Gyurkity Péter
Nagyon kevesen jók a multitaszkban
A teljes lakosság alig 2 százaléka végez hatékonyan egyszerre több feladatot, a képesség pedig nem tanulható.
Az Utah Egyetem professzora, David Strayer, az elmúlt években több kutatást is végzett, amelyek révén igyekezett megtalálni azon személyeket, akik egyszerre több feladat végrehajtásában is kiemelkedően jól teljesítenek. Az eredmények alapján szerinte nyugodtan kijelenthető, hogy a lakosság túlnyomó része önmagát csapja be, amikor kivételesnek tartja saját magát, a multitaszk területén ugyanis alig 2 százalékból áll ez a kivételes csoport.
Az eredeti tanulmányban többek között azon adatra támaszkodtak, hogy a tengerentúlon az autópályákon bekövetkező halálesetek mintegy 28 százaléka a telefonhasználat számlájára írható, a vezetők ugyanis nem koncentrálnak eléggé az útra. Agyunk felépítése miatt nem vagyunk képesek egyszerre több feladatot is kellő hatékonysággal végezni, amire a tanulmány is megfelelő bizonyítékot szolgáltatott, hiszen 2010-ben a 200 résztvevőből 97,5 százalék megbukott a vizsgán, a szimulátorban ugyanis alig öten (három férfi és két nő) tudtak megfelelő módon követni egy autópályán haladó személyautót, menet közben megoldva egyszerű matematikai feladványokat, illetve a megfelelő sorrendben memorizálni bizonyos szavakat.
A kivételes személyek sok esetben nemcsak tartani tudták kiemelkedő teljesítményüket, de ez a multitaszkot igénylő vizsgálatokban még tovább javult. Erre támaszkodva két évvel később egy másik kutatást végeztek el, ezúttal Londonban, amelynek során ezen kivételes eseteket gyűjtötték össze, igyekezvén megtalálni az esetleges összefüggéseket, valamint a lehetséges okokat. Mi több, Strayer - ausztrál és amerikai kollégákkal közösen - elkészítette az új tesztsorozat webes változatát, ezt már több ezren próbálták ki, míg a londoni laborban a hat legjobban teljesítőt vetették alá újabb kísérleteknek. Bár olykor ők is hibáznak (a teljesítmény szinte soha nem tökéletes), a multitaszkos feladatoknál sokszor még jobban kiemelkednek, hatékonyságuk tovább javul. Ők a kivétel kivételei, amely leginkább az IQ-tesztek eredményéhez hasonlítható, ahol a legtöbben szintén átlagosnak bizonyulnak, míg egy apró kisebbség akár egészen kiváló eredményt mutathat fel.
Rossz hír a nagy átlag számára, hogy a képesség nem tanulható, ez ugyanis genetikai okokkal, valamint az idegrendszer eltérő felépítésével magyarázható. A kivételes személyek agyában a feladatkezeléssel foglalkozó területek aktivitása a feladatok számának növekedésével inkább csökken, vagyis az agyi kapacitás kihasználásának hatékonysága ugrik meg, amire a legtöbben egyszerűen nem képesek. Mi több, a kivételes személyek teljesítménye a multitaszk gyakorlásával szintén romlik, vagyis minél többet próbálkoznak ilyen összetett feladatokkal, annál nagyobb az esély a képesség romlására. Aki azonban szeretné kipróbálni magát, az a hivatkozott weboldalon bármikor megteheti ezt.
Az Utah Egyetem professzora, David Strayer, az elmúlt években több kutatást is végzett, amelyek révén igyekezett megtalálni azon személyeket, akik egyszerre több feladat végrehajtásában is kiemelkedően jól teljesítenek. Az eredmények alapján szerinte nyugodtan kijelenthető, hogy a lakosság túlnyomó része önmagát csapja be, amikor kivételesnek tartja saját magát, a multitaszk területén ugyanis alig 2 százalékból áll ez a kivételes csoport.
Az eredeti tanulmányban többek között azon adatra támaszkodtak, hogy a tengerentúlon az autópályákon bekövetkező halálesetek mintegy 28 százaléka a telefonhasználat számlájára írható, a vezetők ugyanis nem koncentrálnak eléggé az útra. Agyunk felépítése miatt nem vagyunk képesek egyszerre több feladatot is kellő hatékonysággal végezni, amire a tanulmány is megfelelő bizonyítékot szolgáltatott, hiszen 2010-ben a 200 résztvevőből 97,5 százalék megbukott a vizsgán, a szimulátorban ugyanis alig öten (három férfi és két nő) tudtak megfelelő módon követni egy autópályán haladó személyautót, menet közben megoldva egyszerű matematikai feladványokat, illetve a megfelelő sorrendben memorizálni bizonyos szavakat.
A kivételes személyek sok esetben nemcsak tartani tudták kiemelkedő teljesítményüket, de ez a multitaszkot igénylő vizsgálatokban még tovább javult. Erre támaszkodva két évvel később egy másik kutatást végeztek el, ezúttal Londonban, amelynek során ezen kivételes eseteket gyűjtötték össze, igyekezvén megtalálni az esetleges összefüggéseket, valamint a lehetséges okokat. Mi több, Strayer - ausztrál és amerikai kollégákkal közösen - elkészítette az új tesztsorozat webes változatát, ezt már több ezren próbálták ki, míg a londoni laborban a hat legjobban teljesítőt vetették alá újabb kísérleteknek. Bár olykor ők is hibáznak (a teljesítmény szinte soha nem tökéletes), a multitaszkos feladatoknál sokszor még jobban kiemelkednek, hatékonyságuk tovább javul. Ők a kivétel kivételei, amely leginkább az IQ-tesztek eredményéhez hasonlítható, ahol a legtöbben szintén átlagosnak bizonyulnak, míg egy apró kisebbség akár egészen kiváló eredményt mutathat fel.
Rossz hír a nagy átlag számára, hogy a képesség nem tanulható, ez ugyanis genetikai okokkal, valamint az idegrendszer eltérő felépítésével magyarázható. A kivételes személyek agyában a feladatkezeléssel foglalkozó területek aktivitása a feladatok számának növekedésével inkább csökken, vagyis az agyi kapacitás kihasználásának hatékonysága ugrik meg, amire a legtöbben egyszerűen nem képesek. Mi több, a kivételes személyek teljesítménye a multitaszk gyakorlásával szintén romlik, vagyis minél többet próbálkoznak ilyen összetett feladatokkal, annál nagyobb az esély a képesség romlására. Aki azonban szeretné kipróbálni magát, az a hivatkozott weboldalon bármikor megteheti ezt.