SG.hu·
Maisie tudja - egy felnőtteknek szóló kisgyerekes film
Az idei év eddigi legjobb filmjét még 2012-ben mutatták be odakint, de szerencsére végre elért hozzánk is.
Hosszú szülés volt, de végül csak bemutatásra került Magyarországon is a Maisie tudja, melynek első mozis jelenése 2012-ben volt a Torontóban megrendezésre került filmfesztiválon. Utána, a tavalyi esztendő során széles körben is bemutatásra került, s most már a PARLUX Entertainment jóvoltából mi is láthatjuk - ez is remek példája annak, hogy igenis érdemes kisebb filmeket, korábbi bemutatókat elhozni a hazai mozikba, hiszen anélkül lehet, hogy sokak figyelmét elkerülte volna ez a gyöngyszem.
A Maisie tudja látszólag egy család szétesésének története. Van egy 6-7 éves kislányunk, egy egykori rocksztár, ma már korosodó, ám magát mégis fiatalnak képzelő anyukánk, valamint egy sokat utazó üzletember apukánk. Mindkét szülő rettenetesen pörög, leginkább azért, mert saját idejüket érzik fogytán, mintha kapuzárási pánik fenyegetné őket. És e pörgés közepette csak egy "dologra" nem tudnak időt szakítani - a gyerekükre.
A csavar, hogy ezt a közel sem eredetinek tűnő történetet (naná, Henry James a XIX. században megírta könyv formájában) Maisie, a kislány szemszögéből kapjuk vissza. És ezt a szó legszorosabb értelmében kell venni. Csak azt látjuk és halljuk, amit a kislány is hall és lát, ő az, aki a film összes jelenetében szerepel. Ez a megoldás, mely kissé mozaikossá is teszi a filmet, remek képet ad arról, hogy egy kisgyereknek milyen részinformációkból kell összeraknia a körülötte lévő világot. (Eleinte természetesen semmit sem ért, vagy csak nagyon keveset, de később azért elkezd rádöbbenni bizonyos összefüggésekre.)
A Maisie tudja egyik nagy erénye, hogy a kifejezetten szomorú témát úgy adja vissza, hogy a néző közben nem kerül maga elé, a főhős kislány naiv, töretlen "optimizmusa" átragad ránk is, és inkább lesz a végeredmény szívmelengető és keserédes. Főleg, hogy a két felelőtlen szülő árnyékában kibontakozik két mellékkarakter is, akiknek ugyancsak lehet szurkolni Maisie mellett. Amellett a Maisie mellett, akinek a feltétel nélküli szeretete szülei irányába még a sokadik pofon után sem szűnik meg.
Ember legyen a talpán, akinek a gyermeki tisztaságot és ártatlanságot megtestesítő Maisie nem rabolja el a szívét. És ez még akkor is igaz, ha ő is, és a film karakterei is inkább csak skicceknek tűnnek. Persze mindez érthető, hiszen a kisgyerekek még nem rendelkeznek hat-hét éves korukban túl kidolgozott jellemmel, a szülőket pedig csak Maisie szemein át látjuk.
A Maisie tudja nem csak kiváló film lett, hanem az elmúlt évek egyik legjobb könyvadaptációja - valahogy így kell regényt filmre ültetni. A végeredmény ráadásul nem csak szolgai másolás, hiszen az 1800-as években játszódó sztorit napjainkba hozták át, s bár bizonyos pontjain megváltoztatták a történet (a befejezést is), ezek a változások nem szolgáltak a Maisie tudja hátrányára.
Egy olyan kisgyerekről szóló filmet kaptunk, ami felnőtteknek való, akik talán elgondolkoznak azon, hogy milyen a világ gyerekszemmel. Rengeteg lehetőség kínálkozott arra, hogy giccsessé váljon a film, de az utolsó másodpercek kivételével ezt nagyon jól sikerült elkerülnie a rendező duónak. Más kérdés, hogy a befejezés természetesen nem valódi lezárás, mindössze egy pillanat megragadás, ami tudjuk, hogy illékony. De legalább az adott illúzió megadatik nekünk és Maisie-nek is.
(Pár sort szánjunk a nem túl nézőcsalogató hazai plakátra - akad olyan, akinek a kompozíció láttán megjön a kedve a film megnézéséhez? Itt lehet megnézni a fő amerikai plakátot - ég és föld. Arról nem is beszélve, hogy a hazai kissé átverős is, hiszen egy sokáig fel nem tűnő, kvázi mellékszereplő van kiemelve rajta.)
Hosszú szülés volt, de végül csak bemutatásra került Magyarországon is a Maisie tudja, melynek első mozis jelenése 2012-ben volt a Torontóban megrendezésre került filmfesztiválon. Utána, a tavalyi esztendő során széles körben is bemutatásra került, s most már a PARLUX Entertainment jóvoltából mi is láthatjuk - ez is remek példája annak, hogy igenis érdemes kisebb filmeket, korábbi bemutatókat elhozni a hazai mozikba, hiszen anélkül lehet, hogy sokak figyelmét elkerülte volna ez a gyöngyszem.
A Maisie tudja látszólag egy család szétesésének története. Van egy 6-7 éves kislányunk, egy egykori rocksztár, ma már korosodó, ám magát mégis fiatalnak képzelő anyukánk, valamint egy sokat utazó üzletember apukánk. Mindkét szülő rettenetesen pörög, leginkább azért, mert saját idejüket érzik fogytán, mintha kapuzárási pánik fenyegetné őket. És e pörgés közepette csak egy "dologra" nem tudnak időt szakítani - a gyerekükre.
A csavar, hogy ezt a közel sem eredetinek tűnő történetet (naná, Henry James a XIX. században megírta könyv formájában) Maisie, a kislány szemszögéből kapjuk vissza. És ezt a szó legszorosabb értelmében kell venni. Csak azt látjuk és halljuk, amit a kislány is hall és lát, ő az, aki a film összes jelenetében szerepel. Ez a megoldás, mely kissé mozaikossá is teszi a filmet, remek képet ad arról, hogy egy kisgyereknek milyen részinformációkból kell összeraknia a körülötte lévő világot. (Eleinte természetesen semmit sem ért, vagy csak nagyon keveset, de később azért elkezd rádöbbenni bizonyos összefüggésekre.)
A Maisie tudja egyik nagy erénye, hogy a kifejezetten szomorú témát úgy adja vissza, hogy a néző közben nem kerül maga elé, a főhős kislány naiv, töretlen "optimizmusa" átragad ránk is, és inkább lesz a végeredmény szívmelengető és keserédes. Főleg, hogy a két felelőtlen szülő árnyékában kibontakozik két mellékkarakter is, akiknek ugyancsak lehet szurkolni Maisie mellett. Amellett a Maisie mellett, akinek a feltétel nélküli szeretete szülei irányába még a sokadik pofon után sem szűnik meg.
Ember legyen a talpán, akinek a gyermeki tisztaságot és ártatlanságot megtestesítő Maisie nem rabolja el a szívét. És ez még akkor is igaz, ha ő is, és a film karakterei is inkább csak skicceknek tűnnek. Persze mindez érthető, hiszen a kisgyerekek még nem rendelkeznek hat-hét éves korukban túl kidolgozott jellemmel, a szülőket pedig csak Maisie szemein át látjuk.
A Maisie tudja nem csak kiváló film lett, hanem az elmúlt évek egyik legjobb könyvadaptációja - valahogy így kell regényt filmre ültetni. A végeredmény ráadásul nem csak szolgai másolás, hiszen az 1800-as években játszódó sztorit napjainkba hozták át, s bár bizonyos pontjain megváltoztatták a történet (a befejezést is), ezek a változások nem szolgáltak a Maisie tudja hátrányára.
Egy olyan kisgyerekről szóló filmet kaptunk, ami felnőtteknek való, akik talán elgondolkoznak azon, hogy milyen a világ gyerekszemmel. Rengeteg lehetőség kínálkozott arra, hogy giccsessé váljon a film, de az utolsó másodpercek kivételével ezt nagyon jól sikerült elkerülnie a rendező duónak. Más kérdés, hogy a befejezés természetesen nem valódi lezárás, mindössze egy pillanat megragadás, ami tudjuk, hogy illékony. De legalább az adott illúzió megadatik nekünk és Maisie-nek is.
(Pár sort szánjunk a nem túl nézőcsalogató hazai plakátra - akad olyan, akinek a kompozíció láttán megjön a kedve a film megnézéséhez? Itt lehet megnézni a fő amerikai plakátot - ég és föld. Arról nem is beszélve, hogy a hazai kissé átverős is, hiszen egy sokáig fel nem tűnő, kvázi mellékszereplő van kiemelve rajta.)
|
Maisie tudja (What Maisie Knew)
színes, magyarul beszélő, amerikai filmdráma, 99 perc, 2012 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott Rendező: David Siegel, Scott McGehee forgatókönyvíró: Nancy Doyne, Carroll Cartwright zeneszerző: Nick Urata operatőr: Giles Nuttgens producer: Daniel Crown, Daniela Taplin Lundberg szereplők: Onata Aprile (Maisie) Julianne Moore (Susanna) Steve Coogan (Beale) Alexander Skarsgard (Lincoln) Joanna Vanderham (Margo) |
