Farkas Alex

Robotokkal váltanák ki az építő­munkásokat

A Harvard kutatói által kifejlesztett aprócska robotok felügyelet nélkül képesek egyszerű szabályok alapján nagyon bonyolult építményeket emelni.

Az egyetem munkatársai négy éve zajló projektjük neveként a hatalmas váraikról ismert rovarokat, a TERMES-t választották. Reményeik szerint fejlesztésük egy nap különleges felügyelet nélkül képes lesz egyszerű építési feladatokat elvégezni. A prototípus-csapat egyszerű dolgokat, például piramisokat, tornyokat, várakat épít, de a kutatók szerint testhez álló feladat lenne számukra homokzsákokat rakni egy áradni készülő folyó mellé. A távoli álmokban más bolygókon dolgozó robot-armadák szerepelnek, és ugyan a mostani példányok mérete egy asztali telefonéval egyezik meg, semmi akadálya nincs a nagyobb méretekben való gondolkozásnak.


A rovar analógia szándékos, mivel az önszerveződő alanyok konkrét parancsok nélkül, egymástól függetlenül, de szoros kapcsolatban dolgoznak. A természet a raj intelligenciájához különleges illatanyagokat, feromonokat használ, így ugyan az egyedek maguk nem ismerik az általuk emelt struktúra végső kinézetét, mégis képesek összedolgozni. "Hogyan képesek apró, kevesebb, mint egy centiméteres, nem túl okos bogarak méretüknél több százszor nagyobb, légkondicionált építményeket létrehozni?" - tette fel a kérdést Judith Korb, a University of Freiburg oktatója a tanulmányhoz kapcsolódó kommentárjában. Válasza szerint az évmilliókig tartó evolúció tökéletesítette az egyszerű szabályokat, hogy a munka elvégezhető legyen.

A TERMES keretében a műtárgyakat ugyanígy hozzák létre a robotok, emberi irányítás nélkül. Mivel magányosan dolgoznak, mindegy, hogy egyszerre csak egy tucat, vagy több ezer tag vesz részt a munkában, a létszám szabadon skálázható. Az utasítások egyszerűek, ezért a tagoknak nincs szüksége nagy számítási kapacitásra: rakj le egy téglát, mely passzol a tervhez, oda, ahova még más nem rakott. A robotok előre, hátra tudnak mozogni, meg tudnak fordulni, egy lépcsőfokot tudnak mászni, fel tudnak emelni és le tudnak rakni egy objektumot, társaikat, illetve magát az építményt pedig ultrahanggal érzékelik. Ki kell emelni, hogy koordinálásra nem egymást, hanem a környezetet használják, tehát ha belenyúlunk a munkába, alkalmazkodnak a változáshoz. Az alanyok nem tudják hogy a többi mit csinál, és azt sem, hol tartanak a feladatban.


Két fő utasításcsomag van, az egyik az általános dolgokat tartalmazza (mint például a biztonsági ellenőrzés egy tégla lerakása előtt), a másik pedig a közlekedési szabályokat rögzíti az adott objektumtól függően. A trükk az, hogy maguk a mérnökök sem tudják hogyan, milyen sorrendben fog felépülni az adott dolog. Persze a bonyolult építészeti terveknél nem hagyható ki az ember, de az egyszerű feladatok kiváltására gond nélkül alkalmasak. Hod Lipson, a Cornell University robotszakértője szerint a vezető nélküli építkezés nyújtotta rugalmasság is figyelemreméltó, mert nagy hibatűrést biztosít. Ha egy robot elromlik vagy átirányítják máshova az nem befolyásolja a többit. A megoldás alapvető ellentéte az emberi építkezéseknek, ahol képzett szakemberek hierarchikus szerveződésben dolgoznak.

A létrehozandó dolog bonyolultságát csak a robotok jelenlegi kialakítása korlátozza: mászni ugyan tudnak, de a fordulásban nem olyan jók, és a prototípusok még képtelenek függőleges falú felhőkarcolókat kirakni, mivel lépcsők nélkül nem tudnak mászni. A munkához speciális alakú, nagyon könnyű elemeket használnak, melyek külön ezeknek a nagyon egyszerű gépek számára lettek tervezve. Valódi építőanyagok használatához jóval drágább robotok kellenek majd.


"Olyan egyszerűre terveztük a robotokat és a téglákat, amennyire csak tudtuk. Ezzel nem csak a rendszer robosztusságát akartuk növelni, hanem ez nagyban csökkentette a bennük lévő processzor számítási feladatait is. Az apró hibák elkerülése mellett ez segített azok felderítésében és javításában, mielőtt még az egész rendszerre kihatottak volna." - nyilatkozta a tanulmány egyik társszerzője, Kirstin Petersen.

A TERMES rendszer alternatívája a jóval gyakrabban használt központi irányítás, ahol egy "égi szem" átlátja a projekt egészét, vagy pedig az egyes robotok egymással nagyon gyakran kommunikálnak. Ezek a megoldások ugyan javítják a csoport hatékonyságát és gyorsítják a hibák megoldását, de az alanyok számának és a munkaterület nagyságának növekedésével párhuzamosan problémákba ütköznek. Veszélyes, vagy távoli környezetben a központi irányító meghibásodása a teljes rendszert tönkreteszi.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NEXUS6 #15
    "Nem a létszám a lényeg, hanem a trend! Abban természetesen csak a csökkenő az elfogadható."
    Jó, csak a gazdaság arra van belőve, hogy a piacok bővülnek! Azért nem omlott még össze a fejlett civilizáció, mert a XX. szd, végén a világpiacba bekapcsolódtak az olyan országok, mint India-Kína. A nyugati országok stagnáló piacai a XX. szd végén kezdtek válságokat okozni. Ha nincs Kína 2008 után ma talán épp Medmekszeset jáccanánk, csak nem a számítógépen, hanem offline.

    "Látom nem sikerült teljesen elolvasnod amit erről írtam: nem születünk annyian. A pusztulásunk mértéke és sorrendje meg a körülményeken múlik."
    Lásd fenn, szal épp hogy a világgazdaságba (gyak globális piramisjáték) belépő új fogyasztók tartanak el minket, szerencsére még a világ 4/5-e gyakorlatilag pályán kívül van, szal van hova fejlődni.
    Azonban persze nem ez a 4/5-öd fogyaszt, meg környezetszennyez leginkább, szal a tőlük való "megszabadulás" pláne nem lenne egy erkölcsös dolog. A háborúkat, VH-t, a gazdasági, politikai válságba került fejlett társadalmak okozzák, ha épp nincs kit már gyarmatosítani.
  • M2 #14
    "Szerinted akkor mennyi is az ideális, természetesen kevesebb létszám?"

    Nem a létszám a lényeg, hanem a trend! Abban természetesen csak a csökkenő az elfogadható.


    "Ezt hogy érjük, el, ki dönti el, hogy ki marad életben és kinek kell pusztulnia?"
    Látom nem sikerült teljesen elolvasnod amit erről írtam: nem születünk annyian. A pusztulásunk mértéke és sorrendje meg a körülményeken múlik.
  • NEXUS6 #13
    Ha nem is alanyi jogon járó jövedelem, de bizonyítható rászorultság esetén járó szociális segély már ma is jár általánosan a Föld fejlettebbik felén. Ehhez a rendszerhez képest nem jelent olyan túl nagy különbséget, az alanyi jogon járó jövedelem. Gyakorlatilag a jelenlegi rendszer is az.

    1. Elég, ha legalább annyian termelnek, ahány ember elég ahhoz, hogy a többi gyakorlatilag nem termelőt ellássák. Ezt Európában, mivel megszűnt pl. az éhínség, élelmiszer és áru hiány kb 50 éve elértük.
    A nemtermelőkbe én nem csak a nyuggereket, tanulókat, kismamákat, hanem a rahedli marketinges, akármilyen himihumi tanácsadó, pénzügyi cég alkalmazottjait is beleszámítom, akik még a 60-as években azzal szórakoztak, hogy hippi kommunákat alakítottak, de aztán átcsábultak a setét oldalra és lettek belőlük yuppik.

    2. Az intelligencia, becsületesség azért erősen kulturális jellegű fogalmak. Anélkül, hogy védeni akarnám azokat, akikre te is gondolsz konkrétan, egy ilyen filozófia gyakorlati alkalmazása meglepően könnyen vezetne valami jó kis É-Koreai diktatúra szerű államocskához. Csak mert hol is húzod meg a határt?
  • NEXUS6 #12
    Szerinted akkor mennyi is az ideális, természetesen kevesebb létszám? Ezt hogy érjük, el, ki dönti el, hogy ki marad életben és kinek kell pusztulnia?

    Ha 100 év múlva, amikor teszem azt kiirtották az emberiség 90%-át, egyszercsak felfedeznek egy korlátlan és kompakt energiaforrást, aminek segítségével a közeli világűrből bármilyen erőforrás-nyersanyag biztosítható, esetleg fejlettebb mezőgazdasági termeléssel nagyobb hozamok is lesznek azonos földterületen, (vagy nem is kell számottevő föld), ami lehetővé teszi hogy akár 20 Mrd lakosa legyen a Földnek anélkül, hogy tönkretennénk, akkor küldünk mindenki megmaradt hozzátartozójának egy részvét táviratot?
  • halgatyó #11
    Asszem neked is mondja meg már valaki, hogy a csótány-szintű szaporodási ráta PONT NEM A KERESZTÉNY KULTÚRKÖRBE tartozó lakosságra (országokra) jellemző!
    Ha nem vetted volna eddig észre.
  • halgatyó #10
    Az alanyi jogon járó alapjövedelmet majd akkor lehet bevezetni, HA:

    1.) a termelő munka legnagyobb részét (úgy kb. 95%-ot) már robotok végeznek

    2.) az emberiség SELEJTJÉNEK (magyarul: hulladék, söpredék, antiszociális agresszív rongyok) a mérhetetlen szaporodását NEM ALANYI JOGNAK TEKINTENI!
    Az emberiségnek mindigis szüksége lesz értelmes emberekre, sőt, ha nem akarunk eltűnni a Földről, akkor az irányítást meg kell tartanunk.
    Az egyes emberek (családok) szaporodási jogát (gyermekek számát) az intelligenciától és a becsületességtől KELL függővé tenni.
    Ehhez a jelenleg regnáló (ál-liberális) háttérhatalomnak el kell pusztulnia, személyenként is és szervezetileg is.
  • M2 #9
    "ezert lesz szukseg elobb utobb, az alanyi jogon jaro alapjovedelem bevezetesere"

    Ott a lényeg! Meg a keresztény egyháznak is jó lenne ha szólna már valaki, hogy a "sokasodjatok" mantráról le kellene szokni! Iszonyat gyorsan azon kellene dolgoznunk, hogy hogyan csökkentsük az emberiség létszámát, mert ha nem tesszük meg mi, akkor elvégzik a háborúk, az éhínség és a természeti katasztrófák.
  • kvp #8
    "Ha megnézted volna a videót, nem írnál ilyeneket. Pont azért tudják kezelni ezt, mert nem egymást, hanem a környezetet figyelik."

    Nem tudnak mit kezdeni azzal az esettel, hogy van a hatukon egy elem es veluk szemben a kijelolt utvonalon egy ket vagy tobb lepcsos emelkedo. Nem tudjak lebontani es nem tudnak felmenni rajta.

    "Nincs terv! Végeredmény van, amit rengetegféleképp el lehet érni."

    Van terv, meghozza egy compiler altal keszitett, ami a lehetseges epitesi sorrendek kozzul kivalaszt egyet. Aztan a robotok ezt epitik fel, automatikusan erzekelve a kornyezet alapjan, hogy eppen hol tart az epites, majd ez alapjan kivalasztva a kovetkezo lepest. Viszont csak a terv lepesein belul tudnak elore-hatra lepni, ha valahol bontani kellene akkor eselytelenek. Nem a hardver miatt, hanem a jelenlegi algoritmus nem kepes ezt kezelni. Ilyenkor vissza kell menni az epitoanyag tarolohoz, lerakni ami rajtuk van, visszamenni a tulepitett helyre, lekapni ami ott van, mar amennyiben nem +2 elem van ott, mert azt lekapni sem tudjak, majd folytatni az epitest. Viszont a mogottuk levo robotok ezt kommunikacio nelkul nem tudjak kezelni, tehat ilyenkor egymassal szemben allva bedugulna a sor. Ezert is van az, hogy nem tamogatjak a tulepitest lebontasat es az egynel magasabb lepcsoket tartalmazo terveket. Tudnanak egyenesfalu magas epuletet epiteni, legalabbis a hardveruk kepes lenne ra, de a belso iranyito szoftveruk jelen formajaban elvi szinten alkalmatlan ra. (korbe kellene epiteni lepcsovel, felhuzni a tornyot, majd visszabontani a lepcsot, az utobbi tudas meg egyelore hianyzik)

    "Mivel csak egy elemet tudnak lerakni, így lehetetlen, hogy egynél nagyobb legyen."

    Siman megoldhato. Felmegy, megfordul, teglat lerak, korben lejon. A mogotte jovo mar pont nem tud ott felmenni. Ezt elkerulendo az elozetes terv compiler a kijelolt epitesi utvonalakra nem engedelyez 2-es lepcsot. A program mukodese rajta is van a videon. Ezen altarnativ tervekbol valasztanak egyet, amit programkent megkapnak a robotok. A terv compiler kimenete a hanagyak genetikai kodjat szimulalja, tehat nem a robotok allitjak elo, hanem csak az alapjan epitenek. Viszont ez egy joreszt linearis terv, amin belul az aktualis poziciot a kornyezet vizsgalataval tudjak meghatarozni. Ennek feltetele, hogy soha nem lehet ideiglenesen sem bejarhatatlan a teljes epiteni utvonal, tehat az epites egyetlen fazisaban sem hozhatnak rajta letre meg ideiglenesen sem 2 tegla magas lepcsot. Egyetlen ilyen lepcso kizarna 1-nel tobb robot kommunikacio nelkuli hasznalatat, azaz a csapatmunkat. Arrol a balesetrol nem beszelve, amikor korbeepitik egymast, tehat nemelyik nem tudna utanna lejonni. Ezert van az, hogy a jelenlegi tervezo algoritmus nagyon leegyszerusitett tudassal bir csak, bar ez is latvanyos.

    Persze a termeszek valojaban kommunikalnak egymassal, meg ha nagyon alacsony szinten teszik is azt. Ez a lokalis kommunikacio mar eleg arra, hogy feloldjak a fenti konflikusokat.

    "Na hat ezert lesz szukseg elobb utobb, az alanyi jogon jaro alapjovedelem bevezetesere."

    Felmerul a kerdes, hogy akkor miert is adjanak a maradek emberisegnek barmit is? A tulajdonosok eletszinvonala nem fugg ezen emberek munkajatol, nem szuksegesek a javak megtermelesere, tovabba nem rendelkeznek az ellenallas semmilyen eszkozevel. Mit csinaltak a foloslegesse valt lovakkal a vonatok es az autok elterjedese idejen? Egy reszuket hagytak meghalni, egy reszuket megsemmisitettek es gondoskodtak, hogy ne szaporodjanak. Egy teljesen automatizalt vilagban, amennyiben az kapitalista elveken alapul, akkor semmi szukseg nem lesz az emberiseg 99.9%-ara, tehat az emberek egyenenkenti tulelese es szaporodasi lehetoseguk (tehat a csaladalapitas) az altaluk birtokolt toketol fuggene csak. Akinek nincs azt idealis esetben hagyjak ehen halni, rosszabb esetben megsemmisitik, mint a hasznalt szovoszeket amikor megjott helyette az uj.

    A megoldas egy ilyen vilagban nem a garantalt alanyi jogon jaro jovedelem (a kenyer meg a cirkusz), hanem a tokes rendszer eltorlese, tehat bizonyos szint felett a magantulajdon megszuntetese. Pont azert, hogy egy ember se rendelkezhessen akkora gazdasagi hatalommal, amivel masok fole tudna emelkedni. Persze kerdes, hogy akiknek ez erdeke (a nem tokes embereknek) mennyire lesz gazdasagi, politikai es vegso soron fegyveres hatalmuk, tovabba sajat akaratuk idoben lepni. Jelenleg meg csak a gazdasagi, politikai es fegyveres hatalom koncentralasa zajlik, tovabba a tenni akaras leepitese. Ehhez kepest itthon meg jo a helyzet, mert a mostani vezetes populista, tehat nem a globalis toke erdekeit nezi, hanem a lakossag tobbsegeet, ami a demokraciatol fuggetlenul a lakossag fizikai tulelese szempontjabol jo, bar sok helyen valamiert ezt a torzsi/csaladi tulelesre koncentralo strategiat fasizmusnak hivjak. Inkabb legyunk szegenyek, de maradjunk elve, mint kapjunk magasabb eletszinvonalat a gyerekekrol (tehat vegso soron a csalad tuleleserol) valo lemondasert cserebe. Ebbol elobb utobb eleg nagy konflikusok lesznek, kiveve ha sikerul idoben kimosni minden erintett agyat es mindenki azt csinalja ami a globalis toke erdeke. Ez utobbi esetben az emberiseg jelentos resze onkent fog kihalni.
  • duke #7
    Na hat ezert lesz szukseg elobb utobb, az alanyi jogon jaro alapjovedelem bevezetesere. Mert csak ido kerdese, hogy a robotok minden munkakorbol a autovezetestol az epitoiparon at a programozasig minden munkakorbol kiszoritsak az embereket.
    Vegul milliardok lesznek munkanelkul, es minden munkajovedelem a par ezer robot tulajdonoshoz vandorol.
  • barret #6
    Csináljanak mindent a robotok,DE vegyék ís meg amit gyártanak!!!
    Nekünk embereknek úgysem lesz pénzünk,mert munkanélküliek leszünk...