Balázs Richárd

Hatalmas vízkészlet a Föld köpenyében

Az összes óceánunkénál háromszor nagyobb vízmennyiségre bukkantak mélyen a Föld felszíne alatt, ami megmagyarázhatja, honnan eredeztethetők bolygónk felszíni víztömegei.

A víz egy ringwoodit nevű kék kőzetben rejtőzik, ami 700 kilométer mélyen, a köpenyben helyezkedik el. A hatalmas tároló új megvilágításba helyezi a földi víz eredetét. Egyes geológusok szerint a víz a bolygóra záporozó üstökösökkel érkezett, az új felfedezés azonban egy alternatív elgondolást támaszt alá, mely szerint az óceánok fokozatosan szivárogtak elő a korai Föld belsejéből.

"Ez megfelelő bizonyíték arra, hogy a Föld vize a bolygó belsejéből származik" - mondta a kutatást vezető Steven Jacobsen, amerikai tudós, aki szerint a mélyben rejtőző víz egyfajta közbenső, kiegyenlítő tárolóként is szolgálhat a felszíni óceánok számára, megmagyarázva, miért maradtak vizeink évmilliókon át azonos méretűek.

Jacobsen csapata 2000 szeizmométert használt több mint 500 földrengés szeizmikus hullámainak tanulmányozásához. Ezek a hullámok áthaladnak a Föld belsején, beleértve a magot is, és észlelhetők a felszínen. A hullámok különböző mélységekben mért sebességeiből a kutatócsoport kikalkulálta, milyen kőzettípusokon haladtak át. A hullámok lassulása árulta el a vízréteget, a nyirkos kőzeteken ugyanis tovább tart az áthaladásuk, mint a szárazok esetében.

Jacobsen már előre kidolgozta, mi történhet a hullámokkal a víztartalmú ringwoodit jelenlétében. Laboratóriumában ringwooditot termelt, majd a 700 kilométeres mélységben uralkodó hatalmas nyomásoknak és hő mérsékeltnek vetette alá. Elemzéseik egyértelműen nedves ringwooditra utaló jeleket észleltek a köpeny alsó és felső régióit elválasztó, 700 kilométeres mélységben elhelyezkedő átmeneti zónában. Abban a mélységben a nyomás és a hőmérséklet pont megfelelő a víz kisajtolásához. "Olyan mintha izzadnának" - utalt a ringwoodit viselkedésére Jacobsen, aki ezzel alátámasztja Graham Pearson, kanadai tudós márciusban publikált tanulmányát.

Pearson egy, az étmeneti zónából származó gyémántot tanulmányozott, melyet egy vulkán hozott felszínre, felfedezve, hogy víztartalmú ringwoodit található benne. Ez volt az első komoly bizonyíték az átmeneti zóna vízkészletére. "A víztartalmú ringwoodit első jelentése óta újabb ringwoodit kristályt találtunk, ami ugyancsak vizet tartalmazott, vagyis rendkívül szilárdak a bizonyítékok" - tette hozzá Pearson.

Eddig Jacobsennek csak arra van bizonyítéka, hogy az Egyesült Államok alatt helyezkednek el víztartalmú kőzetek, így a következő lépés annak kiderítése, vajon az egész bolygót körülöleli-e ez a réteg. "Hálásnak kell lennünk ezért a mélyben fekvő tárolóért. - mondta. "Ha nem lett volna ott, akkor a felszínen lenne az összes víz és csak a hegycsúcsok emelkednének ki"

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Vol Jin #43
    Nagyjából...
  • who am I 7 #42
    Tehát az ostobák fikázzák, az ostobákat..ezt szeretted volna mondani :D Van ennek egyébként egy kis pikantériája.
  • ostoros #41
    Erről nemrég volt egy cikk, amit nem találok, de a lényege az volt, hogy a Marson található nyomásviszonyokból számolgatva arra jutottak, hogy ha a szén-dioxid nyomása növekedne mondjuk vulkánosság következtében, az reakcióba lépne a csekély mértékű légkörben lévő és a felszín melegedésével kiolvadó vízzel. Ez a szén sav pedig az ottani kőzetekkel elreagálna. A cikk azt állította, hogy ez egy egyensúlyi állapot, és azért PONTOSAN AKKORA a nyomás amekkora, mert annál nagyobb nyomáson beindul a folyamat. Vagyis a légkör nem elszökött, hanem a kőzetekkel addig reagált, míg kellően elvékonyodott ahhoz, hogy a folyamat leálljon.
  • Zero 7th #40
    Azt elmeséled, hogy egy 98% üvegházgázból álló légkör hogyan tud kifagyni? Már azon túl, hogy a nagy része elszökik, lecsökken a nyomás, megszűnik az üvegházhatás AZTÁN esetleg megfagy ami tud?
  • NEXUS6 #39
    A Föld légköre régebben nagyrészt CO2-ből állt. Ez ma is itt van a felszínen, a tengerben, meg a kőzetekben. A Marson is ott van a légkör nagyrésze, pl a CO2 szárazjég formájában. A talaj mélyebb rétegeiről meg nagyjából fogalmunk sin,hogy mi is van a por alatt.

    Szal én optimista vagyok a lakhatóvá tételt illetően.
  • Vol Jin #38
    "Az eredeti légkör nem szökött el a Marson. Kifagyott. Nagy különbség."

    Ez így ebben a formában egy szómágiahumbug.
  • Vol Jin #37
    Nem maradna ott rövidtávon sem. Amit odatudsz varázsolni, az már szökne is el. A Marsnak addig volt légköre, amíg volt vulkanikus tevékenysége, meg ebből kifolyólag mágneses tere. A vulkán pótolta pöfékeléssel a veszteséget, a mágneses mező meg eltérítette a napszelet. Az alacsony gravitáció miatt feljut olyan magasra a gáz, ahonnan azonnal lefújja a napszél. Ha odavinnél légkört valami űrszkifiteknolódzsival, lehet, hogy hónapok vagy évek alatt elillanna. Nincs itt szó százezer éves távlatokkal. A Marsot úgy lehetne terraformálni, hogy annyi kőzetet lopkodnál össze odahajigálni, ami nincs szabadon a naprendszerben. Ha az óriásbolygók kőzeteit is kihorgásznád a százezer kilométeres gáztengerek alól, és nekihajigálnád a Marsnak, és várnál évmilliókat, míg kihűl és újra megszilárdul a kérge, akkor tudnád terraformálni. Gondolom ezt te sem tartod járható útnak.
  • ostoros #36
    Helyesbítek, nem a teljes légkör szökött el. Valószínűleg eleve vékony volt.
  • ostoros #35
    Az eredeti légkör nem szökött el a Marson. Kifagyott. Nagy különbség.
  • ostoros #34
    De ez hülyeség. Ha most alkalmas lesz az életre vagy százezer évig, akkor már ne is csináljuk, mert minek?