SG.hu·
Társas utazás - avagy romantikus vígjáték francia módra
Képzeljük el, vajon mit tennénk, ha úgy hozná élet, hogy 8 órára összezárnak minket a levegőben ex-szívszerelmünkkel, akit 3 éve nem láttunk?
Ha mindez önmagában nem lenne elég, tegyük hozzá, nem éppen kedvesen mondtunk búcsút egymásnak - most pedig egymás mellett ülünk. A többség valószínűleg a kötelező udvariassági körök után alvást vagy olvasást színlelve szenvedné végig az utat. Esetleg megpróbálná levegőnek nézni a másikat.
Ez az, ami nem sikerül Julie-nek és Antoine-nak Alexandre Castagnetti filmjében. Ha képesek lennének rá, 10 perc után véget is érne a Szerelem a felhők felett (Amour et turbulences), amiért igazán kár volna, mert az utóbbi idők egyik legjobb francia vígjátékával van dolgunk. Jóllehet ismét érvényesült a kisebb költségvetésű, nem amerikai vagy angol filmekre vonatkozó hazai tendencia, miszerint csak nagy késéssel mutatják be őket, a 2013-as film a március elején megrendezett Frankofón Filmnapokon hazánkba is elért.
Julie (Ludivine Saigner) tipikus képzőművész lány: kissé szeleburdi, szétszórt, enyhén hisztis, viszont nagyon tehetséges, szép és értelmes, megspékelve egy, a férfiakból kiábrándult, feminista anyával. Éppen az esküvőjére tart hazafelé Párizsba, New Yorkból. Antoine főállású sármőr, szoknyavadász és világfi, gyakorlatban ügyvéd, aki élete nagy állásinterjújáért utazik vissza Párizsba, szintén a Nagy Almából. Mindkettő igen makacs, elmondásuk szerint rendkívül utálják egymást - miközben attól fogva izzik köztük a levegő, hogy Antoine lezuttyan a Julie melletti ülésre. Ezt érzik, látják az utastársak is, a kedves, idős házaspár, a steward és a kíméletlenül őszinte kislány: a néző velük együtt ismeri meg a szerelmesek találkozásának és kapcsolatának történetét.
A repülőgépen beszélgetéssel töltött idő, illetve a Párizsban játszódó epizódok közti váltásokat kifejezetten kreatívan oldották meg az alkotók, a jelenetek során kirajzolódó mese pedig igencsak hétköznapi, emberi, tele olyan hibákkal és örömökkel, amit mindannyian jól ismerünk. A félreértések természetesen tisztázódnak - hiszen romantikus vígjátékot nézünk -, de a megváltó csók elcsattanása előtt a gép leszáll. Ám hátra van még egy csavar, aminek következtében az utolsó percekig kérdés marad, vajon képesek lesznek-e ismét egymás mellett dönteni hőseink.
Reméljük a kissé bugyuta magyar cím senkit sem fog eltántorítani a mozizástól, mert az Amour et turbulences amolyan klasszikus francia film, az alapszituációból fakadó rengeteg vicces helyzettel, szerethető főszereplőkkel, kiváló mellékszereplőkkel, érdekes és ügyes történetvezetéssel, nagyon jó zenékkel, valamint rengeteg Párizzsal: igazi koratavaszi estére való, szórakoztató csemege fiataloknak és időseknek, lányoknak-fiúknak egyaránt.
Ha mindez önmagában nem lenne elég, tegyük hozzá, nem éppen kedvesen mondtunk búcsút egymásnak - most pedig egymás mellett ülünk. A többség valószínűleg a kötelező udvariassági körök után alvást vagy olvasást színlelve szenvedné végig az utat. Esetleg megpróbálná levegőnek nézni a másikat.
Ez az, ami nem sikerül Julie-nek és Antoine-nak Alexandre Castagnetti filmjében. Ha képesek lennének rá, 10 perc után véget is érne a Szerelem a felhők felett (Amour et turbulences), amiért igazán kár volna, mert az utóbbi idők egyik legjobb francia vígjátékával van dolgunk. Jóllehet ismét érvényesült a kisebb költségvetésű, nem amerikai vagy angol filmekre vonatkozó hazai tendencia, miszerint csak nagy késéssel mutatják be őket, a 2013-as film a március elején megrendezett Frankofón Filmnapokon hazánkba is elért.
Julie (Ludivine Saigner) tipikus képzőművész lány: kissé szeleburdi, szétszórt, enyhén hisztis, viszont nagyon tehetséges, szép és értelmes, megspékelve egy, a férfiakból kiábrándult, feminista anyával. Éppen az esküvőjére tart hazafelé Párizsba, New Yorkból. Antoine főállású sármőr, szoknyavadász és világfi, gyakorlatban ügyvéd, aki élete nagy állásinterjújáért utazik vissza Párizsba, szintén a Nagy Almából. Mindkettő igen makacs, elmondásuk szerint rendkívül utálják egymást - miközben attól fogva izzik köztük a levegő, hogy Antoine lezuttyan a Julie melletti ülésre. Ezt érzik, látják az utastársak is, a kedves, idős házaspár, a steward és a kíméletlenül őszinte kislány: a néző velük együtt ismeri meg a szerelmesek találkozásának és kapcsolatának történetét.
A repülőgépen beszélgetéssel töltött idő, illetve a Párizsban játszódó epizódok közti váltásokat kifejezetten kreatívan oldották meg az alkotók, a jelenetek során kirajzolódó mese pedig igencsak hétköznapi, emberi, tele olyan hibákkal és örömökkel, amit mindannyian jól ismerünk. A félreértések természetesen tisztázódnak - hiszen romantikus vígjátékot nézünk -, de a megváltó csók elcsattanása előtt a gép leszáll. Ám hátra van még egy csavar, aminek következtében az utolsó percekig kérdés marad, vajon képesek lesznek-e ismét egymás mellett dönteni hőseink.
Reméljük a kissé bugyuta magyar cím senkit sem fog eltántorítani a mozizástól, mert az Amour et turbulences amolyan klasszikus francia film, az alapszituációból fakadó rengeteg vicces helyzettel, szerethető főszereplőkkel, kiváló mellékszereplőkkel, érdekes és ügyes történetvezetéssel, nagyon jó zenékkel, valamint rengeteg Párizzsal: igazi koratavaszi estére való, szórakoztató csemege fiataloknak és időseknek, lányoknak-fiúknak egyaránt.
|
Szerelem a felhők felett (Amour et turbulences) Színes, magyarul beszélő, francia romantikus film, 96 perc, 2013 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott Rendező: Alexandre Castagnetti Forgatókönyvíró: Vincent Angell Producer: Catherine Bozorgan, David Poirot Zeneszerző: Evymoon, Nicolas Wauquiez Vágó: Scott Stevenson Szereplők: Ludivine Sagnier (Julie) Nicolas Bedos (Antoine) Jonathan Cohen (Hugo) Brigitte Catillon (Claire) Jackie Berroyer (Arthur) Clémentine Célarié (Marie) Michel Vuillermoz (Georges) |
