SG.hu
Megkezdődött az Internet Hungary konferencia
Az informatika legjelentősebb eseményén négy miniszter, nemzetközi szaktekintélyek és az IT üzleti szektor szinte minden felsővezetője vesz részt.
Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter megnyitójával kezdetét vette Tihanyban az Internet Hungary konferencia, a hazai informatika legrangosabb seregszmléje, amelynek célja, hogy közös platformra hozza mindazokat, akik számára fontos az információs társadalom (és az internet) magyarországi kiteljesedése, az informatikai üzletág, s bővebben értelmezve a tudásgazdaság jelentős gazdasági-társadalmi tényezővé válása.
Kovács Kálmán miniszter megnyitójában kiemelte, hogy a kormány továbbra is elkötelezett az informatika fontosságát illetően, illetve aláhúzta, hogy az ország versenyképességének alapja az információs társadalomfejlesztése. A miniszter elmondta, hogy ma már az internetezők fele szélessávon kapcsolódik a világhálóhoz, azonban hozzátette, hogy még mindig súlyos aránytalanságok vannak az internet-használatban a háztartások jövedelme, illetve a területi megosztás szerint. Hazánk EU tagságával kapcsolatban Kovács Kálmán kiemelte, hogy rendkívül fontos, hogy az uniós szabályozásnak ne csak alkalmazói, de alkotói is legyünk, hozzátéve, hogy a frissen csatlakozott országok között Magyarországon legmagasabb az IT szektor (a távközlési ágazatot nem számolva) hozzájárulása a GDP-hez.
Kovács a megnyitót követően egy jelképes gombnyomással elindította az Antenna Hungária ingyenesen hozzáférhető digitális földfelszíni televíziós műsorszórását (DVB-T). A mai naptól Kabhegy és Budapest körzetében egy hagyományos tetőantenna és egy úgynevezett set-top-boksz segítségével bárki digitális minőségben élvezheti a három közszolgálati csatorna (mtv,m2, Duna TV) műsorát.
Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter előadásában a versenyképesség korlátaiként a tudás-intenzív gazdaság intézményrendszerének hiányát, az export-erőfeszítések nem megfelelő támogatását említette, valamint az ICT/IS megoldásokra való fókuszálás gyengeségét a kormányon belül, illetve hogy nem valósul meg a "zsenitől a termékig" folyamat. A miniszter elmondta továbbá, hogy legfontosabb feladatainak a működőtőke-vonzó képesség erősítését, a hazai vállalatok külpiaci megjelenésének segítését, és az európai uniós források hatékony felhasználását tartja.
A konferencián a megvitatni kívánt témák felölelik az iparághoz szorosabban vagy tágabb értelemben kapcsolódó szinte minden területet: Milyen érdekek és érdektelenségek alakítják az információs társadalommal összefüggő kormányzati döntéseket? A szabályozási keretek megteremtésén, illetve az e-közigazgatási szolgáltatások mielőbbi bevezetésén túlmutatóan milyen hosszú távú szerepe lehet a kormányzatnak? Ha államtalanítanánk az információs társadalmat, vajon életképes maradhatna-e? Kik, hogyan és milyen elvek mentén építik fel az információs társadalmat? Szabadpiaci versenyt vagy nagyobb szabályozást a politika részéről? Mit jelent a piac nagyobb felelőssége? Készen állnak-e a szereplők a nagyobb felelősségvállalásra az információs társadalom megvalósítása érdekében? Van-e reális esély arra, hogy az információs társadalom kérdése a nagypolitika látókörébe kerüljön, valamint az infrastrukturális fejlesztésekhez, illetve a nagy ellátórendszerek reformjához mérhető figyelmet és hangsúlyt kapjon? Van-e az informatikának és az információs társadalomnak sajátos üzleti modellje, értelmezhető-e önálló, sajátos üzleti törvényszerűségek mentén működő ágazatként az IT?
A plenáris előadások mellett öt szekcióban (on-line reklám, információs társadalom és üzleti szolgáltatások, konvergencia, információs társadalom és média, valamint a "barátságos internet") zajlik majd a konferencia munkája, továbbá sor kerül egy önálló workshopra is ("intelligens település - intelligens ügyintézés a polgármesteri hivatalokban").
Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter megnyitójával kezdetét vette Tihanyban az Internet Hungary konferencia, a hazai informatika legrangosabb seregszmléje, amelynek célja, hogy közös platformra hozza mindazokat, akik számára fontos az információs társadalom (és az internet) magyarországi kiteljesedése, az informatikai üzletág, s bővebben értelmezve a tudásgazdaság jelentős gazdasági-társadalmi tényezővé válása.
Kovács Kálmán miniszter megnyitójában kiemelte, hogy a kormány továbbra is elkötelezett az informatika fontosságát illetően, illetve aláhúzta, hogy az ország versenyképességének alapja az információs társadalomfejlesztése. A miniszter elmondta, hogy ma már az internetezők fele szélessávon kapcsolódik a világhálóhoz, azonban hozzátette, hogy még mindig súlyos aránytalanságok vannak az internet-használatban a háztartások jövedelme, illetve a területi megosztás szerint. Hazánk EU tagságával kapcsolatban Kovács Kálmán kiemelte, hogy rendkívül fontos, hogy az uniós szabályozásnak ne csak alkalmazói, de alkotói is legyünk, hozzátéve, hogy a frissen csatlakozott országok között Magyarországon legmagasabb az IT szektor (a távközlési ágazatot nem számolva) hozzájárulása a GDP-hez.
Kovács a megnyitót követően egy jelképes gombnyomással elindította az Antenna Hungária ingyenesen hozzáférhető digitális földfelszíni televíziós műsorszórását (DVB-T). A mai naptól Kabhegy és Budapest körzetében egy hagyományos tetőantenna és egy úgynevezett set-top-boksz segítségével bárki digitális minőségben élvezheti a három közszolgálati csatorna (mtv,m2, Duna TV) műsorát.
Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter előadásában a versenyképesség korlátaiként a tudás-intenzív gazdaság intézményrendszerének hiányát, az export-erőfeszítések nem megfelelő támogatását említette, valamint az ICT/IS megoldásokra való fókuszálás gyengeségét a kormányon belül, illetve hogy nem valósul meg a "zsenitől a termékig" folyamat. A miniszter elmondta továbbá, hogy legfontosabb feladatainak a működőtőke-vonzó képesség erősítését, a hazai vállalatok külpiaci megjelenésének segítését, és az európai uniós források hatékony felhasználását tartja.
A konferencián a megvitatni kívánt témák felölelik az iparághoz szorosabban vagy tágabb értelemben kapcsolódó szinte minden területet: Milyen érdekek és érdektelenségek alakítják az információs társadalommal összefüggő kormányzati döntéseket? A szabályozási keretek megteremtésén, illetve az e-közigazgatási szolgáltatások mielőbbi bevezetésén túlmutatóan milyen hosszú távú szerepe lehet a kormányzatnak? Ha államtalanítanánk az információs társadalmat, vajon életképes maradhatna-e? Kik, hogyan és milyen elvek mentén építik fel az információs társadalmat? Szabadpiaci versenyt vagy nagyobb szabályozást a politika részéről? Mit jelent a piac nagyobb felelőssége? Készen állnak-e a szereplők a nagyobb felelősségvállalásra az információs társadalom megvalósítása érdekében? Van-e reális esély arra, hogy az információs társadalom kérdése a nagypolitika látókörébe kerüljön, valamint az infrastrukturális fejlesztésekhez, illetve a nagy ellátórendszerek reformjához mérhető figyelmet és hangsúlyt kapjon? Van-e az informatikának és az információs társadalomnak sajátos üzleti modellje, értelmezhető-e önálló, sajátos üzleti törvényszerűségek mentén működő ágazatként az IT?
A plenáris előadások mellett öt szekcióban (on-line reklám, információs társadalom és üzleti szolgáltatások, konvergencia, információs társadalom és média, valamint a "barátságos internet") zajlik majd a konferencia munkája, továbbá sor kerül egy önálló workshopra is ("intelligens település - intelligens ügyintézés a polgármesteri hivatalokban").
