Berta Sándor
Fotókkal, tenyér- és íriszmintákkal egészül ki az FBI ujjlenyomat-adatbázisa
Új dokumentumok támasztják alá, hogy az amerikai hivatal biometriai adatbázist épít ki. A felhasználás célja nem pontosan szabályozott.
A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) a saját adatai alapján már most a világ legnagyobb biometriai nyilvántartásával rendelkezik, de mindez nem elég, a rendszert ugyanis több millió személy fotójával akarják kiegészíteni. A terv megvalósítására már nem kell sokat várni, ez derült ki Electronic Frontier Foundation (EFF) amerikai polgári jogi szervezet birtokába jutott anyagokból. Az EFF 2011 óta próbál információkhoz jutni az FBI tervezett programjáról, de a hivatal folyamatosan elutasította az ezzel kapcsolatos beadványokat. A szervezet végül megunta a dolgot, bírósághoz fordult és megkaphatta az iratokat.
A projekt neve hivatalosan Next Generation Identification (NGI), mely az Integrated Automated Fingerprint Identification Systems (IAFIS) kibővítése; utóbbi keretében több, mint 100 millió ujjlenyomatot tárolnak. Ez változna meg a jövőben, ugyanis az NGI kapcsán bekerülnének az adatbázisba a tenyér- és az íriszminták, valamint az átfogó arcfelismerési funkció is. Az NGI felépítése egymilliárd dollárba kerül. Mindegyik adatot a központi adatbázisban gyűjtik össze és azokhoz az Amerikai Egyesült Államok összesen 18 000 helyi, szövetségi állambeli és szövetségi bűnüldöző szerve férhet hozzá. A dokumentumok szerint 2015-re a nyilvántartásban már 52 millió fotó lesz, ezeket az arcok felismerésére használnák fel és a rendszer naponta 55 000 új képpel bővülhet.
Az úgynevezett rabosítási (mugshot) felvételeket - amik közvetlenül a letartóztatások után készülnek - már most is összekötik az ujjlenyomatokkal és más biometriai adatokkal, hogy megkönnyítsék a bűnüldöző szervek munkáját. Ugyanakkor az adatbázis az év végére több mint 4 millió ártatlan fényképét is tartalmazhatja majd és ez a szám a következő években tovább nőhet, például a háttérellenőrzések miatt, amiket egyre több amerikai munkáltatótól és a fegyvervásárlás kapcsán követelnek meg. Azt nem sikerült egyértelműen tisztázni, hogy a fotók pontosan honnan is származnak. Minden adatcsomag kap egy univerzális ellenőrzőszámot (UCN).
Az FBI visszautasította az aggályokat, mondván a rendszert nem arra találták ki, hogy az egyes embereket a felvételek alapján azonosítsák. Sokkal inkább az a lényeg, hogy egy információ lekérdezésekor elkészüljön egy lista a lehetséges elkövetők nevével és adataival, amiket ezután manuálisan át lehet vizsgálni. Emellett elvileg lehetetlen összetéveszteni egy ártatlan polgárt és egy bűnözőt.
Az NGI-t ugyanaz a MorphoTrust nevű cég építi, amelyet az amerikai közúti közlekedési felügyelet is megbízott a rendszámok feldolgozásával és amely a külügyminisztérium számára elkészített egy több mint 225 millió fotót tartalmazó adatbázist. Amennyiben minden rendszerhez ugyanazt az algoritmust alkalmazzák, akkor az EFF szerint egy információ lekérdezésekor mind a három nyilvántartásból kerülhetnek ki adatok. A polgárok mindenesetre nem tudják, hogy a személyes adataikat pontosan milyen célokra használják fel.
Az EFF adatvédelmi szakemberei olyan irányelvek kidolgozását követelik, amelyek alapján világosan kiderül, hogy milyen adatokat visznek be az adatbázisba, s azokhoz ki és milyen esetekben férhet hozzá. Jennifer Lynch, az EFF ügyvédje rámutatott, hogy az FBI legutóbb 2008-ban vizsgálta azt, hogy az intézkedéseknek milyen hatásuk lehet az emberek magánszférájára, ezért még csak megjósolni sem lehet, hogy az NGI milyen hatással lesz az emberek életére.
A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) a saját adatai alapján már most a világ legnagyobb biometriai nyilvántartásával rendelkezik, de mindez nem elég, a rendszert ugyanis több millió személy fotójával akarják kiegészíteni. A terv megvalósítására már nem kell sokat várni, ez derült ki Electronic Frontier Foundation (EFF) amerikai polgári jogi szervezet birtokába jutott anyagokból. Az EFF 2011 óta próbál információkhoz jutni az FBI tervezett programjáról, de a hivatal folyamatosan elutasította az ezzel kapcsolatos beadványokat. A szervezet végül megunta a dolgot, bírósághoz fordult és megkaphatta az iratokat.
A projekt neve hivatalosan Next Generation Identification (NGI), mely az Integrated Automated Fingerprint Identification Systems (IAFIS) kibővítése; utóbbi keretében több, mint 100 millió ujjlenyomatot tárolnak. Ez változna meg a jövőben, ugyanis az NGI kapcsán bekerülnének az adatbázisba a tenyér- és az íriszminták, valamint az átfogó arcfelismerési funkció is. Az NGI felépítése egymilliárd dollárba kerül. Mindegyik adatot a központi adatbázisban gyűjtik össze és azokhoz az Amerikai Egyesült Államok összesen 18 000 helyi, szövetségi állambeli és szövetségi bűnüldöző szerve férhet hozzá. A dokumentumok szerint 2015-re a nyilvántartásban már 52 millió fotó lesz, ezeket az arcok felismerésére használnák fel és a rendszer naponta 55 000 új képpel bővülhet.
Az úgynevezett rabosítási (mugshot) felvételeket - amik közvetlenül a letartóztatások után készülnek - már most is összekötik az ujjlenyomatokkal és más biometriai adatokkal, hogy megkönnyítsék a bűnüldöző szervek munkáját. Ugyanakkor az adatbázis az év végére több mint 4 millió ártatlan fényképét is tartalmazhatja majd és ez a szám a következő években tovább nőhet, például a háttérellenőrzések miatt, amiket egyre több amerikai munkáltatótól és a fegyvervásárlás kapcsán követelnek meg. Azt nem sikerült egyértelműen tisztázni, hogy a fotók pontosan honnan is származnak. Minden adatcsomag kap egy univerzális ellenőrzőszámot (UCN).
Az FBI visszautasította az aggályokat, mondván a rendszert nem arra találták ki, hogy az egyes embereket a felvételek alapján azonosítsák. Sokkal inkább az a lényeg, hogy egy információ lekérdezésekor elkészüljön egy lista a lehetséges elkövetők nevével és adataival, amiket ezután manuálisan át lehet vizsgálni. Emellett elvileg lehetetlen összetéveszteni egy ártatlan polgárt és egy bűnözőt.
Az NGI-t ugyanaz a MorphoTrust nevű cég építi, amelyet az amerikai közúti közlekedési felügyelet is megbízott a rendszámok feldolgozásával és amely a külügyminisztérium számára elkészített egy több mint 225 millió fotót tartalmazó adatbázist. Amennyiben minden rendszerhez ugyanazt az algoritmust alkalmazzák, akkor az EFF szerint egy információ lekérdezésekor mind a három nyilvántartásból kerülhetnek ki adatok. A polgárok mindenesetre nem tudják, hogy a személyes adataikat pontosan milyen célokra használják fel.
Az EFF adatvédelmi szakemberei olyan irányelvek kidolgozását követelik, amelyek alapján világosan kiderül, hogy milyen adatokat visznek be az adatbázisba, s azokhoz ki és milyen esetekben férhet hozzá. Jennifer Lynch, az EFF ügyvédje rámutatott, hogy az FBI legutóbb 2008-ban vizsgálta azt, hogy az intézkedéseknek milyen hatásuk lehet az emberek magánszférájára, ezért még csak megjósolni sem lehet, hogy az NGI milyen hatással lesz az emberek életére.