsan meg akarnak gazdagodni. Nyilván vannak olyanok, akiknek a pénz számít, de vannak olyanok is, akiknek szociális motívumaik vannak és a kreativitásukat mindenki számára elérhetővé akarják tenni. A megosztás gazdaságában több millióan terjesztenek zenét, fiatalok készítenek videókat és azokat megjelentetik a YouTube oldalain, ezenkívül hírek, könyvek és főiskolai kurzusok érhetők el ingyen a világhálón.
Az olyan óriáscégeknek, mint a Facebook vagy a Google valóban kapitalista üzleti modelljük van, viszont ezzel párhuzamosan azt is lehetővé teszik a számunkra, hogy szinte ingyen különböző dolgokat használjunk vagy készítsünk. Szerinte a közeljövőben sokkal több dolog fog megváltozni, mint azt elsőre hinnénk. Technológiai forradalom zajlik a távközlésben, az energiaellátásban és a gyártásban, mindez oda vezet majd, hogy teljesen másként fogunk gazdálkodni. Hamarosan bővelkedünk majd áramban, a nap és a szél ugyanis nem küldenek áramszámlát.
Különleges közlekedési utak segítségével fognak eljutni az emberek és a tárgyak egyik helyről a másikra, de emellett kialakul majd a dolgok internete is, amelyben az intelligens tárgyak egymással kommunikálnak. A 3D nyomtatók kiváltják a hagyományos gyártási eljárásokat: Kínában 24 óra alatt 12 házat nyomtattak ki, darabjukat átszámítva 4000 dolláros áron.
Rifkin egyik kedvenc példája az autók megosztása. Ennek oka, hogy a felhasználóknak a tulajdon helyett bőven elég a hozzáférés. A gépkocsik megosztásával ugyanolyan mobilak lehetnénk, de már most is 80 százalékkal kevesebb jármű lehetne az utakon. A fennmaradó 20 százaléknyi autót pedig a jövőben 3D-nyomtatási központok fogják előállítani és megújuló energiával közlekednek majd.
A munka is megváltozik, főleg azért, mert még a tudományos munkák egy jelentős részét is a beszédfelismerés és a robotika fogja meghatározni. A dolgok szuperinternetének létrehozása szerinte 40 évet vesz majd igénybe és számos munkahelyet fog teremteni. Az emberek ugyanúgy pénzt keresnek majd, de az összegeket szolgáltatásokra fogják költeni. A munka nagy része az oktatást, a művészetet, a kultúrát, a gyermekgondozást, az egészséget érinti majd. Aki egy jó blogot ír, azt meg fogják hívni előadásokat tartani, aki pedig jó zenét tölt majd fel az internetre, az pénzt kérhet a koncertjeiért. Összegzése szerint mindez kemény folyamat lesz, de izgalommal tekint a jövőbe.
Jeremy Rifkin író és kormánytanácsadó úgy véli, hogy 40 éven belül kialakul a dolgok szuperinternete. A szakember évtizedek óta jelzi előre a technikai trendeket és a gazdaság jövőjét. A Foundation on Economic Trends alapítója legújabb könyvében azt írta, hogy a kapitalista társadalmat a megosztás gazdasága fogja felváltani, a kapitalizmus ugyanakkor nem tűnik majd el teljesen.
Rifkin álláspontja az, hogy eddig azok a vállalatok növekedtek, amelyeknek a legjobban sikerült csökkenteniük a gyártott termékek költségeit. De most olyan időben élünk, amikor egy egyszer vagy egymilliószor letöltött zeneszám költségei között nincsenek különbségek. Így alakult ki a társadalmi tulajdon. Olyan dolgokat és szolgáltatásokat fejleszthetünk ki, amelyek a hagyományos szolgáltatókat kiszoríthatják az üzletből. Ez ugyan hatalmasabbá teszi az olyan óriásokat, mint a Google vagy a Facebook, viszont a másik oldalon ott van például a Wikipédia vagy éppen a szállás megosztása (pl. Airbnb).
A távközlési társaságok és a Google látják, hogy jön a dolgok szuperinternete és ellenőrizni akarják a hálózatokat, továbbá diszkriminálnának és kijátszanák az internetsemlegességet. Szerinte ezért szabályozni ezeknek a konszerneknek a működését, mert a világ tudása nem összpontosulhat egyetlen cégnél.
Kiemeli, hogy az emberek nem csak azért alapítanak vállalatokat, mert gyorsan meg akarnak gazdagodni. Nyilván vannak olyanok, akiknek a pénz számít, de vannak olyanok is, akiknek szociális motívumaik vannak és a kreativitásukat mindenki számára elérhetővé akarják tenni. A megosztás gazdaságában több millióan terjesztenek zenét, fiatalok készítenek videókat és azokat megjelentetik a YouTube oldalain, ezenkívül hírek, könyvek és főiskolai kurzusok érhetők el ingyen a világhálón.
Az olyan óriáscégeknek, mint a Facebook vagy a Google valóban kapitalista üzleti modelljük van, viszont ezzel párhuzamosan azt is lehetővé teszik a számunkra, hogy szinte ingyen különböző dolgokat használjunk vagy készítsünk. Szerinte a közeljövőben sokkal több dolog fog megváltozni, mint azt elsőre hinnénk. Technológiai forradalom zajlik a távközlésben, az energiaellátásban és a gyártásban, mindez oda vezet majd, hogy teljesen másként fogunk gazdálkodni. Hamarosan bővelkedünk majd áramban, a nap és a szél ugyanis nem küldenek áramszámlát.
Különleges közlekedési utak segítségével fognak eljutni az emberek és a tárgyak egyik helyről a másikra, de emellett kialakul majd a dolgok internete is, amelyben az intelligens tárgyak egymással kommunikálnak. A 3D nyomtatók kiváltják a hagyományos gyártási eljárásokat: Kínában 24 óra alatt 12 házat nyomtattak ki, darabjukat átszámítva 4000 dolláros áron.
Rifkin egyik kedvenc példája az autók megosztása. Ennek oka, hogy a felhasználóknak a tulajdon helyett bőven elég a hozzáférés. A gépkocsik megosztásával ugyanolyan mobilak lehetnénk, de már most is 80 százalékkal kevesebb jármű lehetne az utakon. A fennmaradó 20 százaléknyi autót pedig a jövőben 3D-nyomtatási központok fogják előállítani és megújuló energiával közlekednek majd.
A munka is megváltozik, főleg azért, mert még a tudományos munkák egy jelentős részét is a beszédfelismerés és a robotika fogja meghatározni. A dolgok szuperinternetének létrehozása szerinte 40 évet vesz majd igénybe és számos munkahelyet fog teremteni. Az emberek ugyanúgy pénzt keresnek majd, de az összegeket szolgáltatásokra fogják költeni. A munka nagy része az oktatást, a művészetet, a kultúrát, a gyermekgondozást, az egészséget érinti majd. Aki egy jó blogot ír, azt meg fogják hívni előadásokat tartani, aki pedig jó zenét tölt majd fel az internetre, az pénzt kérhet a koncertjeiért. Összegzése szerint mindez kemény folyamat lesz, de izgalommal tekint a jövőbe.