Informatika és tudomány

Ötvös Tibor

Az európai városok 90 százalékában káros a levegő

Tízből kilenc európai nagyvárosban továbbra is nagy gondot jelent a légszennyezettség, ami természetesen kihatással van az ott élőkre is.

Bár komoly lépéseket tett az Európai Unió és minden tagja a légszennyezettség csökkentése érdekében, egy friss tanulmány szerint ez még mindig kevés. Az európai nagyvárosok több mint 90 százalékában ugyanis továbbra is veszélyesen magas a szennyezettség szintje. Az Európai Bizottság éppen ezért új elvárásokat fogalmaz meg és további lépéseket tervez azért, hogy évtizedek után először végre tartani tudják a saját maguk által kitűzött szintet.

Az EEA (Európai Környezetvédelmi Ügynökség) szerint ugyanakkor bizonyos szennyező elemeket már sikerült lejjebb csökkenteni, egyes mutatók javultak és ezért már Kína, pontosabban Peking rendelkezik a legrosszabb levegővel. Európában a legismertebb szennyező anyagok nagyon aprók, méretük mindössze 2.5 mikrométer, ezek összefoglaló neve PM2.5. Az európai lakosok 91-96 százaléka él olyan helyen, ahol ez a PM2.5 mutató messze meghaladja azt az Uniós irányelvet, amit korábban lefektettek és köszönőviszonyban sincs a WHO (Egészségügyi Világszervezet) által ajánlott mennyiséggel.

A kutatás egyébként azután jelent meg, hogy egy másik, járványtannal foglalkozó tanulmány napvilágot látott, melyben azt vizsgálták, milyen hatással van a szennyező levegő a terhes nőkre. 74.178 olyan európai nőt vizsgáltak meg, akik 1997 és 2011 között voltak várandósak és magas PM2.5 szennyezettségű területen éltek. A nők alacsony testsúllyal rendelkező babákat szültek, ami egyértelműen annak köszönhető, hogy a magzat nem tudott rendesen kifejlődni az anyaméhben. A terhesség mellett a szennyezett levegő szív- és tüdőelégtelenségeket is okozhat, illetve a várandós anyukáknál magas vérnyomás is jelentkezhet.

Éppen ezen tanulmányok hatására az EU szeretné teljesíteni a WHO ajánlását, amihez azonban az eddigieknél komolyabb törvényeket kell megalkotniuk. Jelen pillanatban éppen ezen dolgoznak a képviselők.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • halgatyó #23
    "mások használják az autót"
    Erre írtam, hogy:
    -- El lehet költözni a szép tiszta helyekre, jaaa persze ott más, sokszorta nagyobb gondok vannak, és rögtön kiderülne, hogy az egész PM-baromság mennyire néhány úrigyerek rinyálása
    -- Ha az autóellenesek nem akarnak költözni, akkor költözünk mi. DE DÜHROHAMOT KAPOK ATTÓL, HOGY UTÁNUNK JÖNNEK, ÉS A NAGYNEHEZEN BELAKOTT KÖRNYÉKÜNKET IS TÖNKRE AKARJÁK TENNI, A NAGYNEHEZEN LÉTREHOZOTT EGZISZTENCIÁNKKAL EGHÜTT.

    Én itt kijelentem, hogy felvállalom az autózás összes káros hatásait a saját lakókörnyékemen, annak leírhatatlan előnyeiért cserébe.
  • halgatyó #22
    Gondolkodva olvass, ne gyorsolvasással.
    Azt írtam (és fenntartom) hogy a 70-es években az az 1 millió (kicsivel több) AKKORI autó akár 30-szor több káros anyagot bocsátott ki, mint a maiak, és NEM szénmonoxid volt a fő gond, hanem az ÓLOM (!!!), aztán ciklikus szénhidrogének (benzolszármazékok), de volt korom is bőven, aztán nitrogénoxidok, AZBESZT (az AKKORI fékekből), szóval nem ártana gondolkodni.

    Nem azt írtam, hogy általános volt, hanem azt, hogy a Ráékóczi út minden délután 4-6 között bizony araszolgató autókkal volt tele.
    Ezt nem a neten olvastam, hanem a saját szememmel láttam és az orrommal éreztem, mivelhogy ott laktam 3 évig. Nem kötelező hogy elhidd, az nem változtat a tényen.

    A porszívóról: megnézem, hogy hány ember használ vizes porszívót.
    Nomeg megkérdezném, hogy szerinted -- EZ PÉLDA -- ha valaki 4 órán át szív mondjuk 10 mikrogramm/köbméteres koncentrációt, vagy 1 órán át 40 mikrogramm/köbmétert, akkor nem ugyanaz a terhelés? Sőt, az iparban nagyobb koncentráció rövidebb ideig sok esetben (anyagból) rosszabb, mint ugyanaz az integrált terhelés hosszabb időre elnyújtva.
    A porszívó bizony komoly koncentrációt hoz létre, de ezt nem mérik, mert nem illene bele az autóbetiltósdi tervekbe.
    És nem csak a porszívó, de a söpörgetés, különféle kőművesmunkák és egyéb építkezéssel járó munkák.

    Kevesebbet kellene rinyálni sok embernek.
    Ami igazán káros az egészségre, az a szegénység, a kilátástalanság, a DOHÁNYZÁS (mégse hullanak a dohányosok sem, mint a legyek), az alkohol, és még sok minden, ami általában együttjár a szegénységgel és a kilátástalansággal (ami az utóbbi 20 évben rohamosan növekedett)

    Ha megnézzük a korábbi történelmi korok embereinek ÁTLAGOS életkorát (nem az uralkodókét) akkor láthatjuk, hogy pl. a 10ezer évvel ezelőtt élt ember ABBAN A SZÉÉÉÉP TISZTA KÖRNYEZETBEN, PM-lófaszoktól mentesen élt kb. 30 évet, és az élete siralmas volt a maihoz képest.

    Más: a lakosság az idejének nagyobb részét nem az utcán tölti, hanem zárt helyen (jaaa, tudom: a klimatizálás ellen is harcolnak ám a görnyedezvédők) tehát az utcán mérhető károsanyag koncentrációkat nem 24 órával kell megszorozni.
  • ostoros #21
    Megértelek, én is jól tudom milyen a tömegközlekedés. De az életcél kifejezés akkor is túlzás.
  • mikike #20
    biztos ez is a vallás hibája... :x
    A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
  • Irasidus #19
    Nem akinek autója van, hanem aki városban lakik, és ha kinézel az ablakon láthatod, hogy MÁSOK használják az autókat. Vagyis egész nap szívod a szmogot. És nem egy autóét. Értelmezés... És, nem nem ér fel, az autó környezetszennyezőbb mint egy porszívó. Szerinted nem?
  • Lucy in the Sky #18
    Izé, kapcsoljuk ezt a két részmondatot egymáshoz: "komolyan nem tudom, kit akarsz hülyíteni azzal, hogy" ...és... "A porszívózás meg csak fél óráig tart nem egész nap" - tehát a kijelentésed logikája azon alapul, hogy az autózás egész nap, folyamatosan zajlik, tehát ha valakinek autója van, az felér egy felelőtlen, 48 darab vérszomjas porszívót folyamatosan üzemeltető mocskos szemét környezetszennyezővel.
  • Irasidus #17
    A bűz és Pm érték nem ugyanaz. A porszívózás meg csak fél óráig tart nem egész nap, hahó! Ráadásul lehet venni olyat készüléket ami semmit nem bocsát ki, mivel vizes alapon működik. Választás kérdése, az autók nem.

    70 évek... komolyan nem tudom, kit akarsz hülyíteni azzal, hogy 60-70 években annyi autó volt mint ma, vagy hogy általános volt a dugó. Te tényleg elhiszed, hogy akkor amikor 5 évet kellet egy autóra várni, zárva voltak a határok, szóval akkor több autó volt mint ma?
  • Lucy in the Sky #16
    Bár a törekvés dícséretes, a probléma megoldására irányuló próbálkozások szvsz. nem vezetnek a probléma megoldásához. A régi járművek bezúzása, újak gyártása és az ezzel járó szennyezés már önmagában közelíti azt, amit a régiek megtartása által lennénk kénytelenek elviselni - legyen az új autó a távolkeleten és az erőműnél szennyező lítiumaksis-villanyos, vagy a mifelénk népszerű, lokálisan mérgező modern dízel. Tudja mindenki, aki haladt már utóbbiak mögött akár autóval - de motoron ülve főleg orrbaver a felismerés - hogy attól, hogy valamit nem látunk, még nagyon is ott van. Jó eséllyel sokkal károsabb formában, mint eddig.

    Az ilyen tanulmányok mögött mindig az autógyáros lobbi koszos kezeit keressük, mert rajtuk kívül nem sokak érdeke, hogy a megfelelően működő öregebb gépeket a "fejlődés" címszó alatt alkotott értelmetlen, hibás szabályozás miatt kénytelenek legyünk újakra cserélni.

    Gondoljatok bele, ez a folyamat egyébként önmagától is lezajlik, amortizációnak hívják, a régi gépek idővel maguktól is kikopnának, csakhogy a fejlett és fizetőképes országokban a motorizáció aránya már egy ideje akkora, hogy természetszerűleg csökkenne az igény az új termékekre. Ezt pedig az amúgy is válságtól sújtott autóipar nehezen viselné, nagy pénzek mennének a kukába, nagy befektetők a kisebb villába, nagy márkák a történelemkönyvekbe. Adja magát a megoldás: rendelünk néhány ijesztő tanulmányt, amit aztán ártatlan arccal lobogtathatunk a különféle döntéshozók orra előtt. Zseniális, egyúttal baromi káros egészségre, gazdaságra és a népek maradék ép eszére. De ez van...
  • halgatyó #15
    Az előző hozzászólásban csak néhány példát írtam a tömegnyomor-közlekedés csodáiból. Így is túl hosszú lett.

    Ismétlem: én már sokszorosan körbeutaztam a Földet (képletesen, vagyis itt, Magyarországon belül, különféle útvonalakon.) vidék-Budapest és vidék-vidék viszonylatban egyaránt.
    24 évig jártam 30 km-ről dolgozni, busszal.
    Ennyi.
  • halgatyó #14
    Hogy eltúlzom a fontosságát?
    Nos, ha nem elég az, amit sok millió embernek az autóra szánt áldozatáról írtam, akkor pár kiragadott példát is láthatunk.
    Az emberek életének menete erősen különbözik. Nekem az jutott, hogy körbelaktam már az országot, és az összes rokonaim szanaszéjjel kerültek.

    Utaztam hetente egyetemista koromban (először a szüleimhez, később a feleségemhez), 7 évig építkeztem 140 km-ről, úgy, hogy az első 4 évet autó nélkül csináltam végig.
    Volt, hogy otthagyott a busz mert annyira televolt. Mert mindenki péntek délután és vasárnap délután zúdult rá a tömegközlekedésre, amikor én is.
    Számtalanszor rettegtem, hogy eléri-e a busz (az utolsó busz) a csatklakozó buszt, vagy ott kell aludnom egy padon. (a menetrend szerint pont egyperccel nem érte volna el, de a gyakorlatban elérte)
    Volt, hogy nem tudtak visszaadni az 500-asomból, és csak egy másik utas segítségének köszönhetem, hogy tovább tudtam utazni. (a 70-es évek végén az Ady 500-as volt a legnagyobb címlet)
    Hányszor volt, hogy már majd bepisáltam, mert a busz a 3,5 órás úton csak 1 helyen állt meg, és a kora reggeli buszhoz indulás előtt kávét kellett innom (ismert hatás)
    Hányszor volt, hogy az esőben álltunk a megállóban (a TÖMEG) és a busz késve jött (amelyik Budapestre megy tovább). Aztán a buszsofőr elordítja magát: "10 percet tartózkodunk!" és leszáll kávézni. Mi meg ott nyomorgunk az esőben, egymás szemét szurkálva az esernyőkkel... a sofőr SOHA nem jött vissza 8 percnél hamarabb
    Kezdetben a wc-k a buszmegállóban ingyenesek voltak, ha csak pisált az ember. Később fizetős lett, és egyre durvábban. Engem ez rohadtul idegesített. Hogy képzelik, hogy egy hugyozás annyiba kerül, mint egy sz..rás? (ha autóval vagyok, megállok amikor csak akarok)
    Hányszor cipeltem súlyos cuccokat a másfél kilométerre levő buszmegállóig...
    Jól megizzadva, büdösen értem oda.
    Hányszor izzadtam végig az utat nyáron, mert az ablakok lehúzhatatlanok, a tetőablakok miatt meg mindig NYÁVOG egy két ökörf*sz utas..

    A buszokon az ülés szélessége (nem a támla, hanem a HELY szélessége) 47 cm (megmértem!) egy átlagos férfi vállszélessége pedig 50 cm. Ha a karjaimat KÉNYELMESEN magam mellé engedem, akkor a két könyököm 55-60 cm-en fér el.

    Később valamelyik átkozott disznó kitalálta, hogy egy vastag csövet "kell" végigszerelni az ablak alá vagy elé (az emelt üléseken elé, az alsó helyzetű üléseken pedig ALÁ) hadd törje az ablak mellett ülő utas vállcsontját!

    Ha egy férfi és egy nő ül egymás mellé, akkor kényelmesen elférnek. De kér férfi szenved. A karok (könyökök) valéahogyan nem férnek el, és ez egy 3+ órás úton rohadt kényelmetlen, főleg ha már ezredszer éli át az utas.

    Valami oknál fogva a férfiak mindig férfi mellé, a nők pedig mindig nő mellé ülnek.

    Hányszor ült mellém dagadt büdös fickó, aki aztán széttárja a lábait, a combját nekinyomja az enyémnek, a buzi büdös ku**va annyát, pofánköpjem vagy lehányjam... az összes kellemetlenségf között ez a legundorítóbb (meg a büdös cigány .... nem túlzok, a jelző NEM költői, némelyik tényleg iszonyú büdös)

    Hadd ne soroljam a tömegközlekedés "élvezeteit". Az építkezés külön sztori-sorozat lenne.
    Amikor az építkezésünk (130+ kilométerről, vidék-vidék viszonylatban, vonat nincs, busz átszállással, mint említettem) a 4. évet is betöltöte, akkor döntöttünk úgy, hogy kell egy autó. Akkor is, ha csak 60-nal tud menni, és lejtőn felfelé tolni kell, de AUTÓ legyen!

    Megvettük, 1982-ben. Olyan is volt. Rossz nevű keleti autó, 250ezer km-rel, 25ezer forintért. De nekünk a SZABADSÁGOT JELENTETTE.

    Azóta is van autóm, mert LEÍRHATATLAN AZ A KÜLÖNBSÉG, AMI EGY AUTÓS EMBER ÉS EGY AUTÓVAL NEM RENDELKEZŐ MOZGÁSI SZABADSÁGA KÖZÖTT VAN!
    Nem túlzás: a különbség majdnem akkora, mint egy járni tudó és egy tolószékes között.
    A mostani autóm 10 éves astra kombi 174ezer km-rel. Nem luxus, akkor használom, amikor kell. És van Budapest bérletem is, ha nem cipelek sokat vagy nem kell túl sok átszállással menni, vagy nem nagyon későn (ld. közbiztonság) akkor BKV-val megyek.
    De az autómról rohadtul nem akarok lemondani (másik 7 millió emberhez hasonlóan), inkább kijjebb költözök.
További bejegyzések a fórumban...