Dunai Ádám
Google versus Európai Bizottság: A végső megállapodás?
Látszólag a végjátékhoz érkezett az évek óta húzódó európai Google-saga. Több, mint három éve húzódó eljárás végére kerülhet végre pont, persze kérdéses, kerül-e, és ha igen az kinek lesz jó?
A lassan családregény hosszúságúvá nyúló ügy még 2007-ben kezdődött. Akkor fordult a Foundem ár-összehasonlító portál az EU-hoz, sérelmezve, hogy a Google lecsorgatta keresőjének első oldaláról, ezzel számos látogatót vesztve. Két évvel később már az Európai Bizottságnál tartott az ügy, s a panaszosok száma is 18-ra duzzadt azóta.
Az Európai Unió végrehajtó karjának is gyakran nevezett Európai Bizottság, még 2010-ben indított eljárást a keresőóriás ellen, mivel véleménye szerint az megsértette az EU versenyszabályait, és piaci erőfölényével visszaélve, versenytársaival szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmazva működik. A Google - ami a keresőszolgáltatás mellett számos más üzletágban is érdekelt, például utazásszervezés, kereskedelem, stb. - saját érdekeltségébe tartozó cégeinek találatait önkényesen előtérbe helyezi. Ez utóbbi szúrt szemet Joaquin Almuniának, az Európai Bizottság versenyügyekért felelős biztosának.
A bizottság szerint az amerikai cég keresőmotora kétes algoritmusokkal dolgozik, a versenytársak tartalmát mindenféle engedély nélkül átveszi, valamint kizárólagos szerződéseket alkalmaz az online kampányok piacán, amivel teljesen kizárja az átjárhatóságot minden más platform számára. Ez a gyakorlat pedig szöges ellentétben áll az EU szabad versenyt preferáló alapelveivel.
Az eljárás eredménye két kötelezettségvállaló csomag volt a Google részéről, ám egyik sem állta ki a Bizottság próbáját. A megállapodás végét mégis egy új, most már Almuniának is tetsző csomag jelentheti, amit azonban a piaci szereplők és a fogyasztókat tömörítő csoportok is erős kritikával fogadtak. A megacég új pakkjában vállalja, hogy a kereséseknél egy dobozt fog biztosítani, ami három rivális szolgáltató találatait fogja mutatni képpel együtt, új címkézési mechanizmus segítségével egyértelműbbé teszi a felhasználók számára, hogy melyek a fizetett és saját hirdetések, valamint felhagy kizárólagos szerződéses gyakorlatával.
A paci szereplők azonban szkeptikusak. Szerintük ez a megoldás egyáltalán nem szolgája a szereplők érdekeit, sőt, csak újabb extra profitit teremt a Google-nek. Az új dobozban való megjelenés természetesen fizetős szolgáltatásként kerül bevezetésre, ami a FairSearch tanulmánya szerint körülbelül 700 millió euróval dobhatja meg az amerikai óriás bevételeit. Az új dobozzal megnő annak a lehetősége, hogy mondjuk egy amúgy alacsonyabb árat kínáló szállás-szolgáltató, ha nem veszi meg a keresőmotorba az elsőbbség jogát, egyszerűen lekerül az első oldalról, ez pedig akár az adott szolgáltatás halálát is jelentheti. Mint ahogyan a kritikusok is megjegyzik, tanulmányok szerint a felhasználók 88%-a a keresés első három találatát nyitja csak meg, arra hogy további oldalara lapozzanak pedig minimális az esély.
Bár a Google azzal védekezik, hogy a rivális keresők csupán egyetlen kattintásra vannak tőle, így a piaci előnye nem valódi, valójában megkérdőjelezhetetlen a cég dominanciája. Franciaország 2013-as Digitális Jövő jelentése is megállapította, hogy a keresések 94%-a a Google szolgáltatásán keresztül zajlik. A kérdés komolyságát jelzi, hogy az Európai Parlament is foglalkozott az esettel, ami új politikai színezetet ad az ügynek. A zárt ajtók mögött zajló, több mint két órás megbeszélésen a biztos már óvatosabban fogalmazott, szerinte az ügy még nem zárult le, a megállapodás még nincs kőbe vésve.
Az Európai Unió civil fogyasztóvédelmi szervezete (BEUC - Bureau Européen des Unions des Consommateurs) levélben tiltakozott a megállapodás ellen, amit mind a 28 biztosnak elküldtek. Szerintük a megállapodás alapján a szereplőknek csupán annyi "választásuk" marad, hogy vagy fizetnek a Google-nek, és megőrzik jelentőségüket, vagy nem fizetnek, de ezzel azt kockáztatják, hogy láthatatlanná fognak válni a fogyasztók előtt. A Wall Street Journalt is megjárt levél elfogadhatatlannak tartja a megállapodást.
Alumnia nem győz válaszolni a kritikákra. Véleménye szerint a csomagnak elsősorban a fogyasztókat kell szolgálnia, nem a versenytársakat. Szerinte egy ilyen megállapodás sokkal előbbre mutató, gyorsabb és hatékonyabb, mint a folyamatos bírságolás. Szerinte így is messzebbre jutott az EU a Google-lel szemben, mint a 2013-ban záródó hasonló eljárás Amerikában. Továbbá megjegyzi, hogy a megállapodás sikerének biztosítására egy független megbízott kerülne kinevezésre, aki három havonta jelentene a Bizottságnak. A biztos emlékeztetett, hogy hasonló megoldás született az azóta híressé vált Microsoft ügyben is, és szerinte a megbízott itt is elégséges garanciákat jelent.
Az ügy sajátos aspektusa, hogy sietnie kell Alumniának, ha le akarja zárni a vitákat. A jelenlegi Bizottság megbízatása novemberben lejár, így minden hónapot ki kell használnia, ha még ebben a ciklusban tető alá akarja hozni ezt a megállapodást. Kritikus hangok szerint az amerikai cég épp ezért igazából időhúzásra játszik.Nem ez az egyetlen ügye a Google-nek az EU előtt: 2012-ben a Motorola Mobility, a Google korábbi leányvállalata ellen indult vizsgálat, és már az Android operációs rendszert is komolyan vizsgálja az Unió.
A lassan családregény hosszúságúvá nyúló ügy még 2007-ben kezdődött. Akkor fordult a Foundem ár-összehasonlító portál az EU-hoz, sérelmezve, hogy a Google lecsorgatta keresőjének első oldaláról, ezzel számos látogatót vesztve. Két évvel később már az Európai Bizottságnál tartott az ügy, s a panaszosok száma is 18-ra duzzadt azóta.
Az Európai Unió végrehajtó karjának is gyakran nevezett Európai Bizottság, még 2010-ben indított eljárást a keresőóriás ellen, mivel véleménye szerint az megsértette az EU versenyszabályait, és piaci erőfölényével visszaélve, versenytársaival szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmazva működik. A Google - ami a keresőszolgáltatás mellett számos más üzletágban is érdekelt, például utazásszervezés, kereskedelem, stb. - saját érdekeltségébe tartozó cégeinek találatait önkényesen előtérbe helyezi. Ez utóbbi szúrt szemet Joaquin Almuniának, az Európai Bizottság versenyügyekért felelős biztosának.
A bizottság szerint az amerikai cég keresőmotora kétes algoritmusokkal dolgozik, a versenytársak tartalmát mindenféle engedély nélkül átveszi, valamint kizárólagos szerződéseket alkalmaz az online kampányok piacán, amivel teljesen kizárja az átjárhatóságot minden más platform számára. Ez a gyakorlat pedig szöges ellentétben áll az EU szabad versenyt preferáló alapelveivel.
Az eljárás eredménye két kötelezettségvállaló csomag volt a Google részéről, ám egyik sem állta ki a Bizottság próbáját. A megállapodás végét mégis egy új, most már Almuniának is tetsző csomag jelentheti, amit azonban a piaci szereplők és a fogyasztókat tömörítő csoportok is erős kritikával fogadtak. A megacég új pakkjában vállalja, hogy a kereséseknél egy dobozt fog biztosítani, ami három rivális szolgáltató találatait fogja mutatni képpel együtt, új címkézési mechanizmus segítségével egyértelműbbé teszi a felhasználók számára, hogy melyek a fizetett és saját hirdetések, valamint felhagy kizárólagos szerződéses gyakorlatával.
A paci szereplők azonban szkeptikusak. Szerintük ez a megoldás egyáltalán nem szolgája a szereplők érdekeit, sőt, csak újabb extra profitit teremt a Google-nek. Az új dobozban való megjelenés természetesen fizetős szolgáltatásként kerül bevezetésre, ami a FairSearch tanulmánya szerint körülbelül 700 millió euróval dobhatja meg az amerikai óriás bevételeit. Az új dobozzal megnő annak a lehetősége, hogy mondjuk egy amúgy alacsonyabb árat kínáló szállás-szolgáltató, ha nem veszi meg a keresőmotorba az elsőbbség jogát, egyszerűen lekerül az első oldalról, ez pedig akár az adott szolgáltatás halálát is jelentheti. Mint ahogyan a kritikusok is megjegyzik, tanulmányok szerint a felhasználók 88%-a a keresés első három találatát nyitja csak meg, arra hogy további oldalara lapozzanak pedig minimális az esély.
Bár a Google azzal védekezik, hogy a rivális keresők csupán egyetlen kattintásra vannak tőle, így a piaci előnye nem valódi, valójában megkérdőjelezhetetlen a cég dominanciája. Franciaország 2013-as Digitális Jövő jelentése is megállapította, hogy a keresések 94%-a a Google szolgáltatásán keresztül zajlik. A kérdés komolyságát jelzi, hogy az Európai Parlament is foglalkozott az esettel, ami új politikai színezetet ad az ügynek. A zárt ajtók mögött zajló, több mint két órás megbeszélésen a biztos már óvatosabban fogalmazott, szerinte az ügy még nem zárult le, a megállapodás még nincs kőbe vésve.
Az Európai Unió civil fogyasztóvédelmi szervezete (BEUC - Bureau Européen des Unions des Consommateurs) levélben tiltakozott a megállapodás ellen, amit mind a 28 biztosnak elküldtek. Szerintük a megállapodás alapján a szereplőknek csupán annyi "választásuk" marad, hogy vagy fizetnek a Google-nek, és megőrzik jelentőségüket, vagy nem fizetnek, de ezzel azt kockáztatják, hogy láthatatlanná fognak válni a fogyasztók előtt. A Wall Street Journalt is megjárt levél elfogadhatatlannak tartja a megállapodást.
Alumnia nem győz válaszolni a kritikákra. Véleménye szerint a csomagnak elsősorban a fogyasztókat kell szolgálnia, nem a versenytársakat. Szerinte egy ilyen megállapodás sokkal előbbre mutató, gyorsabb és hatékonyabb, mint a folyamatos bírságolás. Szerinte így is messzebbre jutott az EU a Google-lel szemben, mint a 2013-ban záródó hasonló eljárás Amerikában. Továbbá megjegyzi, hogy a megállapodás sikerének biztosítására egy független megbízott kerülne kinevezésre, aki három havonta jelentene a Bizottságnak. A biztos emlékeztetett, hogy hasonló megoldás született az azóta híressé vált Microsoft ügyben is, és szerinte a megbízott itt is elégséges garanciákat jelent.
Az ügy sajátos aspektusa, hogy sietnie kell Alumniának, ha le akarja zárni a vitákat. A jelenlegi Bizottság megbízatása novemberben lejár, így minden hónapot ki kell használnia, ha még ebben a ciklusban tető alá akarja hozni ezt a megállapodást. Kritikus hangok szerint az amerikai cég épp ezért igazából időhúzásra játszik.Nem ez az egyetlen ügye a Google-nek az EU előtt: 2012-ben a Motorola Mobility, a Google korábbi leányvállalata ellen indult vizsgálat, és már az Android operációs rendszert is komolyan vizsgálja az Unió.