Balázs Richárd

Feminizálódás eredménye a modern ember?

A Duke Egyetem antropológusai több mint 1400 ősi és modern koponya összehasonlításából arra a következtetésre jutottak, hogy a modern ember fejlődése és a tesztoszteron szintek csökkenése egy időre tehető.

Bár a modern ember körülbelül 200.000 évvel ezelőtt jelent meg, csupán 50.000 éve kezdett elterjedni a fejlett szerszámhasználat és a művészetek alkalmazása. Vajon mi történhetett, ami 150.000 évnyi létezés után hirtelen előrelendítette őseinket a technológiában? Talán egy mutációban, a főtt ételben, a nyelvek szétválásában, vagy a populáció sűrűsödésében keresendő a válasz?

Az új kutatás szerint a tesztoszteron hormon a felelős a fordulatért. A Current Anthropology szaklapban megjelent tanulmány igen széles időskálát vett szemügyre, napjainktól egészen 80.000 évvel ezelőtti koponyákat vizsgálva. A kutatást vezető Robert Cieri szerint a koponya átalakulása a tesztoszteron szintek csökkenését tükrözi. "A modern ember technológiai innovációval, művészetekkel, valamint a gyors kulturális változásaival kapcsolatos viselkedése valószínűleg egybeesik egy együttműködőbb vérmérséklet kialakulásával" - magyarázta.

Cieri elmélete szerint az emberi társadalom az emberek egymással szembeni kedvesebbé, barátságosabbá válásával kezdett fejlődni, amihez a tesztoszteron csökkenése is hozzájárult. "Kezdtek eltűnni az arc erőteljes vonásai, helyettük kerekebb vonalak jelentek meg, ezeket a változásokat pedig közvetlenül visszavezethetjük a tesztoszteron szintek változásához" - tette hozzá Steven Churchill, ugyancsak a Duke antropológusa.

Annak ellenére, hogy a kutatók meg vannak győződve a hormon és a csontokban bekövetkezett változások összefüggésében, nem tudják megmondani, hogy maga a véráramba kerülő tesztoszteron, vagy a hormon receptorai csökkentek-e le. A kutatásban részt vevő Brian Hare szerint a tesztoszteron okozta változások jól megfigyelhetők legközelebbi majom rokonainknál, az agresszív csimpánzoknál és a higgadt bonobóknál.

Ez a két majomfaj különbözőképpen fejlődött, ezáltal különbözőképpen reagálnak a társadalmi feszültségekre is, magyarázta Hare. A hím csimpánzoknál pubertás korban erőteljes tesztoszterontermelés indul be, míg a bonobóknál ez nem jelentkezik. Stressz esetén a bonobók nem termelnek több tesztoszteront, ellentétben a csimpánzokkal. A bonobók kortizolt, egy stressz hormont termelnek, ezáltal társadalmi reakcióik alapjaikban különböznek, a különbség az arcszerkezeten is nyomon követhető, tette hozzá Hare.

Az emberek esetében az együttélés és az együttműködés elengedhetetlen kelléke volt a kedvesség és a tolerancia kialakulása, az agresszió háttérbe szorítása, ezek pedig olyan tulajdonságok, amik az alacsonyabb tesztoszteronra utalnak. "Sikerünk titka az együttműködés, az együttélés és az egymástól való tanulás képessége" - összegzett Cieri.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ostoros #47
    Ja. :)
  • gforce9 #46
    Egyszerre írhattuk vagy majdnem :)
  • ostoros #45
    Én is írtam a végén, hogy Afrikával kapcsolatban nagyjából egyet értünk :)
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2014.08.14. 10:32:39
  • gforce9 #44
    "Ne akarj tanítani demográfiai kérdésekben."

    Nem vagyok tanár, beszélgetünk tudtommal. Különben is te akartad a magyarországi példát afrikára alkalmazni, holott a két társadalom 1000 szempontból gyökeresen más. Az hogy az érveid, linkjeid igazak, azt nem vitatom, de azt igen, hogy ezt afrikára alkalmazod, mert szerintem ez nem szerencsés.
  • ostoros #43
    Az afrikai helyzetben viszont nagyjából egyet értünk, de akkor is ostobán állnak hozzá a kérdéshez az ENSZ szervezetei azon a kontinensen.
  • ostoros #42
    Nem a jobb lét a lényeg, hanem az, hogy ez a jobblét mivel jár. Itt Európában a jobblétnek a nagyon alacsony gyerekszám az ára. Van ahol ez kevésbé van így, például ott vannak a gazdag olajállamok. Vagy az USA is jobban szaporodik. Nálunk azonban mindenkinek annyira fontos lett minden más, hogy a gyerekvállalás háttérbe szorult. Ezt pedig egyetlen dolog teszi lehetővé, és az a születésszabályozás.
    Ne akarj tanítani demográfiai kérdésekben.
  • ostoros #41
    Nem a gyes bevezetése okozta.
    "1974-77 között a Ratkó-gyerekek szülőképes korba való érkezése és az abortusz szigorítása miatt újabb látványos – viszont hasonlóan az 1950-es évekbeli társához tiszavirágéletű – demográfiai hullámhegyet regisztráltak"
    Az a hullámhegy pontosan a fogamzásgátlás bevezetése miatt volt tiszavirág életű.
    Az előtte található hullámhegy pedig azért ért véget, mert végre engedélyezték az abortuszt a korábbi tiltás helyett.
  • gforce9 #40
    Ja még annyi, hogy azt a megugrást a 70-es évek elejétől a gyes bevezetése okozta.
  • gforce9 #39
    Szerinted ennek a csak a fogamzásgátlás elterjedése az oka? Vagy esetleg az, hogy relatíve jobblét következett? Úgy dereng a nyugdíjjak is akkor kerültek emelésre, bár ezt pontosan nem tudom. Egyébként pedig egy fejlett befogadó társadalomban nyilván foglalkoznak az emberek ilyesmivel is. Afrikában ezt meg se hallják. lMásrészt az óvszerről beszéltünk, annak meg kellett több év, sőt, még most is van olyan aki a "zokniban lábat mosni"-hoz hasonlítja. Tartom továbbra is, hogy nem a fogamzásgátlás az út a szaporulat megállításához. Az csak egy eszköz, amivel, ha akar, akkor él a társadalom. De csak akkor, ha eljut egy olyan szintre, hogy tudatos családtervezés, másrészt viszonylag biztosított öregkor, harmadrészt kis gyermekhalandóság. Addig míg ez nincs meg, néhány szétosztott óvszerszállítmány, még ha el is mondják mire való, semmit sem ér.
  • ostoros #38
    Az meg hogy tök felesleges elmagyarázni, az te is tudod, hogy hülyeség.