Gyurkity Péter

Megvan a Hold kialakulásának okozója

Kutatók szerint visszaigazolták, hogy égi kísérőnk a Föld és egy másik bolygó ütközéséből alakult ki.

A Science magazin cikkében arról olvashatunk, hogy szakemberek a Holdról származó minták alapján nagy biztonsággal igazolni tudják a korai ütközésről, valamint égi kísérőnk ennek következében történő kialakulásáról szóló elméletet. Bár a vita még nem zárult le, az új adatok alapján kisebb az esély az alternatív változatok érvényességére.

A Hold kialakulásának története jó ideje izgatja a kutatókat, ezzel kapcsolatban több eltérő elmélet látott már napvilágot. A kérdést a mai napig nem tudjuk teljes bizonyossággal megválaszolni, ám az Apolló küldetések részeként az űrhajósok által annak idején leszállított minták most néhány újabb homályos foltot fedtek fel. A kőzetminták most megismételt vizsgálata során ugyanis kiderült, hogy ezek az oxigén egyes izotópjait eltérő arányban tartalmazzák, amely arra utal, hogy a Hold a Naprendszeren kívülről származó anyagot is tartalmaz - reálisnak látszik tehát a feltevés, hogy a Föld valamikor egy másik bolygóval ütközött össze, és az ezen ütközésből származó törmelék adta a Hold anyagának túlnyomó részét.

A Kölni Egyetemen dolgozó Daniel Herwartz által vezetett kutatócsoport a nemrég beszerzett új tömegspektrométert (amely állításuk szerint az egyéb laboratóriumok hasonló eszközeihez képest egy nagyságrenddel pontosabb eredményt ad) eredetileg néhány, a Földön becsapódott meteoriton próbálta ki, azonban arra a következtetésre jutottak, hogy ezek túlságosan nagy megpróbáltatáson mentek keresztül, így a kapott eredmény nem tükrözi az eredeti állapotot. Ezt követően a holdi minták elemzésével folytatták, amely az O-17 izotóp a Föld felszínén mérthez képest jóval nagyobb jelenlétét mutatta, ami arra utal, hogy egy másik ütköző félnek is jelen kellett lennie - ezt a feltételezett bolygót egyébként a tudósok már jóval korábban a görög mitológiában a Hold istennőjeként tisztelt Szeléné anyjáról Theia névre keresztelték el.

A kutatók szerint az izotóp magasabb szintje azt is jelenti, hogy a Theia által szolgáltatott törmelékben magas volt az egyébként ritkának számító ensztatit kondrit, ami azért is fontos lehet, mert a manapság becsapódó meteoritok mindössze 2 százaléka tartalmazza azt. A most közzétett eredmény és a következtetések vitája mindenesetre már meg is indult, a lehetséges magyarázatok között ugyanis (egyebek mellett) a Föld felszínének későbbi, alacsonyabb O-17 szintet mutató bombázása is szerepel.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Vol Jin #28
    A tengerszint feletti magasságról van szó. Az nem számít, hogy mellette árok van. Van egy elméleti határa a kiemelkedésnek, mert ott már a kéreg tömege visszasüllyed a gravitáció miatt.
  • mikike #27
    :0 ez most biztos, mint ahogy az atom egy, és oszthatatlan?
  • gforce9 #26
    1. Ez eléggé valószínűtlen, hogy pont úgy szakad ki 2 test, hogy olyan pályára állnak a nap körül hogy nem zavar senkit. Ráadásul pont a naprendszer fősíkjába... Ez több mint valószínűtlen.

    2. Ha külön bolygók lettek volna akkor nem lenne szinte teljesen ugyanaz az anyaguk.

    Ez a 2 lehetőség józan logikával kilőhető. Mi más?
  • nextman #25
    Pl.

    1. A fold is es a hold is egy masik egitestbol szakadt ki.
    2. A fold es a hold 2 kulon bolygo volt, ami ugyanazzal az egitesttel kulonbozo idopontban utkozott.

    Es meg ilyen alapon lehetne szerintem tobb forgatokonyvet kitalalni, nekem most ennyi jutott eszembe.
  • NEXUS6 #24
    Én egyetértek.
    Az exobolygók kutatása során elég sok nem várt dolog jött elő, és csak részben azért mert a mérési technika az ilyen statisztikai eredményeket erősíti.

    Lófaxt sem tudunk a bolygók keletkezéséről, hány kettős bolygó keletkezik, amilyen akár a Föld-Hold páros is lehet? Hány olyan égitest van a csillagközi űrben, ami még csak meg sem közelíti egy működő csillag tömegét?

    Ez az eredmény csak azt bizonyítja, hogy a Holdon bizonyos elemek izotóparánya eltérő, azért nem kéne rögön a lottó ötöst is számolni belőle.
    Mert pl:
    "A Kölni Egyetemen dolgozó Daniel Herwartz által vezetett kutatócsoport a nemrég beszerzett új tömegspektrométert (amely állításuk szerint az egyéb laboratóriumok hasonló eszközeihez képest egy nagyságrenddel pontosabb eredményt ad) eredetileg néhány, a Földön becsapódott meteoriton próbálta ki, azonban arra a következtetésre jutottak, hogy ezek túlságosan nagy megpróbáltatáson mentek keresztül, így a kapott eredmény nem tükrözi az eredeti állapotot."

    Vagy is ha tulajdonképpen nincs etalon, akkor mit is mérünk mihez????
    XD
  • gforce9 #23
    Nem egy modellt találtak ki.

    1. Porkorongból összeállt amikor a föld is kialakult.
    2. Befogott égitest, valahonnan máshonnan.
    3. Kiszakadt a földből.

    Milyen másik forgatókönyv lehet még?
  • nextman #22
    Nyilvan nem hasonlat, csak szemleltetes egy egyszeru pelda segitsegevel.
    Nem allitottam, hogy a billiard ugy mukodik, mint egy naprendszer, de szamunkra egy egyszerubb, jol atlathato rendszer, kicsi hasonlosaggal.

    A bolygokeletkezessel epp ez a baj, hogy nem tudjuk megfigyelni, vegigkovetni ugy, mint egy csirke szuleteset. Ezutan viszont kijelenteni, hogy csak igy tortenhetett, mert kitalaltunk egy modellt, amire illik, szerintem eleg necces.
  • gforce9 #21
    He? Ott nincs gravitáció, mármint a testek között, zárt a környezet és teljesen más szabályok uralkodnak. Miféle hasonlat ez? A csirkeólban is nagy a káosz de attól még csirke nem sokféleképp jöhet létre. :) Ez miféle érv akart lenni? :)
  • nextman #20
    Hat gondolj pl. egy billiard asztalra. Egy allas eleg sokfelekeppen kialakulhat, nem csak ugy, hogy 2 golyo osszeutkozik es kesz.
    Ez a legegyszerubb, de ezer masik lehetne.
  • gforce9 #19
    Milyen elméletről beszélsz.? Egy égitest túl sokféleképp nem alakulhat ki. Persze fantáziálni lehet, csak az már kutathatatlan meg nincs semmiféle tudományos alapja, amit egyátalán vizsgálni lehet.