Alex
Nagyon le vagyunk maradva mobilalkalmazások terén
Egy friss felmérés szerint a magyar okostelefon tulajdonosok majdnem fele még soha nem töltött le alkalmazást a telefonjára, egytizedük pedig eddig legfeljebb egyszer tette. Ez azért is gond, mert a mobilszoftverek roppant gyorsan fejlődő világában a magyar programozóknak van keresnivalójuk, de ha itthon nem tudnak sikert elérni a nemzetközi piacon esetleg már nem is próbálkoznak.
A Mediameter kutatócég kétezer felnőttet kérdezett meg személyesen egy reprezentatív minta alapján az okostelefonnal kapcsolatos szokásairól. Ezek szerint az ilyet használók 47 százaléka még soha nem töltött le applikációkat a készülékére, további 10 százalékával is csak egy alkalommal fordult eddig elő. Mindössze a felnőttek 7 százalékáról mondható el, hogy rendszeresen szokott programokat letölteni; ez kevesebb mint 200 ezer főt jelent. Az applikációkat soha le nem töltő okostelefonosok 44 százaléka teljesen feleslegesnek tartja ezeket, egyáltalán nem érdeklődik azok iránt, 25 százaléka pedig azzal indokolta elzárkózását, hogy nem tudja pontosan, hogyan kellene letölteni.
Az okostelefonos alkalmazások elterjedtsége tehát nem tekinthető túlzottan magasnak, a legnépszerűbb applikáció típusokat legalább egyszer, az okostelefon használók csak szűk negyede, ötöde próbálta már ki. A felmérés szerint a közösségi média vezet (23%), ezt követik a játékok (21%), a térképek, navigációs programok (20%), az időjárás-jelentések (19%) és az internetböngészők (18%). A legnépszerűbbek természetesen az ingyenes dolgok, mindössze 12 százalék fizetett már letöltésért. Az eredmények azt mutatják, hogy nagyjából 300 ezer felnőtt töltött már le okostelefonjára fizetős programot, és ezen alkalmakkor átlagosan 1000 forint körüli összeget fizetett ki ezekért. Ez az átlagos költség részben magyarázza a fizetős appok alacsony elterjedtségét is, hiszen a vizsgálat során az is kiderült, hogy legfeljebb 325 Ft és 570 Ft között határozható meg az ár: e szint alatt a letöltési kedvet a rossz minőséggel kapcsolatos félelmek csökkentik, e szint fölött viszont - a válaszadók szerint - az alkalmazások már túl drágák, egészen biztosan nem éri meg az árukat.
Ezeken a számokon akar változtatni közös összefogással a Microsoft által kezdeményezett, az Apcom, az eNET, a Telekom, T-Systems Magyarország és a Telenor által egyaránt támogatott platformfüggetlen verseny, melyet az A38 hajón ismertettek. Az Appra magyar! keretében a szervezők az elmúlt bő egy év legjobb magyar mobilalkalmazásait keresik, a cél a legkiválóbb magyar alkalmazásfejlesztői teljesítmények elismerése és a tudatos mobileszköz-használat terjesztése. Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációért felelős államtitkár az Appra magyar! fővédnökeként a projektben rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet: "Az alkalmazásfejlesztés egy olyan speciális terület, amelyhez a magyar szakemberek nemzetközileg is elismert magas szintű tudására, kreativitásra és elhivatottságára egyaránt szükség van. Az Appra magyar! révén azt is bebizonyíthatjuk, hogy a hazai fejlesztői iparág a világ élmezőnyébe tartozik."
Emlékeztetett arra, hogy az ágazatért felelős miniszterek néhány nappal ezelőtt Párizsban intézkedéscsomagot fogadtak el a hordozható eszközöknél tapasztalható európai lemaradás felszámolására, a piacot uraló amerikai vállalatok versenyelőnyének behozására. "Magyarország számára is fontos, hogy minél nagyobb számban legyenek alkalmazásfejlesztő vállalatai. A meglévő néhány cég nagysága még nem éri el azt a szintet, amit a piaci potenciál lehetővé tenne." Ígérete szerint a következő hét éves ciklusban az Európai Unió és ezen belül Magyarország is támogatni fogja az iparágat.
"Az informatikai piacot jelentősen átalakította az okostelefonok megjelenése. Míg egy évtizede mindenki arról beszélt mennyi számítógép felhasználó van, ma már ezen túlmenően legalább ilyen fontos, hogy 3,5 millió magyar felhasználó kezében van olyan okoskészülék, amelynek tudása meghaladja egy régebbi átlagos számítógép képességeit. Ezek körülbelül kétharmada csatlakozik mobilinternet hálózatra. Óriási tehát az ebben rejlő potenciál, amelyet tudatosan kell gondozni. Ezzel közvetetten a Magyarországról irányuló szoftver export növekedését is szeretnénk elérni." - mondta Laufer Tamás, az IVSZ elnöke a sajtótájékoztatón. A szervezet országos oktatási programokkal igyekszik támogatni, hogy a fiatalok jó gondolataikkal szálljanak be a programba, és alkalmazásaikat ne csak magyar, hanem angol nyelven is fejlesszék ki.
Az évente ismétlődő versenyen a szervezők élet/mód, közhasznú, játék, üzleti és oktatás kategóriában keresik az ország legjobb alkalmazásait. A jelentkezők idén november 8-ig nevezhetnek a 2012. július 1. után valamely alkalmazásboltban publikált fejlesztésükkel. A beérkezett pályamunkákat ötfős szakmai zsűri bírálja el, és a közönség is szavazhat a legjobb fejlesztésre. A kategóriagyőztesek és a Sanoma Media Budapest Zrt. közönségdíjat elnyerő applikáció fejlesztői 200 000 forint értékű ösztöndíjprogramban részesülnek, míg az Év Alkalmazása díj nyertese a barcelonai Mobile World Congressre nyer kétfős kiutazási lehetőséget.
"A magyar tudásgazdaságnak, a magyar IKT-szektornak egy speciális területe: az alkalmazásfejlesztés, amelyben Magyarország a legnagyobbak egyike lehet. Minden hozzávaló a rendelkezésünkre áll. Megvan hozzá a képzettségünk, megvan hozzá a kreativitásunk, illetve - a nagy brandek stratégiájának és együttműködésének köszönhetően: megvan hozzá a kapacitásunk, a hátországunk is. Mi, akik abban a megtiszteltetésben részesülünk, hogy az Appra Magyar! alapítóiként beszélhetünk, ezt a hátországot képviseljük." - mondta el Papp István, a Microsoft ügyvezető igazgatója.
Az eNET-Telekom kutatása szerint a hazai készülékeket főleg a fiatalok, a férfiak, az iskolázottabbak és a budapestiek birtokolják. A használók 60 százaléka szokott internetezni telefonján, ennél valamivel kevesebben e-maileznek és látogatják a közösségi oldalakat. A Google Our Mobile Planet kutatásából pedig tudható, hogy a magyar okostelefon tulajdonosok készülékein átlagosan 20,7 alkalmazás fut, amelyből 8,6-ot használnak aktívan, és csak 1,6 a fizetett alkalmazások száma. Az idei számok a tavalyihoz hasonlítva alig emelkedtek. A nyár végén a felnőtt népesség csak alig több mint egytizede nem rendelkezett saját (használatú) mobiltelefonnal, 54 százaléknak hagyományos telefonja volt, míg 33 százalék okostelefont használt.
A Mediameter kutatócég kétezer felnőttet kérdezett meg személyesen egy reprezentatív minta alapján az okostelefonnal kapcsolatos szokásairól. Ezek szerint az ilyet használók 47 százaléka még soha nem töltött le applikációkat a készülékére, további 10 százalékával is csak egy alkalommal fordult eddig elő. Mindössze a felnőttek 7 százalékáról mondható el, hogy rendszeresen szokott programokat letölteni; ez kevesebb mint 200 ezer főt jelent. Az applikációkat soha le nem töltő okostelefonosok 44 százaléka teljesen feleslegesnek tartja ezeket, egyáltalán nem érdeklődik azok iránt, 25 százaléka pedig azzal indokolta elzárkózását, hogy nem tudja pontosan, hogyan kellene letölteni.
Az okostelefonos alkalmazások elterjedtsége tehát nem tekinthető túlzottan magasnak, a legnépszerűbb applikáció típusokat legalább egyszer, az okostelefon használók csak szűk negyede, ötöde próbálta már ki. A felmérés szerint a közösségi média vezet (23%), ezt követik a játékok (21%), a térképek, navigációs programok (20%), az időjárás-jelentések (19%) és az internetböngészők (18%). A legnépszerűbbek természetesen az ingyenes dolgok, mindössze 12 százalék fizetett már letöltésért. Az eredmények azt mutatják, hogy nagyjából 300 ezer felnőtt töltött már le okostelefonjára fizetős programot, és ezen alkalmakkor átlagosan 1000 forint körüli összeget fizetett ki ezekért. Ez az átlagos költség részben magyarázza a fizetős appok alacsony elterjedtségét is, hiszen a vizsgálat során az is kiderült, hogy legfeljebb 325 Ft és 570 Ft között határozható meg az ár: e szint alatt a letöltési kedvet a rossz minőséggel kapcsolatos félelmek csökkentik, e szint fölött viszont - a válaszadók szerint - az alkalmazások már túl drágák, egészen biztosan nem éri meg az árukat.
Ezeken a számokon akar változtatni közös összefogással a Microsoft által kezdeményezett, az Apcom, az eNET, a Telekom, T-Systems Magyarország és a Telenor által egyaránt támogatott platformfüggetlen verseny, melyet az A38 hajón ismertettek. Az Appra magyar! keretében a szervezők az elmúlt bő egy év legjobb magyar mobilalkalmazásait keresik, a cél a legkiválóbb magyar alkalmazásfejlesztői teljesítmények elismerése és a tudatos mobileszköz-használat terjesztése. Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációért felelős államtitkár az Appra magyar! fővédnökeként a projektben rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet: "Az alkalmazásfejlesztés egy olyan speciális terület, amelyhez a magyar szakemberek nemzetközileg is elismert magas szintű tudására, kreativitásra és elhivatottságára egyaránt szükség van. Az Appra magyar! révén azt is bebizonyíthatjuk, hogy a hazai fejlesztői iparág a világ élmezőnyébe tartozik."
Emlékeztetett arra, hogy az ágazatért felelős miniszterek néhány nappal ezelőtt Párizsban intézkedéscsomagot fogadtak el a hordozható eszközöknél tapasztalható európai lemaradás felszámolására, a piacot uraló amerikai vállalatok versenyelőnyének behozására. "Magyarország számára is fontos, hogy minél nagyobb számban legyenek alkalmazásfejlesztő vállalatai. A meglévő néhány cég nagysága még nem éri el azt a szintet, amit a piaci potenciál lehetővé tenne." Ígérete szerint a következő hét éves ciklusban az Európai Unió és ezen belül Magyarország is támogatni fogja az iparágat.
"Az informatikai piacot jelentősen átalakította az okostelefonok megjelenése. Míg egy évtizede mindenki arról beszélt mennyi számítógép felhasználó van, ma már ezen túlmenően legalább ilyen fontos, hogy 3,5 millió magyar felhasználó kezében van olyan okoskészülék, amelynek tudása meghaladja egy régebbi átlagos számítógép képességeit. Ezek körülbelül kétharmada csatlakozik mobilinternet hálózatra. Óriási tehát az ebben rejlő potenciál, amelyet tudatosan kell gondozni. Ezzel közvetetten a Magyarországról irányuló szoftver export növekedését is szeretnénk elérni." - mondta Laufer Tamás, az IVSZ elnöke a sajtótájékoztatón. A szervezet országos oktatási programokkal igyekszik támogatni, hogy a fiatalok jó gondolataikkal szálljanak be a programba, és alkalmazásaikat ne csak magyar, hanem angol nyelven is fejlesszék ki.
Az évente ismétlődő versenyen a szervezők élet/mód, közhasznú, játék, üzleti és oktatás kategóriában keresik az ország legjobb alkalmazásait. A jelentkezők idén november 8-ig nevezhetnek a 2012. július 1. után valamely alkalmazásboltban publikált fejlesztésükkel. A beérkezett pályamunkákat ötfős szakmai zsűri bírálja el, és a közönség is szavazhat a legjobb fejlesztésre. A kategóriagyőztesek és a Sanoma Media Budapest Zrt. közönségdíjat elnyerő applikáció fejlesztői 200 000 forint értékű ösztöndíjprogramban részesülnek, míg az Év Alkalmazása díj nyertese a barcelonai Mobile World Congressre nyer kétfős kiutazási lehetőséget.
"A magyar tudásgazdaságnak, a magyar IKT-szektornak egy speciális területe: az alkalmazásfejlesztés, amelyben Magyarország a legnagyobbak egyike lehet. Minden hozzávaló a rendelkezésünkre áll. Megvan hozzá a képzettségünk, megvan hozzá a kreativitásunk, illetve - a nagy brandek stratégiájának és együttműködésének köszönhetően: megvan hozzá a kapacitásunk, a hátországunk is. Mi, akik abban a megtiszteltetésben részesülünk, hogy az Appra Magyar! alapítóiként beszélhetünk, ezt a hátországot képviseljük." - mondta el Papp István, a Microsoft ügyvezető igazgatója.
Az eNET-Telekom kutatása szerint a hazai készülékeket főleg a fiatalok, a férfiak, az iskolázottabbak és a budapestiek birtokolják. A használók 60 százaléka szokott internetezni telefonján, ennél valamivel kevesebben e-maileznek és látogatják a közösségi oldalakat. A Google Our Mobile Planet kutatásából pedig tudható, hogy a magyar okostelefon tulajdonosok készülékein átlagosan 20,7 alkalmazás fut, amelyből 8,6-ot használnak aktívan, és csak 1,6 a fizetett alkalmazások száma. Az idei számok a tavalyihoz hasonlítva alig emelkedtek. A nyár végén a felnőtt népesség csak alig több mint egytizede nem rendelkezett saját (használatú) mobiltelefonnal, 54 százaléknak hagyományos telefonja volt, míg 33 százalék okostelefont használt.