SG.hu
Fordulóponthoz érkezett Európa távközlési mentőterve
Egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a döntéshozókra azok a vállalatok, amelyek az európai mindennapokat működtető láthatatlan digitális hálózatokat üzemeltetik. A januárra tervezett reformokat kulcsfontosságúnak tartják a mobil és internetes hálózatok jövője szempontjából, és egyben sorsdöntő lehetőséget kínálnak arra, hogy az Európai Unió kijavítsa a múlt hibáit.
Évek óta tartó viták és intenzív lobbitevékenység után az Európai Bizottság arra készül, hogy végre bemutassa a digitális hálózatok korszerűsítését és a távközlési ágazat támogatását célzó régóta várt tervét. A Digitális Hálózatok Jogszabálya (angol rövidítéssel DNA) január 20-án kerülhet nyilvánosságra, és alapjaiban alakítaná át az EU jelenlegi szabályrendszerét annak érdekében, hogy elősegítse az 5G és az optikai hálózatok kiépítését, valamint ösztönözze a beruházásokat. A nagy távközlési cégek régóta azt állítják, hogy a túlzottan szigorú szabályozás és az egységes piac széttagoltsága megnehezítette számukra a növekedést és a fenntartható nyereség elérését Európában, ami végső soron gyengébb minőségű mobil és internetes szolgáltatásokhoz vezetett.
Mindenki rengeteget vár el a távközlési szektortól: biztonságos hálózatokat, a 6G fejlesztését, belépést a felhőpiacra és egyfajta európai gyökerű verseny megteremtését, ingyenes roaming biztosítását az EU-n kívüli országok számára, valamint hozzájárulást a védelmi célokhoz is - mondta Alessandro Gropelli, a Connect Europe szakmai szövetség főigazgatója. Most viszont szerinte az EU feladata az, hogy megteremtse mindehhez a megfelelő feltételeket. A szabályozás reformjának terve Thierry Breton volt uniós biztos nevéhez fűződik, aki korábban olyan távközlési vállalatoknál töltött be vezető pozíciókat, mint a France Télécom. A 2023-as bejelentése óta azonban az elképzelés jelentős ellenszélbe került, és komoly viták alakultak ki arról, pontosan min kellene változtatni.
A vitás kérdések közé tartozik, hogy a nagy adatforgalmat generáló platformok - például a TikTok, a Netflix vagy a Google tulajdonában lévő YouTube - részt vállaljanak-e a digitális hálózatok bővítésének költségeiből. Szintén kérdéses, hogyan kezelje az EU a hálózatsemlegességet, vagyis azt az elvet, amely szerint a szolgáltatóknak minden adatforgalmat egyenlően kell kezelniük, lassítás és cenzúra nélkül, valamint hogy fokozni kell-e a szabályozói nyomást a hagyományos szolgáltatókon annak érdekében, hogy hálózataikat jobban megnyissák a versenytársak előtt. Az is aggodalmat keltett az ágazatban, hogy a javaslat Breton távozása után kerül az asztalra, aki Brüsszelben az iparág egyik legláthatóbb és leghangosabb támogatója volt. Ez felerősítette azt az érzést, hogy a távközlési szektor érdekeit nem veszik kellően komolyan.
"Az ágazat egyértelműen nincs jó állapotban, de három év után is magyarázkodnunk kell emiatt. Ez már önmagában is jelzés arra, hogy valami nincs rendben" - mondta egy nagy távközlési vállalat névtelenséget kérő vezetője "Valahogy kialakult az az érzés, hogy természetesnek vesznek minket." Hozzátette, hogy ha az uniós digitális ügyekért felelős biztos, Henna Virkkunen vagy az illetékes szolgálatok nem értik meg a helyzet súlyát, akkor ne számítsanak arra, hogy az ágazat csendben marad, és megelégszik egy udvarias sajtóközleménnyel.
A széles körű reformok ellenzői - köztük kisebb szolgáltatók, szabályozó hatóságok, nemzeti kormányok és technológiai cégek - régóta vitatják az Európai Bizottság azon állítását, miszerint Európa lemaradásban lenne a hálózati összeköttetések terén, és a gyengélkedő távközlési vállalatok képtelenek lennének lezárni a beruházási szakadékot. Egy kilenc alternatív távközlési szolgáltatóból álló koalíció a nyáron egy levélben figyelmeztetett arra, hogy riasztó, hogy az Európai Bizottság a korábbi vezetékes monopóliumok szabályozásának lazítását javasolja. A lépést visszalépésnek nevezték, és a remonopolizáció veszélyére hívták fel a figyelmet.
A hagyományos távközlési iparág reformcsomagjáról szőtt álmok Breton biztatására szökkentek szárba, majd zuhantak vissza hirtelen, amikor geopolitikai szempontokból sorra lekerültek a napirendről a kívánságlista elemei, és a tagállamok egyértelműen jelezték, hogy rendkívül magas a változtatásokkal szembeni ellenállás. Ez annak ellenére történt, hogy a reformokat nyíltan támogatta két befolyásos szakpolitikai gondolkodó, Enrico Letta és Mario Draghi is, akik az egységes piacról és az európai versenyképességről szóló jelentéseikben egyaránt komoly távközlési reformok mellett érveltek. Egy friss elemzés azonban, amelyet az European Policy Innovation Council nevű agytröszt készített, azt jósolja, hogy Draghi ajánlásainak mindössze egyharmada valósulhat meg.
Ahogy a remények halványulni kezdtek, úgy nőtt a frusztráció az európai távközlési vállalatok vezetői körében. Marc Murtra, a Telefónica vezérigazgatója több iparági vezetővel együtt egy októberi közös levélben hangot adott annak a súlyos aggodalomnak, hogy a lassú és óvatos lépések veszélybe sodorják az Európa digitális jövőjének biztosításához sürgősen szükséges, bátor reformokat. Az Európai Parlament egyes képviselői szintén az ágazat védelmére keltek, miután olyan pletykák kaptak lábra, amelyek szerint a javasolt jogszabály a jelenlegi formájában nem rendelkezik kellő ambícióval.
A januári javaslat egy hosszú politikai vita kezdetét jelenti majd, ahogy a tervezet végighalad Brüsszel jogalkotási folyamatán. Várhatóan jelentős ellenállásba ütközik majd a Tanácsban, ahol a tagállamok régóta visszafogják az ambiciózus reformtörekvéseket. Hat ország már most tiltakozik a szabályozás átalakításának terve ellen, és egy közös állásfoglalásban arra szólították fel Brüsszelt, hogy tartsa a felhasználókat a középpontban. "Ösztönöznünk kell azokat az intézkedéseket, amelyek lebontják a beruházások akadályait és biztosítják az infrastruktúránkat, ugyanakkor azok a lépések, amelyek a konszolidációt teszik meg célnak, csökkenthetik a versenyt, ami potenciálisan negatív hatással lehet a fogyasztókra" - írta a dokumentumban Csehország, Finnország, Írország, Lettország, Luxemburg és Szlovénia képviselője.
Németország, Franciaország és Olaszország szintén elutasította a Bizottság várható kezdeményezését, és egy olyan irányelv mellett érvelt, amelyet a közvetlenül alkalmazandó rendelet helyett minden országnak saját jogrendjébe kellene átültetnie,. Aggályaik szerint az egységes megközelítés figyelmen kívül hagyhatja a nemzeti sajátosságokat és sértheti az állami hatásköröket. "Sok minisztériumi tisztviselő annyira régóta távközlési buborékban él, hogy nem veszi észre, a távközlés már nem pusztán távközlés, hanem digitális összekapcsoltság" - érvelt az egyik vezető. "Egy olyan időszakban, amikor Európa újragondolja a helyét a világ térképén, egy erőtlen reform könnyen oda vezethet, hogy olyan hálózatok maradnak, amelyek nem európai tulajdonban vannak, nem szuverének, nem biztonságosak és nem védettek, mert a befektetők egyszerűen összepakolnak és távoznak" - tette hozzá.
Évek óta tartó viták és intenzív lobbitevékenység után az Európai Bizottság arra készül, hogy végre bemutassa a digitális hálózatok korszerűsítését és a távközlési ágazat támogatását célzó régóta várt tervét. A Digitális Hálózatok Jogszabálya (angol rövidítéssel DNA) január 20-án kerülhet nyilvánosságra, és alapjaiban alakítaná át az EU jelenlegi szabályrendszerét annak érdekében, hogy elősegítse az 5G és az optikai hálózatok kiépítését, valamint ösztönözze a beruházásokat. A nagy távközlési cégek régóta azt állítják, hogy a túlzottan szigorú szabályozás és az egységes piac széttagoltsága megnehezítette számukra a növekedést és a fenntartható nyereség elérését Európában, ami végső soron gyengébb minőségű mobil és internetes szolgáltatásokhoz vezetett.
Mindenki rengeteget vár el a távközlési szektortól: biztonságos hálózatokat, a 6G fejlesztését, belépést a felhőpiacra és egyfajta európai gyökerű verseny megteremtését, ingyenes roaming biztosítását az EU-n kívüli országok számára, valamint hozzájárulást a védelmi célokhoz is - mondta Alessandro Gropelli, a Connect Europe szakmai szövetség főigazgatója. Most viszont szerinte az EU feladata az, hogy megteremtse mindehhez a megfelelő feltételeket. A szabályozás reformjának terve Thierry Breton volt uniós biztos nevéhez fűződik, aki korábban olyan távközlési vállalatoknál töltött be vezető pozíciókat, mint a France Télécom. A 2023-as bejelentése óta azonban az elképzelés jelentős ellenszélbe került, és komoly viták alakultak ki arról, pontosan min kellene változtatni.
A vitás kérdések közé tartozik, hogy a nagy adatforgalmat generáló platformok - például a TikTok, a Netflix vagy a Google tulajdonában lévő YouTube - részt vállaljanak-e a digitális hálózatok bővítésének költségeiből. Szintén kérdéses, hogyan kezelje az EU a hálózatsemlegességet, vagyis azt az elvet, amely szerint a szolgáltatóknak minden adatforgalmat egyenlően kell kezelniük, lassítás és cenzúra nélkül, valamint hogy fokozni kell-e a szabályozói nyomást a hagyományos szolgáltatókon annak érdekében, hogy hálózataikat jobban megnyissák a versenytársak előtt. Az is aggodalmat keltett az ágazatban, hogy a javaslat Breton távozása után kerül az asztalra, aki Brüsszelben az iparág egyik legláthatóbb és leghangosabb támogatója volt. Ez felerősítette azt az érzést, hogy a távközlési szektor érdekeit nem veszik kellően komolyan.
"Az ágazat egyértelműen nincs jó állapotban, de három év után is magyarázkodnunk kell emiatt. Ez már önmagában is jelzés arra, hogy valami nincs rendben" - mondta egy nagy távközlési vállalat névtelenséget kérő vezetője "Valahogy kialakult az az érzés, hogy természetesnek vesznek minket." Hozzátette, hogy ha az uniós digitális ügyekért felelős biztos, Henna Virkkunen vagy az illetékes szolgálatok nem értik meg a helyzet súlyát, akkor ne számítsanak arra, hogy az ágazat csendben marad, és megelégszik egy udvarias sajtóközleménnyel.
A széles körű reformok ellenzői - köztük kisebb szolgáltatók, szabályozó hatóságok, nemzeti kormányok és technológiai cégek - régóta vitatják az Európai Bizottság azon állítását, miszerint Európa lemaradásban lenne a hálózati összeköttetések terén, és a gyengélkedő távközlési vállalatok képtelenek lennének lezárni a beruházási szakadékot. Egy kilenc alternatív távközlési szolgáltatóból álló koalíció a nyáron egy levélben figyelmeztetett arra, hogy riasztó, hogy az Európai Bizottság a korábbi vezetékes monopóliumok szabályozásának lazítását javasolja. A lépést visszalépésnek nevezték, és a remonopolizáció veszélyére hívták fel a figyelmet.
A hagyományos távközlési iparág reformcsomagjáról szőtt álmok Breton biztatására szökkentek szárba, majd zuhantak vissza hirtelen, amikor geopolitikai szempontokból sorra lekerültek a napirendről a kívánságlista elemei, és a tagállamok egyértelműen jelezték, hogy rendkívül magas a változtatásokkal szembeni ellenállás. Ez annak ellenére történt, hogy a reformokat nyíltan támogatta két befolyásos szakpolitikai gondolkodó, Enrico Letta és Mario Draghi is, akik az egységes piacról és az európai versenyképességről szóló jelentéseikben egyaránt komoly távközlési reformok mellett érveltek. Egy friss elemzés azonban, amelyet az European Policy Innovation Council nevű agytröszt készített, azt jósolja, hogy Draghi ajánlásainak mindössze egyharmada valósulhat meg.
Ahogy a remények halványulni kezdtek, úgy nőtt a frusztráció az európai távközlési vállalatok vezetői körében. Marc Murtra, a Telefónica vezérigazgatója több iparági vezetővel együtt egy októberi közös levélben hangot adott annak a súlyos aggodalomnak, hogy a lassú és óvatos lépések veszélybe sodorják az Európa digitális jövőjének biztosításához sürgősen szükséges, bátor reformokat. Az Európai Parlament egyes képviselői szintén az ágazat védelmére keltek, miután olyan pletykák kaptak lábra, amelyek szerint a javasolt jogszabály a jelenlegi formájában nem rendelkezik kellő ambícióval.
A januári javaslat egy hosszú politikai vita kezdetét jelenti majd, ahogy a tervezet végighalad Brüsszel jogalkotási folyamatán. Várhatóan jelentős ellenállásba ütközik majd a Tanácsban, ahol a tagállamok régóta visszafogják az ambiciózus reformtörekvéseket. Hat ország már most tiltakozik a szabályozás átalakításának terve ellen, és egy közös állásfoglalásban arra szólították fel Brüsszelt, hogy tartsa a felhasználókat a középpontban. "Ösztönöznünk kell azokat az intézkedéseket, amelyek lebontják a beruházások akadályait és biztosítják az infrastruktúránkat, ugyanakkor azok a lépések, amelyek a konszolidációt teszik meg célnak, csökkenthetik a versenyt, ami potenciálisan negatív hatással lehet a fogyasztókra" - írta a dokumentumban Csehország, Finnország, Írország, Lettország, Luxemburg és Szlovénia képviselője.
Németország, Franciaország és Olaszország szintén elutasította a Bizottság várható kezdeményezését, és egy olyan irányelv mellett érvelt, amelyet a közvetlenül alkalmazandó rendelet helyett minden országnak saját jogrendjébe kellene átültetnie,. Aggályaik szerint az egységes megközelítés figyelmen kívül hagyhatja a nemzeti sajátosságokat és sértheti az állami hatásköröket. "Sok minisztériumi tisztviselő annyira régóta távközlési buborékban él, hogy nem veszi észre, a távközlés már nem pusztán távközlés, hanem digitális összekapcsoltság" - érvelt az egyik vezető. "Egy olyan időszakban, amikor Európa újragondolja a helyét a világ térképén, egy erőtlen reform könnyen oda vezethet, hogy olyan hálózatok maradnak, amelyek nem európai tulajdonban vannak, nem szuverének, nem biztonságosak és nem védettek, mert a befektetők egyszerűen összepakolnak és távoznak" - tette hozzá.