SG.hu
GPS-háború zajlik a Karib-térségben
Az Egyesült Államok és Venezuela a Karib-térségben zavarja a GPS-jeleket a támadások meghiúsítása érdekében, ami növeli a repülés veszélyeit.
Donald Trump elnök és Venezuela vezetője, Nicolás Maduro közötti katonai erőfitogtatás az elektronikai hadviselés fokozódásához vezetett a térségben. Az Egyesült Államok és Venezuela közötti egyre élesedő szembenállás oda vezetett, hogy mindkét ország hadereje zavarja a műholdas navigációs jeleket a Karib-térségben egy esetleges támadás elleni védekezés céljából. Ez a lépés ugyanakkor jelentősen növeli a légi és tengeri közlekedésben a balesetek és ütközések kockázatát a régióban.
A Stanford Egyetem által szolgáltatott adatok elemzése, valamint egy, a műveleti kérdések miatt névtelenséget kérő amerikai tisztviselő szerint az elmúlt hónapokban a Karib-térségbe vezényelt amerikai hadihajók közül több aktívan zavarja a GPS-jeleket közvetlen környezetében. A Trump-kormányzat szerint ezek a hadihajók - köztük az amerikai haditengerészet legmodernebb repülőgép-hordozója, a USS Gerald R. Ford - a venezuelai kormány által szervezett, az Egyesült Államokba irányuló kábítószer-kereskedelem elleni fellépésben vesznek részt.
Az amerikai katonai nyomásra válaszul Nicolás Maduro elnök venezuelai fegyveres erői az ország kritikus infrastruktúrája körül is zavarják a GPS-jeleket, beleértve katonai bázisokat, olajfinomítókat és erőműveket. Erre a következtetésre jutott a Spire Global műholdas adatokkal foglalkozó vállalat elemzése is. Jeltechnikai szakértők szerint mindkét hadsereg láthatóan arra törekszik, hogy megvédje eszközeit a drónok és precíziós fegyverek jelentette fenyegetéstől, amelyek GPS vagy más helymeghatározó rendszerek segítségével irányíthatók.
„Ez alapvetően védekező jellegű tevékenység” - mondta Logan Scott rádiófrekvenciás szakértő, aki az 1980-as években részt vett a világ első digitális GPS-vevőinek megalkotásában, utalva az adatokban látható zavaróforrásokra. „Ha van egy katonai létesítményed, azt akarod, hogy a drónok és hasonlók ne tudjanak odajutni.” Scott szerint az egymással szemben álló felek által alkalmazott hasonló módszerek felerősítik a zavarás hatókörét és intenzitását. „Az egyetlen különbség az, hogy ki melyik oldalon áll” - tette hozzá.
Ezek a katonai taktikák azonban komoly árat jelentenek a GPS-re támaszkodó polgári közlekedés számára. A Karib-térségben tapasztalható, elhúzódó GPS-zavarás az egyik leglátványosabb példája annak, milyen regionális hatásai vannak Trump elnök Maduro elleni nyomásgyakorlásának. A konfliktus, amelyet Trump hol a kábítószer-ellenes háborúval, hol a venezuelai olaj megszerzésének szükségességével indokolt, olyan alapvető kommunikációs technológiákat gyengít, amelyek többek között a mobiltelefonokat és a hajók navigációs rendszereit irányítják. A térség fokozódó militarizációja egyre inkább olyan módon hat a civil életre, ahogyan az már megszokott háborús övezetekben, például Oroszországban, Ukrajnában vagy a Közel-Kelet egyes részein.
„Teljesen mindegy, hogy az amerikai vagy a venezuelai erők okozzák a zavarást, egy dolog biztos: nem szeretnél oda repülőgépet küldeni” - mondta Willie Shelton tábornok, az amerikai légierő űrparancsnokságának volt vezetője. Az amerikai Déli Parancsnokság (U.S. Southern Command), amely a karibi műveletekért felel, egy szóvivőn keresztül közölte, hogy „nem kommentál spekulatív beszámolókat vagy nem ellenőrzött feltételezéseket”. A szóvivő hozzátette, hogy „az amerikai haditengerészeti erők továbbra is a nemzetközi joggal összhangban hajtanak végre műveleteket nemzetközi vizeken, elsősorban a térségbeli partnerekkel együttműködve folytatott kábítószer-ellenes tevékenységre összpontosítva”.
A GPS és más műholdas navigációs rendszereknek a globális gazdaság minden szegletébe való elterjedése egyre sebezhetőbbé tette ezeket a helymeghatározó technológiákat a kormányok, bűnözői csoportok és olyan egyének manipulációival szemben, akik érzékeny helyszíneket akarnak elrejteni vagy ellenfeleiket összezavarni. A GPS-zavarás leggyakoribb formáját az úgynevezett jammerek okozzák, amelyek lényegében zajt sugároznak, elnyomva a jelet, és megnehezítve a pontos hely- és időmeghatározást. Ezek a zavaróeszközök a kézi készülékektől a repülőgépeken és hadihajókon elhelyezett, összetett rendszerekig terjednek. Kifinomultságuk és hozzáférhetőségük drámai mértékben nőtt az ukrajnai háború kezdete óta, ahol mindkét fél széles körben zavarja a műholdas jeleket, hogy megvédje magát a drónok és rakéták ellen.
A venezuelai GPS-zavarás növekedéséről először a Bloomberg számolt be. A Stanford Egyetem GPS Laborjának adatai szerint szeptember eleje óta a Karib-térségben közlekedő járatok legalább ötödénél jelentkeztek problémák a GPS-navigációval. Egy Curacaóból New Yorkba tartó JetBlue járat december 12-én nem sokkal felszállás után majdnem összeütközött egy amerikai katonai repülőgéppel. A JetBlue pilótája azt jelentette a légiforgalmi irányításnak, hogy a katonai gép nem közölte helyzetét, miközben a járatuk repülési útvonalában tartózkodott.
Bár ez a veszélyhelyzet nem tűnik közvetlenül a GPS-zavarás következményének, rávilágított arra, milyen tovagyűrűző hatásai vannak a Karib-térség legnagyobb amerikai katonai jelenlétének a kubai rakétaválság óta. Az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal november 18-án figyelmeztetést adott ki a San Juanba, Puerto Ricóba irányuló és onnan induló járatok pilótái számára „az állami repülőgépek tevékenységének növekedése miatt”. A hatóság nem közölt további részleteket, de a megfogalmazás katonai gépeket is magában foglal, és a sziget az utóbbi időszakban a Ford repülőgép-hordozónak és kísérő hajóinak is otthont adott.
A GPS-zavarás a kereskedelmi hajózás számára is egyre nagyobb veszélyt jelent. Ezek a kockázatok a Karib-térség általános militarizációjával párhuzamosan erősödtek. Ebben a hónapban felfegyverzett amerikai bűnüldöző szervek lefoglaltak egy venezuelai olajat szállító tartályhajót Grenada és Trinidad között, nemzetközi vizeken. Erre válaszul a venezuelai haditengerészet a héten fegyveres járőrhajókat rendelt a venezuelai nyersolajat ázsiai piacokra szállító tankerek kíséretéhez. November 15-én egy Venezuelából olajat szállító tanker arról tájékoztatta az amerikai parti őrséget, hogy négy órára elvesztette GPS-adóinak használatát, és a legénység úgy vélte, hogy a jeleket szándékosan zavarták, áll a parti őrség jelentésében. Néhány héttel később egy Aruba közelében haladó tengerjáró hajón hirtelen többféle szenzori riasztás lépett fel, és a hajónak három órán keresztül térképek és tájékozódási pontok alapján kellett navigálnia.
A New York Times légiforgalmi irányítási kommunikációkat elemző vizsgálata kimutatta, hogy december 10-én egyetlen napon legalább öt kereskedelmi repülőgép veszítette el a GPS-szolgáltatást egy Venezuela szomszédságában fekvő szigetállam, Trinidad és Tobago közelében. A Stanford és a Spire adatai szerint Trinidad és Tobago - mely az Egyesült Államok közeli szövetségese - az elmúlt hónapokban amerikai hadihajóknak és felszerelésnek adott otthont, ami egybeesett a térség vizeiben tapasztalt GPS-zavarás jelentős növekedésével.
„Épp most veszítettük el a GPS jelet” - mondta rádión december 10-én reggel egy Copa Airlines járat pilótája, miközben megkérdezte a légiforgalmi irányítótól, hogy a repülőgép továbbra is látható-e a radarképernyőkön. A panamai székhelyű légitársaság vezérigazgatója, Pedro Heilbron közölte, hogy a Copa „minden szükséges óvintézkedést megtesz, és szoros, rendszeres kapcsolatban áll az illetékes légi közlekedési hatóságokkal”, de további kommentárt nem kívánt adni. Egy másik, aznap közlekedő kereskedelmi járat pilótája, a Caribbean Airlines gépének kapitánya ennél jóval nyersebben fogalmazott, amikor közölte az irányítással, hogy navigációs rendszereit zavarják, majd segítséget kért a Trinidadba történő bevezetéshez.
A GPS-zavarás legnagyobb hatását a venezuelai lakosság érzi meg. Az FAA november végén erőteljes hangvételű figyelmeztetést adott ki a Venezuela fő repülőterén, a maiquetíai repülőtéren működő valamennyi légi jármű számára, a „romló biztonsági helyzetre és a fokozódó katonai aktivitásra” hivatkozva. Egy héttel később Trump elnök azt mondta, hogy a légitársaságoknak fontolóra kellene venniük „a Venezuela feletti és környező légteret teljes egészében lezártnak tekinteni”. Trumpnak nincs hatásköre a venezuelai légtér felett. Azonban az ő fenyegetése, az FAA figyelmeztetése és a pilóták által jelentett GPS-zavarás együttese ahhoz vezetett, hogy a legtöbb külföldi légitársaság törölte venezuelai járatait. Ezek a járattörlések tovább erősítették az ostromlott állapot érzetet az országban, amely Trump és Maduro erőfitogtató politikai játszmájának közepébe került.
Donald Trump elnök és Venezuela vezetője, Nicolás Maduro közötti katonai erőfitogtatás az elektronikai hadviselés fokozódásához vezetett a térségben. Az Egyesült Államok és Venezuela közötti egyre élesedő szembenállás oda vezetett, hogy mindkét ország hadereje zavarja a műholdas navigációs jeleket a Karib-térségben egy esetleges támadás elleni védekezés céljából. Ez a lépés ugyanakkor jelentősen növeli a légi és tengeri közlekedésben a balesetek és ütközések kockázatát a régióban.
A Stanford Egyetem által szolgáltatott adatok elemzése, valamint egy, a műveleti kérdések miatt névtelenséget kérő amerikai tisztviselő szerint az elmúlt hónapokban a Karib-térségbe vezényelt amerikai hadihajók közül több aktívan zavarja a GPS-jeleket közvetlen környezetében. A Trump-kormányzat szerint ezek a hadihajók - köztük az amerikai haditengerészet legmodernebb repülőgép-hordozója, a USS Gerald R. Ford - a venezuelai kormány által szervezett, az Egyesült Államokba irányuló kábítószer-kereskedelem elleni fellépésben vesznek részt.
Az amerikai katonai nyomásra válaszul Nicolás Maduro elnök venezuelai fegyveres erői az ország kritikus infrastruktúrája körül is zavarják a GPS-jeleket, beleértve katonai bázisokat, olajfinomítókat és erőműveket. Erre a következtetésre jutott a Spire Global műholdas adatokkal foglalkozó vállalat elemzése is. Jeltechnikai szakértők szerint mindkét hadsereg láthatóan arra törekszik, hogy megvédje eszközeit a drónok és precíziós fegyverek jelentette fenyegetéstől, amelyek GPS vagy más helymeghatározó rendszerek segítségével irányíthatók.
„Ez alapvetően védekező jellegű tevékenység” - mondta Logan Scott rádiófrekvenciás szakértő, aki az 1980-as években részt vett a világ első digitális GPS-vevőinek megalkotásában, utalva az adatokban látható zavaróforrásokra. „Ha van egy katonai létesítményed, azt akarod, hogy a drónok és hasonlók ne tudjanak odajutni.” Scott szerint az egymással szemben álló felek által alkalmazott hasonló módszerek felerősítik a zavarás hatókörét és intenzitását. „Az egyetlen különbség az, hogy ki melyik oldalon áll” - tette hozzá.
Ezek a katonai taktikák azonban komoly árat jelentenek a GPS-re támaszkodó polgári közlekedés számára. A Karib-térségben tapasztalható, elhúzódó GPS-zavarás az egyik leglátványosabb példája annak, milyen regionális hatásai vannak Trump elnök Maduro elleni nyomásgyakorlásának. A konfliktus, amelyet Trump hol a kábítószer-ellenes háborúval, hol a venezuelai olaj megszerzésének szükségességével indokolt, olyan alapvető kommunikációs technológiákat gyengít, amelyek többek között a mobiltelefonokat és a hajók navigációs rendszereit irányítják. A térség fokozódó militarizációja egyre inkább olyan módon hat a civil életre, ahogyan az már megszokott háborús övezetekben, például Oroszországban, Ukrajnában vagy a Közel-Kelet egyes részein.
„Teljesen mindegy, hogy az amerikai vagy a venezuelai erők okozzák a zavarást, egy dolog biztos: nem szeretnél oda repülőgépet küldeni” - mondta Willie Shelton tábornok, az amerikai légierő űrparancsnokságának volt vezetője. Az amerikai Déli Parancsnokság (U.S. Southern Command), amely a karibi műveletekért felel, egy szóvivőn keresztül közölte, hogy „nem kommentál spekulatív beszámolókat vagy nem ellenőrzött feltételezéseket”. A szóvivő hozzátette, hogy „az amerikai haditengerészeti erők továbbra is a nemzetközi joggal összhangban hajtanak végre műveleteket nemzetközi vizeken, elsősorban a térségbeli partnerekkel együttműködve folytatott kábítószer-ellenes tevékenységre összpontosítva”.
A GPS és más műholdas navigációs rendszereknek a globális gazdaság minden szegletébe való elterjedése egyre sebezhetőbbé tette ezeket a helymeghatározó technológiákat a kormányok, bűnözői csoportok és olyan egyének manipulációival szemben, akik érzékeny helyszíneket akarnak elrejteni vagy ellenfeleiket összezavarni. A GPS-zavarás leggyakoribb formáját az úgynevezett jammerek okozzák, amelyek lényegében zajt sugároznak, elnyomva a jelet, és megnehezítve a pontos hely- és időmeghatározást. Ezek a zavaróeszközök a kézi készülékektől a repülőgépeken és hadihajókon elhelyezett, összetett rendszerekig terjednek. Kifinomultságuk és hozzáférhetőségük drámai mértékben nőtt az ukrajnai háború kezdete óta, ahol mindkét fél széles körben zavarja a műholdas jeleket, hogy megvédje magát a drónok és rakéták ellen.
A venezuelai GPS-zavarás növekedéséről először a Bloomberg számolt be. A Stanford Egyetem GPS Laborjának adatai szerint szeptember eleje óta a Karib-térségben közlekedő járatok legalább ötödénél jelentkeztek problémák a GPS-navigációval. Egy Curacaóból New Yorkba tartó JetBlue járat december 12-én nem sokkal felszállás után majdnem összeütközött egy amerikai katonai repülőgéppel. A JetBlue pilótája azt jelentette a légiforgalmi irányításnak, hogy a katonai gép nem közölte helyzetét, miközben a járatuk repülési útvonalában tartózkodott.
Bár ez a veszélyhelyzet nem tűnik közvetlenül a GPS-zavarás következményének, rávilágított arra, milyen tovagyűrűző hatásai vannak a Karib-térség legnagyobb amerikai katonai jelenlétének a kubai rakétaválság óta. Az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal november 18-án figyelmeztetést adott ki a San Juanba, Puerto Ricóba irányuló és onnan induló járatok pilótái számára „az állami repülőgépek tevékenységének növekedése miatt”. A hatóság nem közölt további részleteket, de a megfogalmazás katonai gépeket is magában foglal, és a sziget az utóbbi időszakban a Ford repülőgép-hordozónak és kísérő hajóinak is otthont adott.
A GPS-zavarás a kereskedelmi hajózás számára is egyre nagyobb veszélyt jelent. Ezek a kockázatok a Karib-térség általános militarizációjával párhuzamosan erősödtek. Ebben a hónapban felfegyverzett amerikai bűnüldöző szervek lefoglaltak egy venezuelai olajat szállító tartályhajót Grenada és Trinidad között, nemzetközi vizeken. Erre válaszul a venezuelai haditengerészet a héten fegyveres járőrhajókat rendelt a venezuelai nyersolajat ázsiai piacokra szállító tankerek kíséretéhez. November 15-én egy Venezuelából olajat szállító tanker arról tájékoztatta az amerikai parti őrséget, hogy négy órára elvesztette GPS-adóinak használatát, és a legénység úgy vélte, hogy a jeleket szándékosan zavarták, áll a parti őrség jelentésében. Néhány héttel később egy Aruba közelében haladó tengerjáró hajón hirtelen többféle szenzori riasztás lépett fel, és a hajónak három órán keresztül térképek és tájékozódási pontok alapján kellett navigálnia.
A New York Times légiforgalmi irányítási kommunikációkat elemző vizsgálata kimutatta, hogy december 10-én egyetlen napon legalább öt kereskedelmi repülőgép veszítette el a GPS-szolgáltatást egy Venezuela szomszédságában fekvő szigetállam, Trinidad és Tobago közelében. A Stanford és a Spire adatai szerint Trinidad és Tobago - mely az Egyesült Államok közeli szövetségese - az elmúlt hónapokban amerikai hadihajóknak és felszerelésnek adott otthont, ami egybeesett a térség vizeiben tapasztalt GPS-zavarás jelentős növekedésével.
„Épp most veszítettük el a GPS jelet” - mondta rádión december 10-én reggel egy Copa Airlines járat pilótája, miközben megkérdezte a légiforgalmi irányítótól, hogy a repülőgép továbbra is látható-e a radarképernyőkön. A panamai székhelyű légitársaság vezérigazgatója, Pedro Heilbron közölte, hogy a Copa „minden szükséges óvintézkedést megtesz, és szoros, rendszeres kapcsolatban áll az illetékes légi közlekedési hatóságokkal”, de további kommentárt nem kívánt adni. Egy másik, aznap közlekedő kereskedelmi járat pilótája, a Caribbean Airlines gépének kapitánya ennél jóval nyersebben fogalmazott, amikor közölte az irányítással, hogy navigációs rendszereit zavarják, majd segítséget kért a Trinidadba történő bevezetéshez.
A GPS-zavarás legnagyobb hatását a venezuelai lakosság érzi meg. Az FAA november végén erőteljes hangvételű figyelmeztetést adott ki a Venezuela fő repülőterén, a maiquetíai repülőtéren működő valamennyi légi jármű számára, a „romló biztonsági helyzetre és a fokozódó katonai aktivitásra” hivatkozva. Egy héttel később Trump elnök azt mondta, hogy a légitársaságoknak fontolóra kellene venniük „a Venezuela feletti és környező légteret teljes egészében lezártnak tekinteni”. Trumpnak nincs hatásköre a venezuelai légtér felett. Azonban az ő fenyegetése, az FAA figyelmeztetése és a pilóták által jelentett GPS-zavarás együttese ahhoz vezetett, hogy a legtöbb külföldi légitársaság törölte venezuelai járatait. Ezek a járattörlések tovább erősítették az ostromlott állapot érzetet az országban, amely Trump és Maduro erőfitogtató politikai játszmájának közepébe került.