Ötvös Tibor

Európai gyökerekkel bír minden kutya

A University of California professzora, Robert Wayne DNS-kutatásaira hivatkozva állítja legújabb tanulmányában, hogy az ember legjobb barátja nem Kelet-Ázsiából, hanem Európából származik.

Megdőlni látszik egy több évtizedes, eddig tényként kezelt kijelentés a kutyákkal kapcsolatban. A mai napig ugyanis azt állította a legtöbb kutató, professzor vagy a témában jártas szakember, hogy az ember legjobb barátja Kelet-Ázsiából származik. Ma azonban Robert Wayne, a University of California professzora egy új elmélettel állt elő, melyet rögtön több DNS-vizsgálattal is alátámasztott.

A tanulmány állítása szerint a farkasokat európai vadászó és gyűjtögető elődeink "háziasították", nagyjából 32 ezer évvel ezelőtt. Ezzel egyébként rögtön ellentmondanak azzal a korábbi hittel, hogy a farkasokat a háziállatok vonzották volna be a falvakba. Eme teória alátámasztásának érdekében DNS-vizsgálatokat is készítettek és összesen 18 prehisztorikus (farkas és kutya vegyesen), illetve 130 modern állat örökítőanyagát kutatták, melyek Eurázsia, Argentína és az Egyesült Államok területeiről lettek összegyűjtve.

A vizsgálatok során a minták közös elemeit és különbségeit összehasonlítva a kutatók kiderítették, hogy ezek a szekvenciák kapcsolódnak egymáshoz. A mai modern kutyák négy külön csoportra oszthatók, melyek mindegyike európai gyökerekkel rendelkezik. A legidősebb pontos korát nem ismerni, de a szakemberek szerint 19-32 ezer évvel ezelőtt bukkant fel az ember mellett.

Mindenesetre a friss elmélettel kapcsolatban máris akadnak kétkedők és nem tartják elegendőnek a megjelentetett bizonyítékokat. Az Egyesült Királyságban található University of Victoria professzora, Susan Crockford elmondása szerint "a genetika nem elég ahhoz, hogy képet kaphassunk a teljes sztoriról. Nem lehet elmenni szó nélkül a fosszíliák alakja és az akkori környezet teljes felderítése mellett sem, ezek figyelembevétele nélkül nem lehet semmit biztosan kijelenteni." Wayne szintén elismeri, hogy "egy kutya 21 ezer génnel bír a teljes génállományát tekintve és nem lehet kiragadni egy-egy részét, hiszen valószínűleg mindegyik más és más történetet mesélne el a kutatóknak, éppen ezért a közeljövőben még lehet hallani majd erről a témáról."

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • jackoneill90 #9
    nemcsak ez a kettő volt rájuk jellemző...
  • jackoneill90 #8
    én múltkor láttam hogy fajmegmentés céljából tenyésztettek rókákat, de egynéhány generáció után már kutyajegyeket kezdett viselni. közeledett az emberhez megszelidült,háziasodott .
  • Nonix #7
    Egyszeru. Kb ugy mint egy magyar ember.
  • ProgServ #6
    Hmm ez érdekes!
    Ha minden kontinensről minden kisebbséget 1 helyre zárnának, akkor hogy nézne ki a közös ős?
  • Vol Jin #5
    Fajtanemesítéssel váltak külön. Részben emberi, részben természeti szelekcióval lettek ilyen változatosak. Az ember elég sok helyen él, és ruházattal alkalmazkodik. A kutyája meg hosszabb, rövidebb szőrzettel. Más tulajdonságok előnyösek egy vadász mellé, mások egy állattenyésztőnek.

    Ha viszont egy tucatnyi fajta kutyát egy közösségbe raksz, és hagyod egymás között szaporodni, a nemesítések tulajdonságai elvesznek, és az utódaik pár generáció után hasonlítani fognak a közös ősre. Lásd például a dingót. Ausztrália elvadult kóborkutyáit.
  • ProgServ #4
    Elég sötét vagyok a biológiához, informatikus lévén, de ez hogy alakult így?
    A farkasoknak pár fajtájuk van csak.
    Hogy lett ezekből agár, meg tacskó, meg pitbull?
    Született egy vagy több génhibás farkas és azokat szaporították tovább?
  • kvp #3
    Tekintve, hogy a regeszek talaltak kutyacsontokat az emberek sirjai mellett meg a letelepedett foldmuvelo korszak elottrol, ezert eddig is egyertelmu volt hogy a kutya hosszabb ideje elt az emberrel mint a tobbi haziallat. Ahol ez nem terjedt el, ott megettek oket (pl. azsiaban), tehat a szemetes godorben voltak a tobbi maradekkal egyutt, mig ahol az ember tarsa volt, ott a temetoben kell keresni oket. A sirok foldrajzi elhelyezkedese alapjan latszik, hogy valamikor a legutobbi nagy jegkorszak idejen, europaban kezdodott az egesz. A genetika ezt max. megerositeni tudja, de a leletek nem fognak tole megvaltozni.
  • wraithLord #2
    A genetika pontosan elég ahhoz, hogy teljes képet kaphassunk a sztoriról. Csak az egész genomot le kell szekvenálni valamilyen szempont alapján (pl. SNP-k). És persze nem árt leszekvenálni a vélt, lehetséges, tényleges egyenes ági leszármazottakat sem ugyanilyen szempontok szerint, majd azokkal összevetni.
    Már elég sokszor bizonyított, és nagyon jól megerősíti a többi, ezzel foglalkozó tudományterület eredményeit.
  • errorista #1
    ,,Mindenesetre a friss elméletet máris akadnak akik cáfolják és nem tartják elegendőnek a megjelentetett bizonyítékokat. "

    a cáfol szó egész véletlenül nem azt jelenti, hogy nem hiszi el.