SG.hu·
Nagyok a lehetőségek a magyar szoftverexportban
A hazai szakemberek nyelvismeretét hiányolják leginkább az XAPT csoport vezetői, akik szerint egyre jobbak a Microsoft nagyvállalati megoldásai.
Évértékelő sajtótájékoztatót tartott a Kanadában, az Egyesült Államokban és Ausztráliában is jelenlévő XAPT, és a társaság tevékenységének bemutatása mellett a növekedés fontos tényezőire is kitértek. A hazai szoftverfejlesztő cég vállalatirányítási (ERP) és ügyfélkapcsolat-kezelő (CRM) rendszereket forgalmaz, és segíti azok bevezetését ügyfelei igényeinek megfelelően. A tavalyi évet parádés, 50 százalékos árbevétel növekedéssel zárták, elérve a 30 millió eurós értéket, ezzel együtt száz fővel növelték magyarországi központjuk alkalmazottaik számát. Az általuk fejlesztett rendszerből 20 ügyfelük 24 000 felhasználói licencet vásárolt meg.
Mivel az egész világot Magyarországról szolgálják ki 20 időzónát lefedve, nem egyszerű a támogatáson dolgozó embereik helyzete. "Nagyon nagy erőkkel dolgozunk azon, hogy kollégákat toborozzunk, állásbörzéken, egyetemekről gyakornokokat, külföldről, mindenhonnan. Elsődleges cél a növekedés és a szükséges igények lefedése. Nincsenek korhatárok, de külföldi munkákra főként fiatalokat tudunk felvenni, egyrészt a nyelvtudás, másrészt a mobilitás miatt. Náluk van meg a hajlandóság arra, hogy akár éveket eltöltsenek más országokban és gyorsan tanulnak." - mondta el dr. Schvarcz Zoltán, az XAPT Csoport elnöke. A fejlesztőkre és a konzulensekre hat-nyolc hetes tanulás vár, melyet nem mindenki zár sikerrel.
"Felvételnél a legnagyobb szűk keresztmetszet a nyelvtudás. Szakembereket találunk, lelkes, intelligens fiatalok vannak, de a végén marad az, hogy angolul is kell tudni. Ez az ami a legnehezebb. Azért vettünk fel a magyarországi irodába külföldieket - nem kellett volna amúgy -, hogy az itt ülő kollégák is szokják, hogy angolul beszélnek, az a kommunikáció nyelve." - tette hozzá Ambrus Zsolt, a társaság regionális ügyvezető igazgatója. "Fejlesztőből nagyon kevés van, főként közgazdászokat tudunk alkalmazni. A hiány máshol is egyre nagyobb, akárhányszor nyugat-európai, amerikai partnerrel beszélünk erről panaszkodnak. Kicsit kifulladni látszik az a koncepció, hogy mindent Indiában fejlesztünk. A nagyon nagy cégek ezt meg tudják csinálni, de a kisebb-közepes vállalatoknál magas a koordinációs költség és túl nagyok a kulturális különbségek."
Ambrus Zsolt elmondta, hogy a magyar szoftverpiacon a dermedtség felolvadását érzékelik, megjelennek az elhalasztott projektek, másrészt úgy látják, hogy a vállalatok az SAP rovására egyre inkább fordulnak a Microsoft vállalatirányítási megoldásai felé. Utóbbi okát abban látja, hogy a szoftveróriás rengeteg egyéb termékkel van jelen a cégeknél - például a belső tudásportál SharePoint alapú és a telefóniában is erősödik a jelenlétük -, mindezek integrációja pedig rengeteg előnyt biztosít a felhasználók számára. Kiemelte a fejleszthetőséget is, miszerint rugalmasan testre szabható, amire persze egyes iparágakban, ahol kevés az innováció (pl. egy vízműnél) nincs nagy szükség.
A nemrég az IVSZ nagyvállalati tagozatáért felelős elnökségi tagjává megválasztott Schvarcz Zoltán megemlítette azt az ambiciózus célt is, miszerint a szervezet öt év alatt megduplázná a hazai szoftverexportot. A 2012-es adat 235 milliárd forint volt szolgáltatással együtt; a többszörözést a ma oly divatos startupok megtalálásával és támogatásával, a már jelenlévő cégek külföldi piacra segítésével, illetve új termékek és lehetőségek felkutatásával érnék el. "Ez az összeg a gépipar ezermilliárdos exportjával összehasonlítva aprónak tűnhet, azonban míg ahhoz akár 6-700 milliárd forintos behozatal is társul, addig ennél nincs import, azaz nagyon magas a hazai hozzáadott érték." - emelte ki Ambrus Zsolt. "Itt elkél a reklám, mert a döntéshozókat általában sajnos a számok nagysága befolyásolja."
Schvarcz Zoltán elmondta, hogy a támogatás azért nehéz kérdés, mert gyakorlatilag minden hazai szoftverexportáló cég különbözik. Nincs jól körülhatárolható iparági specialitás, mindenki mást csinál, más földrajzi területeken, másféle módon, az üzleti alkalmazásoktól kezdve a beágyazott szoftvereken át banki rendszerekig. Az eltérő üzleti modellek miatt a szabvány támogatások nem megfelelőek, az univerzális pályázatok hatékonysága csekély. A megoldás szerinte az egyénre szabhatóság és a kiemelt régiókban (Kína, Dél-Amerika stb.) képviseletek létrehozása lenne, a helyi viszonyok bemutatására és a hazai cégek megismertetésére.
Évértékelő sajtótájékoztatót tartott a Kanadában, az Egyesült Államokban és Ausztráliában is jelenlévő XAPT, és a társaság tevékenységének bemutatása mellett a növekedés fontos tényezőire is kitértek. A hazai szoftverfejlesztő cég vállalatirányítási (ERP) és ügyfélkapcsolat-kezelő (CRM) rendszereket forgalmaz, és segíti azok bevezetését ügyfelei igényeinek megfelelően. A tavalyi évet parádés, 50 százalékos árbevétel növekedéssel zárták, elérve a 30 millió eurós értéket, ezzel együtt száz fővel növelték magyarországi központjuk alkalmazottaik számát. Az általuk fejlesztett rendszerből 20 ügyfelük 24 000 felhasználói licencet vásárolt meg.
Mivel az egész világot Magyarországról szolgálják ki 20 időzónát lefedve, nem egyszerű a támogatáson dolgozó embereik helyzete. "Nagyon nagy erőkkel dolgozunk azon, hogy kollégákat toborozzunk, állásbörzéken, egyetemekről gyakornokokat, külföldről, mindenhonnan. Elsődleges cél a növekedés és a szükséges igények lefedése. Nincsenek korhatárok, de külföldi munkákra főként fiatalokat tudunk felvenni, egyrészt a nyelvtudás, másrészt a mobilitás miatt. Náluk van meg a hajlandóság arra, hogy akár éveket eltöltsenek más országokban és gyorsan tanulnak." - mondta el dr. Schvarcz Zoltán, az XAPT Csoport elnöke. A fejlesztőkre és a konzulensekre hat-nyolc hetes tanulás vár, melyet nem mindenki zár sikerrel.
"Felvételnél a legnagyobb szűk keresztmetszet a nyelvtudás. Szakembereket találunk, lelkes, intelligens fiatalok vannak, de a végén marad az, hogy angolul is kell tudni. Ez az ami a legnehezebb. Azért vettünk fel a magyarországi irodába külföldieket - nem kellett volna amúgy -, hogy az itt ülő kollégák is szokják, hogy angolul beszélnek, az a kommunikáció nyelve." - tette hozzá Ambrus Zsolt, a társaság regionális ügyvezető igazgatója. "Fejlesztőből nagyon kevés van, főként közgazdászokat tudunk alkalmazni. A hiány máshol is egyre nagyobb, akárhányszor nyugat-európai, amerikai partnerrel beszélünk erről panaszkodnak. Kicsit kifulladni látszik az a koncepció, hogy mindent Indiában fejlesztünk. A nagyon nagy cégek ezt meg tudják csinálni, de a kisebb-közepes vállalatoknál magas a koordinációs költség és túl nagyok a kulturális különbségek."
Ambrus Zsolt elmondta, hogy a magyar szoftverpiacon a dermedtség felolvadását érzékelik, megjelennek az elhalasztott projektek, másrészt úgy látják, hogy a vállalatok az SAP rovására egyre inkább fordulnak a Microsoft vállalatirányítási megoldásai felé. Utóbbi okát abban látja, hogy a szoftveróriás rengeteg egyéb termékkel van jelen a cégeknél - például a belső tudásportál SharePoint alapú és a telefóniában is erősödik a jelenlétük -, mindezek integrációja pedig rengeteg előnyt biztosít a felhasználók számára. Kiemelte a fejleszthetőséget is, miszerint rugalmasan testre szabható, amire persze egyes iparágakban, ahol kevés az innováció (pl. egy vízműnél) nincs nagy szükség.
A nemrég az IVSZ nagyvállalati tagozatáért felelős elnökségi tagjává megválasztott Schvarcz Zoltán megemlítette azt az ambiciózus célt is, miszerint a szervezet öt év alatt megduplázná a hazai szoftverexportot. A 2012-es adat 235 milliárd forint volt szolgáltatással együtt; a többszörözést a ma oly divatos startupok megtalálásával és támogatásával, a már jelenlévő cégek külföldi piacra segítésével, illetve új termékek és lehetőségek felkutatásával érnék el. "Ez az összeg a gépipar ezermilliárdos exportjával összehasonlítva aprónak tűnhet, azonban míg ahhoz akár 6-700 milliárd forintos behozatal is társul, addig ennél nincs import, azaz nagyon magas a hazai hozzáadott érték." - emelte ki Ambrus Zsolt. "Itt elkél a reklám, mert a döntéshozókat általában sajnos a számok nagysága befolyásolja."
Schvarcz Zoltán elmondta, hogy a támogatás azért nehéz kérdés, mert gyakorlatilag minden hazai szoftverexportáló cég különbözik. Nincs jól körülhatárolható iparági specialitás, mindenki mást csinál, más földrajzi területeken, másféle módon, az üzleti alkalmazásoktól kezdve a beágyazott szoftvereken át banki rendszerekig. Az eltérő üzleti modellek miatt a szabvány támogatások nem megfelelőek, az univerzális pályázatok hatékonysága csekély. A megoldás szerinte az egyénre szabhatóság és a kiemelt régiókban (Kína, Dél-Amerika stb.) képviseletek létrehozása lenne, a helyi viszonyok bemutatására és a hazai cégek megismertetésére.