SG.hu·

Camelopardalidák: Látványos meteorvihar, vagy nagy besülés

Camelopardalidák: Látványos meteorvihar, vagy nagy besülés
Május 24-én egy olyan meteorrajjal találkozunk, amit eddig még nem láthattunk. A 209P/LINEAR üstökös törmelékeiből kialakult halmazt 2004-ben fedezte fel a Lincoln Földközeli Aszteroida Kutató projekt, és az idei év az első, amikor a Föld megfelelően helyezkedik el a bolygóközi találkához. Amennyiben a szakértők jóslatai beválnak, akár még a híres augusztusi perszeidáknál is látványosabb égi tűzijátékot kapunk.

A jelenség észleléséhez az észak-amerikaiak és a kanadaiak vannak a legkedvezőbb pozícióban, a meteorzápor, vagy akár meteorvihar csúcspontja 24-én szombaton, magyar idő szerint reggel 8 és 10 óra várható. Az üstökösből származó porszem méretű részecskék hiperszonikus sebességgel haladnak, amikor belépnek a légkörbe, hatalmas hőt generálva, ami egy jól látható csóvát, úgynevezett hullócsillagot eredményez. A mostani, "Camelopardalidáknak" nevezett meteorzáporról nehéz bármi biztosat mondani.

A gond az, hogy bár tudják, a Föld áthalad a 209P/LINEAR üstökös pályáján, ezt a pályát még a 19. században határozták meg, több mint 100 évvel az üstökös felfedezése előtt. A csillagászok nem tudják, hogy az üstökös már akkor is aktív volt-e - nem áll rendelkezésre semmilyen észlelési adat, vagy beszámoló. Ha nem volt aktív, akkor nagyon kevés port bocsátott ki az űrbe. "Nem tudjuk, mit csinált az üstökös az 1800-as években" - mondta Bill Cooke, a NASA Meteorit Környezeti Hivatalának vezetője. "Lehet hogy látványos meteorzáport kapunk - vagy teljesen befullad. A meteorokra az Északi Csillag közelében elhelyezkedő Camelopardalis, más néven a Zsiráf csillagkép irányából számítunk"


Vannak azonban ennél optimistább jóslatok is, a NASA Sugárhajtómű Laboratóriumának előzetese szerint óránként valamivel 100 alatti meteort láthatnak a szerencsések, és bár elég valószínűtlen, de nem zárható ki az óránkénti 1000 részecskét számláló meteorvihar sem. Az égbolt is kedvezőnek tűnik az észleléshez,a Hold fogyóban van, érdemes 23-án és 24-én is próbálkozni a hullócsillagok elcsípésével. Jermaine Vaubaillon, a francia Institut de Mécanique Céleste et de Calcul des Éphémérides szakértője szerint a 209P/LINEAR üstökös speciális pályadinamikájának köszönhetően nagy tűzijátékra lehet számítani. "Az üstökös jelenlegi pályájából adódóan az összes 1803 és 1924 között kibocsátott törmelék a Föld útjába kerül 2014 májusában" - nyilatkozott még 2012-ben a SPACE.com-nak. "Ennek következtében ez a zápor akár vihar is lehet"

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© god252014. 05. 08.. 08:54||#6
© gforce92014. 05. 07.. 20:52||#5
5 éves a keringési ciklusa, és nem mindig volt aktív, vagyis nem mindig bocsát ki port, nincs róla jelentés. Másrészt a pályasíkja nem esik egybe a föld és amúgy az összes bolygó síkjával. 21 fokos eltérése van, tehát az az esemény, hogy pont úgy bocsát ki magából port, hogy ez késõbb pont a föld pályasíkjára essen, amikor az áthalad rajta, ahhoz azért kell jókora egybeesés. Szerintem ez a magyarázat, de nyilván alátámasztani nem tudom pályaszámításokkal. 😊 Csak ez tûnik logikusnak.
© Teppik Amon2014. 05. 07.. 19:25||#4
nade
" Interestingly, the debris we’ll encounter is not fresh debris left by the comet during its 2014 perihelion passage. Instead, we’ll be passing through a stream of cometary debris left behind by Comet 209P/LINEAR in the 1800s."

hogy a fenébe nem jártunk erre az 1800as évek óta? Ez a bajom
© Cat2014. 05. 07.. 19:13||#3
"Hogyhogy az idei év az elsõ?"

Évek óta tudják, hogy létezik, de most elõször akad vele össze a Föld.
© Teppik Amon2014. 05. 07.. 19:12||#2
Itt van némi leírás róla.
katt az olvasáshoz
© Teppik Amon2014. 05. 07.. 19:05||#1
"... és az idei év az elsõ, amikor a Föld megfelelõen helyezkedik el a bolygóközi találkához."
De most nem azért, de nem minden évben kerüljük meg a napot 😊 ?
Hogyhogy az idei év az elsõ? Valaki ezt magyarázza el pls.