Berta Sándor
Elbukik az új EU adatvédelmi irányelv
Zátonyra futhat az új európai uniós adatvédelmi irányelv kidolgozása és elfogadása, mivel több tagország kormányának nem tetszik a magánélet szigorú védelme és a fogyasztói jogok erősítése.
Jan Philipp Albrecht, az EP jelentéskészítője hónapokon át hallgatott meg lobbistákat, továbbá megvizsgálta az irányelv tervezetéhez benyújtott közel 4000 módosítóindítványt. Feladata a végső kompromisszumos dokumentum elkészítése volt, amit végül október 21-én el is fogadott az Európai Parlament. Mindez azért volt fontos, mert így komoly esély nyílt arra, hogy a jövő májusi európai parlamenti választásokig elfogadhatják az előterjesztést. "Annyira siettünk, de most az egész folyamat elbukott" - nyilatkozott Albrecht.
Elkeseredésenek oka, hogy az Európai Unió Tanácsában elutasítás fogadta a tervezetet, ugyanis hiányzik a politikai akarat a reform végigvitelére. A folyamatot leginkább a német politikusok akadályozzák, legalábbis ezt gondolja a tanács illetékes munkacsoportjának egyik tagja. A Spiegel birtokába került dokumentumok szerint a német belügyminiszter vezető munkatársai hónapok óta igyekeznek késleltetni a csomag elfogadását, illetve elérni, hogy az EU végül az eredetihez képest egy kevésbé szigorúbb változatot fogadjon el.
A módosítások lehetővé tennék, hogy a tagországok hatóságai a jövőben is akadályok nélkül gyűjthessék az adatokat az emberekről, emellett lehetetlenné tennék, hogy az adatvédelmi előírásokat megsértő közintézményekre bármilyen bírságot ki lehessen szabni. Az indoklás az, hogy ez összeegyeztethetetlen a német joggal. Berlin Nagy-Britanniával, Dániával és Svédországgal együtt igyekszik meggátolni az úgynevezett adathordozhatóságot, vagyis azt, hogy a felhasználó szolgáltatóváltáskor - elektronikus másolat formájában - könnyen magával vihesse a róla tárolt adatokat.
Mindez különösen azért érdekes, mert Angela Merkel német kancellár az NSA-botrány kirobbanása után az egységes európai adatvédelmi szabályozás megteremtése mellett emelt szót és megígérte: a német kormány ezért fog síkra szállni. Az októberi EU-csúcson ugyanakkor megakadályozta annak a francia-olasz-lengyel közös javaslatnak az elfogadását, amely szerint a reformot a jövő év végéig le kellett volna zárni.
Jan Philipp Albrecht most úgy véli, ha nem sikerül az európai választásokig elfogadtatni a tervezetet, akkor az amerikai lobbinak másfél éve lesz Brüsszelben elérni a célját és az adatvédelem teljesen háttérbe szorulhat. Álláspontjával nincs egyedül: másfél héttel ezelőtt Dimitrios Droutsas volt görög külügyminiszter, az Európai Unió jelentéskészítője vonta kétségbe, hogy valaha is elkészül az EU adatvédelmi csomagja. "Előfordulhat, hogy a jövő májusi európai uniós választások után mindent a nulláról kell kezdeni" - mondta. A politikus szerint ugyan az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatalával kapcsolatos megfigyelési botrány felébresztette az Európai Parlamentet és nyilvánvalóvá tette, hogy a civil társadalom érzékenyen reagált az adatvédelmi kérdésekre, ennek ellenére az Európai Unió Tanácsa igyekszik lassítani az új adatvédelmi csomag elkészítését, illetve elfogadását.
 Jan Philipp Albrecht |
Elkeseredésenek oka, hogy az Európai Unió Tanácsában elutasítás fogadta a tervezetet, ugyanis hiányzik a politikai akarat a reform végigvitelére. A folyamatot leginkább a német politikusok akadályozzák, legalábbis ezt gondolja a tanács illetékes munkacsoportjának egyik tagja. A Spiegel birtokába került dokumentumok szerint a német belügyminiszter vezető munkatársai hónapok óta igyekeznek késleltetni a csomag elfogadását, illetve elérni, hogy az EU végül az eredetihez képest egy kevésbé szigorúbb változatot fogadjon el.
A módosítások lehetővé tennék, hogy a tagországok hatóságai a jövőben is akadályok nélkül gyűjthessék az adatokat az emberekről, emellett lehetetlenné tennék, hogy az adatvédelmi előírásokat megsértő közintézményekre bármilyen bírságot ki lehessen szabni. Az indoklás az, hogy ez összeegyeztethetetlen a német joggal. Berlin Nagy-Britanniával, Dániával és Svédországgal együtt igyekszik meggátolni az úgynevezett adathordozhatóságot, vagyis azt, hogy a felhasználó szolgáltatóváltáskor - elektronikus másolat formájában - könnyen magával vihesse a róla tárolt adatokat.
Mindez különösen azért érdekes, mert Angela Merkel német kancellár az NSA-botrány kirobbanása után az egységes európai adatvédelmi szabályozás megteremtése mellett emelt szót és megígérte: a német kormány ezért fog síkra szállni. Az októberi EU-csúcson ugyanakkor megakadályozta annak a francia-olasz-lengyel közös javaslatnak az elfogadását, amely szerint a reformot a jövő év végéig le kellett volna zárni.
Jan Philipp Albrecht most úgy véli, ha nem sikerül az európai választásokig elfogadtatni a tervezetet, akkor az amerikai lobbinak másfél éve lesz Brüsszelben elérni a célját és az adatvédelem teljesen háttérbe szorulhat. Álláspontjával nincs egyedül: másfél héttel ezelőtt Dimitrios Droutsas volt görög külügyminiszter, az Európai Unió jelentéskészítője vonta kétségbe, hogy valaha is elkészül az EU adatvédelmi csomagja. "Előfordulhat, hogy a jövő májusi európai uniós választások után mindent a nulláról kell kezdeni" - mondta. A politikus szerint ugyan az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatalával kapcsolatos megfigyelési botrány felébresztette az Európai Parlamentet és nyilvánvalóvá tette, hogy a civil társadalom érzékenyen reagált az adatvédelmi kérdésekre, ennek ellenére az Európai Unió Tanácsa igyekszik lassítani az új adatvédelmi csomag elkészítését, illetve elfogadását.