Balázs Richárd

Az "idő urai" felveszik a harcot a tőzsdei algoritmusokkal

A mai tőzsdei világban már nem a brókerek, hanem az algoritmusok küzdenek egymással, kiaknázva a parányi időkülönbségeket, aminek az atomórák szabhatnak gátat.

A londoni pénzintézetek mind saját időmeghatározó rendszerekkel rendelkeznek, melyek rendkívül pontosak ugyan - csupán néhány milliszekundumos különbségekről beszélhetünk -, ez azonban bőven elég a számítógépes algoritmusoknak a busás profit megszerzéséhez, mivel azok mikroszekundumos szinteken működnek, ami ezerszeres gyorsaságot jelent.

Tavaly a Reuters bevallotta, hogy óraszinkronizációs okokból 15 milliszekundummal késleltetett egyes adatokat a hivatalos publikáció előtt. Az algoritmusok azonnal rávetik magukat a korai információkra, és akár sokmillió dolláros forgalmat is képesek lebonyolítani a szóban forgó 15 milliszekundum alatt. Nemrég az FBI megerősítette, hogy vizsgálja a magas frekvenciájú kereskedők tisztességtelen előnyszerzését a hagyományos befektetőkkel szemben.

Angliában a teddingtoni Nemzeti Fizikai Laboratórium (NPL) fogja egységesen meghatározni az időt, melyet összekötnek London 25 kilométerre fekvő pénzügyi negyedével, hogy meggátolják az időkülönbségek kihasználásával történő aránytalan profitszerzést. "Rendkívül jó ötlet egy központosított és megbízható óra alapján időbélyegzővel ellátni a tevékenységeket" - mondta Austin Gerig, az Oxford Egyetem kutatója, aki a nagy frekvenciájú tőzsdei kereskedéseket tanulmányozza.

Az NPL atomórái egy cézium atom elektronjainak két energiaszint közötti ugrásait mérik. Egy másodpercnek valamivel több, mint 9 milliárd ugrás felel meg. A több óráig zajló mérést átlagolva egy rendkívüli pontosságú jelet kapnak. Az órákat stabil hőmérsékleten kell tartani, mivel egy kisebb hőmérsékletváltozás is képes kizökkenteni azokat, ezért komoly hűtőrendszerek dolgoznak a háttérben. A jel nagysebességű optikai szálon jut el a pénzintézetek szívének tekinthető Docklands adatközpontjába. A technológia az európai űrügynökség, az ESA tervein alapul, mellyel a Nemzetközi Űrállomást látnák el atomórákkal. Ezen a dedikált hálózaton semmilyen más forgalmat nem bonyolítanak, így az NPL egy mikroszekundumon belüli pontosságú idővel látja majd el a pénzügyi negyedet.

Az NPL egyik vezetője, Leon Lobo reményei szerint a dedikált kapcsolatok egy napon az egész világra eljuttathatják a pontos időt, ami mindig is a hosszútávú célok között szerepelt, tette hozzá John Lowe, az amerikai Nemzeti Szabványügyi és Műszaki Intézet (NIST) képviselője. Így előbb-utóbb a Wall Streeten is normalizálódhat a helyzet, ehhez azonban a NIST Colorado államban található atomórái helyett valahol a pénzügyi központ közelében kell elhelyeznie egy sorozatot az időmérőkből.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Vol Jin #10
    "Ezzel a rendszerrel csupán a habot lehet lefölözni az óceán tajtékzó felszínéről. "

    Ez zseniális hasonlat.
  • johnfly #9
    Ezzel a rendszerrel csupán a habot lehet lefölözni az óceán tajtékzó felszínéről. A nyugati megatőke próbálja vele lassítani a keletre áramló termelés hatását, és a saját zsebében tartani a milliárdjait, amin egyre több a lyuk.
  • Vol Jin #8
    Jók a meglátásaid, de egyvalamiben tévedsz. Ez a kereskedés nem termel többlet virtuális pénzt. A meglévő egy részét veszi el másoktól.
  • esdideki #7
    beteg az egész rendszer . . .
  • kvp #6
    Az egesz rendszer veszelyes. Egyetlen veletlen vagy szandekosan elszabadult algoritmus kepes a teljes rendszert bedonteni. Aztan majd probalhatjak leallitott rendszer mellett kezzel rollback-elni a log-ok alapjan, ha erre egyaltalan meg lehetoseguk es joguk lesz.

    Ennek a nagyfrekvencias kereskedelemnek semmilyen gyakorlati haszna nincs, mert a likviditas amit produkal virtualis, tehat nem veheto ki a rendszerbol, csak a statisztikakat kozmetikazza, ugyanakkor a hasznoszerzesen keresztul folyamatosan penzt emel ki a rendszerbol. Kb. mintha a nagy penzintezetek barkit buntetlenul megadozhathanak csak azert mert tokeerosek. (egyebkent az egesz penzugyi rendszer ebbol el, csak eltero szinteken)

    A megoldas tenyleg az emlitett tranzakcios dijak megemelese lenne, hasonlo modon mint az afa eseten a visszaigenyles eltorlese es ertekaranyos afa lepesenkenti befizetese. Igy minden tranzakcio penzbe kerulne a bankok szamara, azaz csak egy bizonyos haszon felett erne meg lebonyolitani azt. Ezt pedig ugy kell beloni, hogy legalabb 1 evig erdemes legyen megtartani az adott reszvenyt, hogy nullszaldos legyen. Teljesen befagyna a piac, viszont a toke ennek hatasara a hosszutavu, tehat termelo jellegu befektetesek fele mozdulna. Ezzel elerhetnenk, hogy ujra az osztalek (tehat a tenylegesen megtermelt javak utani haszon) jelentse a celt es a megterules modjat, mint anno amikor a tozsdeket kitalaltak. Persze innentol a reszvenyarfolyamok szinte meg sem mozdulnanak, sot igazabol ujra a vallalatok tenyleges tokejet (materialis+immaterialis) ernek. Ez a jelenlegi penzugyi rendszerben egy kozel 90%-os reszvenyar eseshez vezetne, viszont vegre eltunne a felhalmozott virtualis penz es csak a tenyleges toke jelentene erteket.

    Miert nem merik meglepni? Mert mara a tenyleges termelo toke jelentos resze nem nyugati kezben van, tehat europa azon belul is foleg anglia lehuzhatna a rolot, az usa-val es japannal egyutt, mig kina (es ezzen belol jellemzoen a kinai allam) a vilag tenyleges tokejenek kozel 90-95%-at birtokolna. Persze attol, hogy ezt senki nem ismeri be, attol meg ez a valosag, csak egyelore a penzugyi vilagban meg mindenki 'hisz' az ertektelen penzben es a mogotte allo virtualis tozsdei tranzakciokban, mivel felnek beismerni a valosagot.
  • goldmember #5
    Ha valaki többnapos trendre kereskedik lényegtelen a milliszekundumos különbség.
  • Tetsuo #4
    Az arbitrázst és a likviditást emberek is megolodották már régen.
    Ami neked nem jött le, hogy Archenemy a túlzásról beszélt. Ha milliószor kevesebb pénzmozgás lenne is bőven elég lenne.
    A baj, mint említettem az, hogy így már a technika is az óriáscégek mellett van és egy kisbefektető (mégnagyobb) hátrányból indul a spekulációban.
  • Cat #3
    A tőzsde a tőkebevonás egyik alternatív eszköze a vállalatok számára. Az algoritmusok egyrészt likviditást biztosítanak, másrészt kiegyenlítik a rendszert, például ha ugyanazon cég be van jegyezve a shanghaji és a hongkongi tőzsdére semmi nem indokolja, hogy különböző legyen az árfolyam.

    Ha bárkit is zavarnának kitiltásuk baromi egyszerű lenne, egyszerűen csak meg kell növelni a tranzakciós költségeket. (Sok ezer vételt és eladást hajtanak végre néhány centes különbséggel.) De mivel a tőzsdei irányokat egyáltalán nem befolyásolják, azaz az alapvető folyamatokat nem változtatják meg (egy cég értéke sem nőni, sem csökkeni nem fog miattuk), így felesleges foglalkozni velük.
  • Tetsuo #2
    Ráadásul ehhez a lehetőséghez átlagember nem is férhet hozzá, csak nagy pénzügyi csoportok, saját rendszerrel.
  • Archenemy #1
    Valaki magyarázza már meg, hogy a tőzsdék, részvények _eredeti_ funkcióját ez hogyan szolgálja:
    "Az algoritmusok azonnal rávetik magukat a korai információkra, és akár 28 millió dolláros forgalmat is képesek lebonyolítani a szóban forgó 15 milliszekundum alatt."