A fontosabb IT-cégek után immár egy amerikai mobilszolgáltató is jelezte, hogy a jövőben egységes módon teszi közzé a hozzá beérkező bírósági kérelmeket, így a felhasználók gyorsan és könnyen ellenőrizhetik, hogy a hatóságok mely adatokra voltak kíváncsiak. Az internetes óriások eközben az elnöktől is határozott fellépést kértek, ám a bírósági adatkérelmek és beidézések száma tovább nő, az újabb kiszivárogtatások révén pedig a lehallgatottak listája is jelentős mértékben bővült.

Az amerikai Verizon saját blogjában közölte, hogy hamarosan egy központi helyen teszi majd közzé a bekérendő adatokra vonatkozó bírósági jegyzékeket és kérelmeket, így a felhasználók bármikor ellenőrizhetik majd a teljes listát. Bár az új oldalon többnyire olyan részleteket tudhatunk majd meg, amelyeket a cég eddig is megjelentetett, ezt a jövőben egységes módon, egy közös listában teszik hozzáférhetővé, amely megkönnyíti az érdeklődők dolgát.

A lista 2014 elején bukkan majd fel a világhálón, ez azonban nem jelenti az erőfeszítések végét. A szolgáltató ugyanis arról is érdeklődik a kormányzati szerveknél, hogy mennyiben jelentethet meg az eddiginél precízebb, konkrétabb információkat az úgynevezett nemzetbiztonsági levelekről, azok pontos számáról. Ezzel persze nyilván nem árulják el az összes számunkra érdekes részletet, ám a kezdeményezés mindenképpen előrelépésnek tűnik, már csak azért is, mert a mobilszolgáltatók eddig többnyire hallgattak az ügyben.

A Verizon ezzel az IT-óriások példáját követi, akik már jóval korábban igyekeztek elhárítani magukról a felelősséget, és a megfigyelések, lehallgatások kapcsán minden esetben a kormányzatra mutogattak. A Google a maga részéről saját átláthatósági jelentést tett közzé, amelyben figyelemmel kísérhetjük a bírósági végzések számát, ebből pedig rögtön kiderül, hogy ezek száma folyamatosan növekszik, az elmúlt három évben például több mint kétszeresére ugrott, a növekedés 40 százalékát pedig az amerikai idézések tették ki. Mindez ráadásul nem is jelenti a teljes mennyiséget, hiszen a bírósági végzések mindössze 9 százalékát jelentik a kormányzat részéről megszülető döntéseknek, ezek túlnyomó többsége ugyanis olyan beidézés és speciális engedély, amelyekhez nem is kell bírói jóváhagyás.


A bűnüldöző szervek által a Google és a YouTube számára küldött információkérések statisztikája
Nem meglepő, hogy a Google által közölt kép sem teljes. A cég igyekszik leszögezni, hogy külön engedély hiányában nem áll módjukban közölni minden adatot az adatbekérésekkel kapcsolatban, de nyilván ez is több a semminél, különösen ha a trend alakulására vagyunk kíváncsiak.

A nagy IT-cégek vezetői egyébként a napokban Obama elnökkel találkoztak, ahol elsősorban az amerikai társadalombiztosítási reform, pontosabban az ennek részeként megszületett központi internetes oldal blamázsa lett volna a téma. A meghívott cégek (Apple, Twitter, Etsy, Netflix, Dropbox, Yahoo, Comcast, Facebook, Microsoft, Google, LinkedIn és mások) ugyan nem vettek részt ezen portál kialakításában, a kormányzat azonban számított némi jótanácsra és útmutatásra a hibaelhárítással és a jövőbeni üzemeltetéssel kapcsolatban. Ezen cégvezetők azonban ehelyett inkább a megfigyelésekről szerettek volna tárgyalni, és arra kérték az elnököt, hogy határozottan, agresszív módon cselekedjen, hogy minél előbb megszülessenek a szükségesnek vélt reformok és törvénymódosítások.

Megemlítették, hogy nyolc jól ismert név közös kampányt indított a tengerentúlon, amelyben a kormányzati megfigyelési programok megreformálását kérik az egyes államoktól, nyílt levelükben a tömeges adatkérelmek gyakorlatát kritizálják, illetve nagyobb átláthatóságot akarnak, amelyet további ellensúlyok egészítenének ki a túlkapások megelőzése céljából. Kiemelik, hogy a kiszivárgott információk megingatták a felhasználók bizalmát, ezt pedig mindeképpen helyre kell állítani. Néhány nappal korábban egy szövetségi bírósági döntés megemlítette annak lehetőségét, hogy a megfigyelések az amerikai alkotmányba ütköznek, így a kormányzatnak lesz bőven dolga ezen a téren.

Edward Snowden eközben folyamatosan csepegteti az újabb és újabb részleteket, legutóbb például azt tudhattuk meg, hogy az NSA és brit kollégáik folyamatosan lehallgatták az izraeli miniszterelnököt, emellett pedig több mint 60 országban folytattak hasonló tevékenységet. A megfigyeltek köréből nem maradt ki az Európai Unió és az ENSZ sem, számos magasrangú döntéshozót követtek ezek a szervek - a szövetségesek között lévő feszültséget jól jelzi, hogy az újraválasztott Merkel a napokban a Stasihoz hasonlította az Obama adminisztráció lépéseit, bár nyilván konkrét ellenlépéseket nem tesznek és nem is tehetnek, hiszen ez nem tartozik a realitások közé.



A magukat az elmúlt években többször lejárató amerikai pártok között természetesen tovább megy az adok-kapok, ám ennek érdekessége, hogy mindkét társaságon belül mutatkoznak bizonyos törésvonalak. Nemcsak a republikánus, de a demokrata párton belül is megoszlanak a vélemények arról, hogy mi legyen Snowden és a hatáskörüket túllépő NSA-ügynökök sorsa, mennyiben kell őket hazaárulónak, illetve hősnek tekinteni. Akik szerint a biztonságos Amerika csak bizonyos jogok megnyirbálása, valamint a kémkedés erősítése árán érhető el, azok nyilván árulónak tartják a szivárogtatót, mások pedig (mindkét oldalon) inkább visszafognák a titkosszolgálatokat. Azon persze lehet élcelődni, hogy napjaink amerikai politikusain mennyire múlik bármi is, azonban azt nem illik elfelejteni, hogy jelenleg kizárólag ők felügyelhetik ezen szerveket.

Egy külső szakértőkból álló panel szintén a megfigyelések és lehallgatások gyakorlatának módosítását javasolja, ők elsősorban az úgynevezett metadata gyűjtését, vagyis a telefonhívások tömeges rögzítését állítanák le. Ezen adatokat a mostani helyzettel ellentétben a telefonszolgáltatóknak, esetleg egy harmadik félnek kellene tárolnia, az amerikai kormányzat pedig kizárólag külön bírói engedéllyel kérhetné azokat ki. Hozzáteszik, hogy ezen adathalmaz megbízhatósága és hasznossága is kérdéses, így semmi szükség azok központi tárolására. Az elismerik, hogy ezen adatok birtokában és azok megfelelő módon történő felhasználásával némileg növelhető a biztonság, ám az már korántsem biztos, hogy ehhez feltétlenül fel kellene adnunk személyes jogainkat, szabadságunkra és az állampolgári bizalmat.

Az elnök még hetekkel a találkozó előtt kijelentette, hogy hamarosan meglépik az első intézkedéseket, ami arra utal, hogy erre januárban kerülhet sor. A panel javaslatait addig megvizsgálják, bár Obama azt már jelezte, hogy nem ért egyet az NSA és a Cyber Command vezetésének kettéválasztásával, így minden bizonnyal nem kerül majd civil vezető az NSA élére. A szervezet a maga részéről mindenképpen igényt tart a metaadatokra, így várhatóan kemény ellenállást fejtenek majd ki. Ezzel szemben azonban az is látható, hogy a szivárogtatások közvetlen gazdasági károkat okoznak, hiszen Brazília az amerikai Boeing helyett immár a svéd Saabtól (a Gripenek gyártójától) reméli korosodó vadászgépeinek cseréjét.