A szeptember 11-ei, USA elleni terrortámadást követően egyértelművé vált a világ számára, hogy a terrorizmus ellen lépni kell. A sokak által előnyben részesített katonai beavatkozásoknál a megelőzésben többet segíthet a technológiai környezet.

2001. szeptember 11. fekete napként vonul be a világtörténelembe. Bár az Egyesült Államokat ért tragikus kimenetelű terrortámadás áldozatainak számát egyelőre nem lehet tudni pontosan, annyi biztos, hogy ez a szám, mint ahogy New York főpolgármestere mondta, "több, mint elviselhető". Mindez különösen igaz a katasztrófában elhunytak hozzátartozói és ismerősei számára.


A még mindig füstölő Manhattan madártávlatból
Az Egyesült Államok soha nem látott erőket mozgósított az elkövetők felderítésére, és a szörnyű tett megtorlására. Mindez nem véletlen, hiszen az óriási emberáldozatok mellett a világ legerősebb nemzete megszégyenült, a terrortámadást a katonai erő, a hírszerzés és a technológia együttes csődje tette lehetővé. A történtek súlyosságát ráadásul tovább fokozza az a tény, hogy a terrortámadást a feltételezhető irányító, Oszama bin Laden emberei gyakorlatilag fegyverek felhasználása nélkül vitték véghez.

A szeptember 11-ei öngyilkos merényletek hosszú idő óta az első olyan támadást jelentették, amely az Egyesült Államok szárazföldi területeit érte. Sajnos, mint a világ legerősebb katonai hatalma, az USA a jelek szerint nem vette igazán komolyan azokat a fenyegetéseket, amelyek az ország ellen irányultak. Bár az Egyesült Államok egyértelműen a világ vezető katonai ereje, és éppen ezért egy esetleges direkt katonai támadás esélye nem túlzottan nagy, könnyen lehet, hogy a 21. században olyan új harcmodorok válnak dominánssá, amelyek ellen az erős hadsereg sem biztosít védelmet.


Bush elnök Bob Beckwith tűzoltó társaságában a romokon
A közelmúltban az USA figyelmét az interkontinentális, ballisztikus rakéták elleni védelem, az úgynevezett rakétapajzs megvalósítása kötötte le. Bár a rendszer - ha elkészül - a ballisztikus rakéták ellen valamilyen fokon védelmet fog biztosítani az ország számára, a 21. században olyan fegyverek kerülhetnek a támadók kezébe, amelyek ellen csak indirekt védelem létezik. Ebben az indirekt védelemben pedig az elsődleges szerep a technológiáé.

A technológiára támaszkodó védelem három fő területre tagolódik: a megelőzésre, az elhárításra és mentésre. A megelőzésben igen fontos szerepe van a titkosszolgálati hírszerző eszközöknek, vagyis azoknak, amelyek ezesetben teljesen csődöt mondtak. Az elhárításban szerepet kapnak azok a technológiai eszközök, amelyek a határokon, repülőtereken, és minden olyan területen, ahol a megforduló emberek száma magas, kiszűri a gyanús személyeket. A támadások elhárításában rendkívűl fontos a passzív védekezés, amely elsősorban a fokozottan veszélyeztetett létesítmények struktúrális kialakítását jelenti, valamint a katonai erő jelentősége sem elhanyagolható. A mentésben olyan technikai eszközök lehetnek hasznosak, mint például a mobiltelefonok. Milyen hibák vezettek a terrortámadás sikeréhez?

Az első pont, ahol a terrortámadásnak el kellett volna buknia, az a hírszerzés. A CIA legfontosabb feladata az Egyesült Államok ellen irányuló támadások időben való felderítése és megelőzése. Jelen esetben a CIA teljes csődöt mondott. Sem a speciálisan kiképzett ügynökök, sem a hihetetlen fejlettségű felderítési technológia nem vezetett eredményre. A világon olyan nagy számú terroristacsoport létezhet, hogy felderítésük és ártalmatlanná tételük még a legfejlettebb technológia segítségével is lehetetlen.

A második felvetődő kérdés az lehet, hogy a terroristák miként jutottak be az USA-ba, és hogyan jutottak fel a repülőgépekre, illetve miként sikerült azokat eltéríteni. A válasz sajnos igen egyszerű: Mivel az utasszállító repülőgépeket eltérítő terroristáknál a jelek szerint semmilyen fegyver nem volt, így szándékaik kiderítése csaknem lehetetlen lett volna. További problémát jelentett, hogy az amerikai belföldi repülőjáratokon meglehetősen lazák a biztonsági előírások, így egyes társaságok belföldi gépeire akár 10 cm-es késsel is fel lehet szállni. Miután a kések, amelyek a gépeltérítés segédeszközei voltak, felkerültek a terroristákkal a repülőkre, az eltérítés gyakorlatilag meglehetősen egyszerűen véghez vihető volt.

Mivel a terrortámadások 100 százalékos kiszűrése semmilyen módszerrel nem lehetséges, fontos szerephez jut a passzív védekezés is. Az olyan létesítmények, ahol egyszerre többszáz, ezer, illetve tízezer ember tartózkodik egyszerre, mindig veszélyeztetettek a terrortámadások szempontjából. Éppen ezért ezeket a létesítményeket a megfelelő biztonsági őrizet mellett célszerű lenne struktúrálisan is megerősíteni, egy esetleges terrortámadás pusztításának minimálisra csökkentése érdekében. A megerősített szerkezet mellett a vészkijáratok és tűzoltó rendszerek megfelelő kialakítása is óriási jelentőségű.


A USS George Washington-t vezényelték New York védelmére a támadás után
A terrortámadások elhárítása számos esetben katonai feladat lehet. A stratégiai jelentőségű, illetve fokozottan veszélyeztetett létesítmények légtérvédelme világszerte egyáltalán nem véletlen. Sajnos, mint az amerikai példa is mutatja, ez a védelem sokesetben elégtelennek bizonyul. A vezetés a legtöbb esetben a vadászrepülőgépekre bízza a stratégiai, illetve kiemelt veszélyeztetettségű területek légtérvédelmét. Ennek oka egyértelműen az egyszerűség, illetve az olcsóság, de semmiképpen nem a célszerűség. Bár egy utasokkal teli utasszállító repülőgép lelövésére nem könnyű kiadni a parancsot, a mostanihoz hasonló esetekben ez jelentheti az egyetlen megoldást.

Napjaink korszerű elfogó vadászgépei vészhelyzet esetén igen gyorsan a levegőbe emelkednek a célpont megsemmisítésére. A riasztást követően az elfogó vadász alig néhány percen belül már 10 ezer méteres magasságban van, és a hangsebességnél is (levegőben 1200 km/h) gyorsabban közelít a célpont felé. A modern levegő-levegő rakéták több tíz kilométerről indíthatóak, és az üzemanyag kiégése pillanatában akár 6000 km/h sebességet (Phoenix) is képesek elérni. Ezek a rakéták nagy biztonsággal célba jutnak, egy nagy és nehézkes utasszállító repülőgép pedig szinte védtelen velük szemben.

A probléma az, hogy ilyen esetekben a vadászgép csak akkor nyújthat hatékony védelmet, ha már az eltérített utasszállító közvetlen közelében van. Ahhoz ugyanis egy-két perc is elegendő, hogy az utasszállító irányt váltson, és óriási pusztítással valamilyen földi objektumba csapódjon. Egy viszonylag távol lévő vadászgép ennyi idő alatt nem képes reagálni, és az USA-t ért terrortámadás esetében pontosan ez történt. Bár nem kétséges, hogy a terroristák szándékának tudatában az amerikai légierő megsemmisítette volna a repülőgépet, a vezetők nem ismerték fel a helyzet súlyosságát, és nem léptek időben. A USAF (United States Air Force - Az Egyesült Államok Légiereje) egyik vezetője elmondta, hogy nem vették komolyan az eltérített repülőgépek áltak képviselt veszélyt, és nem siettek eléggé, pedig a tragédia részben megelőzhető lett volna. A két utasszállító repülőgép World Trade Center (Világkereskedelmi Központ) ikertornyaiba fúródásakor a két F-15-ös, valamint három F-16-os vadászgép még messze járt. A harmadik repülőgép, amely a hírek szerint először a Fehér Házat vette célba, majd végül a Pentagont döntötte részben romba, szintén megelőzte a légierő lépését.

Katonai szakértők szerint a kiemelt veszélyeztetettségű létesítmények légtérvédelme kizárólag a közelben elhelyezett légvédelmi ütegekkel valósítható meg. A légvédelmi egységek föld-levegő rakétái közeli elhelyezés esetén akár másodpercek alatt megsemmisíthetik a támadó repülőgépeket, és a kamikaze terroristák szándékának kiderülését követően még időben közbeléphettek volna a földi áldozatok megmentéséért. Az amerikai vezetés egyébként tagadja, hogy a negyedik, lakatlan területen lezuhant repülőgépet vadászgépek, illetve a légvédelem semmisítették volna meg. A hivatalos jelentés szerint a gépet megpróbálták visszafoglalni az utasok, amely eközben lezuhant.



Erősebb épületek kellenek

Toronyépületek tervezésére szakosodott építészmérnökök csoportja vizsgálja, hogy mi volt az a döntő tényező, amely a New York-i WTC ikertornyának, illetve a Pentagon egy részének összeomlását okozta. A mérnökök szerint nem kétséges, hogy a toronyépületek leomlásának oka a felső szintek leszakadása volt. A tornyok felső harmadánál becsapódott, több tízezer liter kerozinnal tele óriásgépek hatalmas lyukat ütöttek az épületekben, és tartóoszlopok egy része azonnal kiszakadhatott. Az, hogy a megmaradt tartóoszlopok még közel egy órán át bírták a felső szintek súlyát, valamint a pusztító hőséget, százak, ezrek életét menthette meg.

Az oszlopok tartósan azonban nem bírhatták ki azt az óriási hőséget, amelyet az égő kerozin keltett az épületekben, és feltehetően lágyulni, illetve olvadni kezdtek. A tornyok felső része ekkor leszakadt, és rázuhant a repülőgépek becsapódása alatti szintekre, amelyek kártyavárként omlottak össze.

Bár a World Trade Center ikertornyai nem voltak gyengék, az American Society of Civil Engineers mérnöki közösség most azt elemzi, miként lehetne a jövőben kivédeni, hogy egy hasonló esetben az épületek összeomoljanak. A vizsgálatokat W. Gene Corely, a Construction Technologies Laboratories Inc. elnökhelyettese fogja vezetni. Corely szakértő az összeomlott épületek gyenge pontjainak, hibáinak feltárásában, és a megelőzésben, és már az évekkel ezelőtt felrobbantott oklahomai szövetségi irodaház vizsgálata is az ő vezetésével folyt. Az irodaházat az a Timothy McVeigh robbantotta fel társával, akit a közelmúltban végeztek ki. A Pentagon vizsgálatát egy másik csoport fogja végezni Paul Mlakar vezetésével.

"Úgy vélem, a vizsgálattal képesek leszünk megállapítani, melyek azok a részek az épületekben, amelyeket a jövőben a hasonló katasztrófák elkerülése végett máshogyan kell majd kivitelezni" - mondta Corely. A World Trade Center ikertornyai, amelyek a '60-as évek végén, illetve a '70-es évek elején készültek, úgy lettek kivitelezve, hogy kiállják egy Boeing 707-es repülőgép becsapódását. Mint azonban kiderült, a tervezők ezekbe a tervekbe nem kalkulálták bele a repülőgépek nagymennyiségű üzemanyaga által okozott pusztítást.

Az ötemeletes Pentagon a második világháborúban épült vasbetonból. Az ötszög alakú épület egy részét azóta felújították, és a vizsgálat egyik célja lesz annak megállapítása, miként reagáltak a felújított, és eredeti épületrészek az eltérített repülőgép lezuhanását követően. "Számos, technikai szempontból fontos különbség lehet az egyes részek reagálásában" - mondta Mlakar.


Corely szerint a WTC tornyainak összeomlása elsősorban a pusztító tűznek tudható be, nem a becsapódott repülőgépeknek. Ahogy a tűz egyre nagyobb hőt termelt az épületben, a meleg hatására a tartóvasak elgyengültek. "A jelek szerint a tornyok nem dőltek volna össze a beléjük ütköző repülőgépek miatt, az ezután keletkező tűz azonban végzetes volt. A magas hőmérséklet egyre jobban csökkentette az acél tartóelemek szilárdságát addig a pontig, amelytől azok már nem bírták a terhelést" - mondta Corely. A mérnökcsoport azt is meg fogja vizsgálni, hogy az épület közepébe csapódó, vagy a sarokirányból közeledő repülőgép okozott-e nagyobb pusztítást. Az előzetes vizsgálatok szerint az utóbbi, déli tornyot ért támadás okozott nagyobb kárt, mivel az épület az északi torony 100 percével ellentétben csak 56 percig bírta, és elsőként dölt össze. Corley hozzátette, szerinte az épületek struktúrájában nem volt hiba. Javítani kell a repülőterek biztonsági rendszerén

Az Egyesült Államokat ért terrortámadás-sorozat után egyértelművé vált, hogy a repülőterek biztonsági rendszerét korszerűsíteni kell. A vizsgálatok annyit már kiderítettek az eltérített repülőgépekkel kapcsolatban, hogy a terroristáknál sem lőfegyver, sem robbanóanyag nem volt. A gépeltérítők a jelek szerint valamilyen műanyagból készült, késhez hasonló eszközt használtak, amelyet a repülőtér érzékelői nem jeleztek.

Mindez felveti a kérdést, hogy a jelenlegi fémérzékelők továbbra is megfelelőek-e a biztonsági ellenőrzés ellátására. A válasz egyértelmű nem. Bár egyes repülőtereken már biometrikus ellenőrzési rendszereket is alkalmaznak, a széleskörű elterjedés még várat magára. Ezek két legnépszerűbb formája a retinavizsgálat, illetve az arcfelismerés. Mindkét technológia nagy biztonsággal képes kiszűrni az ismert terroristákat, illetve keresett bűnözőket. Az efféle rendszerek másodpercenként akár 8 millió nyilvántartott személlyel képesek összevetni a vizsgált utast, azonban csak ismert bűnözők ellen hatásos.

Gyakorlatilag készen vannak azok az érzékelő eszközök, amelyek nemcsak a fémeket érzékelik, hanem teljesen "átvilágítják" az utasokat. Egyes helyeken már alkalmaznak is ilyen eljárásokat, problémát jelent azonban az, hogy az utasok számos olyan eszközt visznek magukkal, amelyek bizonyos esetekben fegyverként is használhatóak. A '70-es években szokás volt zárva tartani az utasszállító gépek pilótafülkéjét. Mára sajnos ez a szokás eltűnt, így gyakorlatilag bárki könnyedén bejuthat a pilótákhoz, és ez jelentősen megkönnyíti a gépeltérítők dolgát.

Mobiltelefonok és szolgáltatók segíthetnek a kutatásban

A mobiltelefonok kialakításukból adódóan számos esetben megkönnyíthetik a segélykérést. Az amerikai mobilszolgáltatók a romok alatti esetleges túlélők felderítésének megkönnyítése érdekében megkérték a hozzátartozókat, adják meg az eltűnt személyek mobiltelefonszámát. A mentési munkálatokban segítséget nyújtott a Lucent Technologies Inc., az AT&T Wireless Services Inc., a Verizon Wireless, a Nextel Communications, a VoiceStream Wireless, a Motorola Inc., az Ericsson, a Nortel Networks Corp., a SkyTel, a Telcordia Technologies, a Cingular Wireless, és számos más telekommunikációs társaság. A társaságok a Wireless Emergency Response Team (WERT - Drótnélküli Vészhelyzeti Gyorsreagálású Csoport) tagjaiként minden lehetséges technikai eszközt bevetettek a romok között rekedt túlélők felkutatására, illetve a velük való kapcsolatteremtésre. A feltételezések szerint 4763 személy tűnt el a WTC romjai között, valamint 126 alkalmazottat keresnek a Pentagon romjai között. Pénteken nagymennyiségű csapadék hullott New Yorkra, ami jelentősen hátráltatja a romok közti keresést.


A technikusok jelentése szerint az elmúlt keddi katasztrófa óta számos telefonhívás érkezett a romok alól, ezért továbbra sem zárható ki a túlélők jelenléte. "50-nél is több mobiltelefon jelet fogtunk a keddi katasztrófa óta a romok közül" - mondta Kark Rauscher, a WERT kutatócsoportjának vezetője. "Elképzelhető, hogy mi vagyunk az egyetlen remény az esetleges túlélőknek, ezért minden lehetségest meg kell tennünk" - mondta Rauscher, a Lucent Technologies rendszerstabilitási igazgatója.

Egy esetben két bentrekedt túlélő kezdeményezett hívást a romok közül, feltehetően különböző mobiltelefonról. Rauscher elmondása szerint az elmúlt napban azonban nem lehetett hallani róluk. A WERT jelenleg mintegy 2000 mobiltelefont, és azokon keresztül a készülékek vélhetően bentrekedt tulajdonosait próbálja elérni. A Federal Emergency Management Administration (FEMA - Szövetségi Vészhelyzeti Elhárítóközpont) egyik szóvivője elmondta, hogy az aktív mobiltelefon jelek nem jelentik egyértelműen, hogy a készülékek tulajdonosai életben vannak, viszont segíthetnek megtalálni a romok között azokat a területeket, ahol esetleg túlélők vannak. Ahogy a romok eltakarítása előrehalad, a vastag betontömbök elszállításával egyre nő az esély, hogy az esetleges túlélők mobiltelefonjainak jelei kijutnak az épület maradványaiból.

Hogyan tovább?

Amint bebizonyosodik, hogy kik követték el a tragikus kimenetelű terrortámadást, az Egyesült Államok kíméletlenül megtorolja azt. Mint ismeretes, George Bush, az USA elnöke felhatalmazást kapott a terroristák, illetve az őket bújtató ország elleni háború indítására. Oszama bin Laden, a terrorcselekmény irányításával vádolt elsőszámú gyanúsított jelenleg Afganisztánban bújkál, és a Tálib kormány nem szándékozik kiadni az Egyesült Államoknak. Pakisztán a vezetők jelenlegi álláspontja szerint átadja légterét az USA esetleges, Afganisztán ellen irányuló támadásához, szárazföldi alakulatokat azonban nem enged be területére.


A Nasdaq hétfőn reggel fog kinyitni
Hogy lesz-e háború, egyelőre bizonytalan. Annyi azonban biztos, hogy amerikaiak döntő többsége támogatná azt. A Pentagon leomlott, illetve leégett részeit minden valószínűség szerint vissza fogja építtetni az amerikai kormány, és feltehetően ez vár a World Trade Center leomlott ikertornyára is. A CNN felmérése szerint az amerikaiak mintegy 80 százaléka azt szeretné, ha a World Trade Center egyszer újból régi fényében tündökölne, bár kétséges, hogy ez a fény valóban azonos lenne-e az eredetivel.

A biztonsági intézkedések várhatóan tartósan szigorodni fognak szerte az egész világon, és abban csak reménykedni lehet, hogy a mostani terrortámadás sikere nem ad önbizalmat a hasonló tettekre készülő terroristáknak. Mert terrorista sajnos mindig lesz, akkor is, ha Oszama bin Ladent sikerül elfogni.