Dante szerint a Sztüx nem csupán egy folyó, de egy hatalmas, halálos mocsár, a pokol ötödik köre. Meglepő módon ennek a pokoli helynek van egy földi megfelelője, az észak-tanzániai Nátron-tó, ami igen jó illusztrációja lenne Dante víziójának.

Hacsak nem az szélsőséges kémiai közegekhez alkalmazkodott halfaj, az Alcolapia alcalica képviselői vagyunk, akkor igencsak meggyűlhet a bajunk ezzel az élőnek nehezen nevezhető hellyel, ami színében is a "bíbornál is vörösebb" Sztüxöt idézi, az itt élő sókedvelő cianobaktériumoktól a tó mélyebb területei vörösek, sekélyebb részei narancssárga színben játszanak. A tó hőmérséklete eléri a 60 Celsius fokot, lúgossága pedig 9 és 10,5 pH között mozog.


A tó nevét a nátrontól, egy természetben előforduló összetevőtől kapta, ami főként nátrium-karbonátból áll egy csipetnyi szódabikarbónával, vagyis nátrium bikarbonáttal fűszerezve. Itt ez vulkanikus hamuból származik, ami a Kilimandzsárónak is otthont adó Nagy-hasadékvölgyből gyülemlett fel, ahol a Föld egyetlen nátrium-karbonátos vulkánja, az Ol Doinyo Lengai működik. A tó vízébe merészkedő állatok elmerülnek, elpusztulnak és elmeszesednek.

Nick Brandt fényképész, aki sok szállal kötődik Kelet-Afrikához, Michael Jackson 1995-ös Earth Song-jának videóját is itt rendezte, tett egy kis kitérőt megszokott munkájától, amikor tökéletesen konzerválódott madár és denevér tetemeket fedezett fel a part mentén. "Nem tudtam nem lefotózni őket" - mondta. "Senki nem tudja biztosan hogyan pusztultak el, de úgy tűnik a tó felszínének szélsőséges tükröződése megtévesztette őket, mint az ablaküvegeknek csapódó madarakat, ezek a tóba csapódtak"


Amikor sószigetek alakultak ki az amúgy sekély tóban, a flamingók kihasználták a lehetőséget, hogy ezekre fészkeljenek, a rendkívül lúgos víz ugyanis ideális a ragadozók távoltartására, ugyanakkor veszélyes biznisz, amint az a mellékelt képekből kitűnik. A jobb oldali tengeri sasnál is rémisztőbb képet fest a baloldalon látható galamb, ami felveszi a versenyt Picasso Guernica című festményével.