SG.hu
Hollandia kiveszi a kémügynökségek álláshirdetéseit a Google indexelésből
A holland kormány csendben eltávolította a Google követőeszközeit a hírszerző szolgálatainak álláshirdetéseiből, mivel a hágai parlament több tagja biztonsági aggályokat fogalmazott meg, hogy az így keletkező adatok feltárhatják a kémkedés iránt érdeklődő jelentkezők személyét az Egyesült Államok számára. Ez a lépés véget vet annak, hogy a Google feldolgozza azoknak az álláskeresőknek az adatait, akik a hírszerző szolgálatok állásaira szeretnének jelentkezni.
Hollandia és az Egyesült Államok közötti bizalom megrendülni látszik. Ez szélesebb európai aggodalmakat is tükröz - amelyeket Donald Trump visszatérése a Fehér Házba tovább erősített - azzal kapcsolatban, hogy az amerikai techóriások hozzáférhetnek egyes tagországok legérzékenyebb kormányzati adataihoz. Az AIVD és az MIVD - Hollandia polgári és katonai hírszerző szolgálatainak - vezetői októberben közölték, hogy felülvizsgálják az amerikai partnerekkel való információmegosztás módját a politikai beavatkozás és az emberi jogi aggályok miatt.
Hollandiában az állami állásajánlatokat egy központi online portálon teszik közzé, amely ezután átirányítja a jelentkezőket az egyes intézmények vagy ügynökségek - köztük a biztonsági szolgálatok - weboldalaira. A kormány most csendben megszüntette a Google Analytics használatát a hírszerző szolgálatok álláshirdetésein - közölte Bert Hubert biztonsági szakértő, aki először hívta fel a figyelmet a követőkre korábban ebben az évben. Hubert szerint a hírszerző szolgálatok állásajánlatai már legalább november óta nem tartalmazzák ugyanazokat a Google követési technológiákat.
Közleményében Mathilde Méchin, a Google kommunikációs vezetője azt mondta: „Nem a Google Analytics, hanem az egyes cégek birtokolják és irányítják a gyűjtött adatokat, és a Google Analytics csak az ő utasításaik szerint dolgozza fel azokat. Ezeket az adatokat bármikor törölni lehet. A Google Analyticshez mérési célból továbbított adatok nem azonosítják az egyéneket, és szigorú szabályzataink vannak a bizalmas információkon alapuló hirdetések ellen”. Mindazonáltal ki kell emelni, hogy az amerikai felhőszolgáltatókra amerikai törvények vonatkoznak, mint például a Cloud Act, amely lehetővé teszi, hogy az amerikai hatóságok külföldön tárolt adatokhoz is hozzáférjenek, ha az adott szolgáltató amerikai. Ez még akkor is érvényes, ha az adat Európában keletkezett. Ez nem csak a Google-t érinti, hanem a Microsoftot, Amazont és másokat is.
Derk Boswijk, egy jobbközép holland törvényhozó januárban tett fel kérdéseket a parlamentben az állásjelentkezők követése miatt. Azt mondta, hogy bár hagyományosan Kínát és Oroszországot tekintették a legnagyobb biztonsági veszélynek, elfogadhatatlan, hogy bármely külföldi kormány - legyen akár szövetséges - betekintést nyerjen a holland hírszerzés toborzásába. „Továbbra is az Egyesült Államokat tartom legfontosabb szövetségesünknek” - mondta Boswijk. „De őszintén szólva látjuk, hogy a Trump-adminisztráció politikája és az európai országok érdekei már nem feltétlenül esnek egybe, és úgy gondolom, ehhez alkalmazkodnunk kell.”
Kiberbiztonsági szakértők szerint a követéssel kapcsolatos aggályok teljesen megalapozottak. Még az olyan általános technikai adatok is, mint az IP-címek, az eszközazonosítók és a böngészési mintázatok, segíthetnek a külföldi kormányoknak - köztük olyan ellenfeleknek, mint Kína - abban, hogy leszűkítsék: ki próbálhat állást szerezni egy hírszerző ügynökségnél. „Azáltal, hogy ilyen széleskörűen reklámozták az álláspályázatokat, a holland hírszerző szolgálatok veszélybe sodorták jövőbeli alkalmazottaikat, miközben saját érdekeiket is sértették” - véli Hubert, hozzátéve, hogy ez elriaszthatja azokat a keresett kiberbiztonsági szakembereket, akiket a szolgálatok kétségbeesetten próbálnak toborozni.
A holland törvényhozók által felvetett egyik nyitott kérdés az, hogyan lehet kontrollt gyakorolni azok felett az adatok felett, amelyeket a Google az elmúlt években gyűjtött a kémjelöltekről. „Nem tudom, mi történik a Google Analyticsnél már meglévő adatokkal, ez számomra továbbra is fekete doboz” - mondta Sarah El Boujdaini, a centrista-liberális Demokraták 66 párt digitális ügyekért felelős képviselője. Az ügy várhatóan tovább gerjeszti azokat az európai törekvéseket, amelyek célja az amerikai technológiától való függőség csökkentése - ez az egész EU-ban zajlik a kontinens „technológiai szuverenitásra” törekvő programja részeként. Az Európai Parlament képviselői múlt hónapban egy az EP elnökének címzett levélben felszólították az intézményt, hogy távolodjon el az amerikai techszolgáltatásoktól.
Hollandiában a parlament tagjai azt tanácsolták a közintézményeknek, hogy a biztonsági aggályok miatt távolodjanak el az olyan amerikai cégek által működtetett digitális infrastruktúrától, mint a Microsoft. „Ha még a titkosszolgálatainkhoz beérkező jelentkezéseket sem tudjuk biztonságban tartani, akkor hogy állunk a többi területen?” - tette fel a teoretikus kérdést Hubert. Hollandia ad otthont a Nemzetközi Büntetőbíróságnak is, ahol Karim Khan főügyész korábban elvesztette hozzáférését a Microsoft által üzemeltetett e-mail-fiókjához, miután amerikai szankciók célpontjává vált az izraeli miniszterelnök, Benjámin Netanjahu ellen kiadott elfogatóparancs miatt. A Nemzetközi Büntetőbíróság októberben megerősítette, hogy leváltja a Microsoft Office alkalmazásokat, és a németországi openDesk rendszerre áll át.
Hollandia és az Egyesült Államok közötti bizalom megrendülni látszik. Ez szélesebb európai aggodalmakat is tükröz - amelyeket Donald Trump visszatérése a Fehér Házba tovább erősített - azzal kapcsolatban, hogy az amerikai techóriások hozzáférhetnek egyes tagországok legérzékenyebb kormányzati adataihoz. Az AIVD és az MIVD - Hollandia polgári és katonai hírszerző szolgálatainak - vezetői októberben közölték, hogy felülvizsgálják az amerikai partnerekkel való információmegosztás módját a politikai beavatkozás és az emberi jogi aggályok miatt.
Hollandiában az állami állásajánlatokat egy központi online portálon teszik közzé, amely ezután átirányítja a jelentkezőket az egyes intézmények vagy ügynökségek - köztük a biztonsági szolgálatok - weboldalaira. A kormány most csendben megszüntette a Google Analytics használatát a hírszerző szolgálatok álláshirdetésein - közölte Bert Hubert biztonsági szakértő, aki először hívta fel a figyelmet a követőkre korábban ebben az évben. Hubert szerint a hírszerző szolgálatok állásajánlatai már legalább november óta nem tartalmazzák ugyanazokat a Google követési technológiákat.
Közleményében Mathilde Méchin, a Google kommunikációs vezetője azt mondta: „Nem a Google Analytics, hanem az egyes cégek birtokolják és irányítják a gyűjtött adatokat, és a Google Analytics csak az ő utasításaik szerint dolgozza fel azokat. Ezeket az adatokat bármikor törölni lehet. A Google Analyticshez mérési célból továbbított adatok nem azonosítják az egyéneket, és szigorú szabályzataink vannak a bizalmas információkon alapuló hirdetések ellen”. Mindazonáltal ki kell emelni, hogy az amerikai felhőszolgáltatókra amerikai törvények vonatkoznak, mint például a Cloud Act, amely lehetővé teszi, hogy az amerikai hatóságok külföldön tárolt adatokhoz is hozzáférjenek, ha az adott szolgáltató amerikai. Ez még akkor is érvényes, ha az adat Európában keletkezett. Ez nem csak a Google-t érinti, hanem a Microsoftot, Amazont és másokat is.
Derk Boswijk, egy jobbközép holland törvényhozó januárban tett fel kérdéseket a parlamentben az állásjelentkezők követése miatt. Azt mondta, hogy bár hagyományosan Kínát és Oroszországot tekintették a legnagyobb biztonsági veszélynek, elfogadhatatlan, hogy bármely külföldi kormány - legyen akár szövetséges - betekintést nyerjen a holland hírszerzés toborzásába. „Továbbra is az Egyesült Államokat tartom legfontosabb szövetségesünknek” - mondta Boswijk. „De őszintén szólva látjuk, hogy a Trump-adminisztráció politikája és az európai országok érdekei már nem feltétlenül esnek egybe, és úgy gondolom, ehhez alkalmazkodnunk kell.”
Het is 2025 en je kunt nog steeds niet bij de AIVD solliciteren zonder dat er expliciet bericht naar Google gaat. We zeuren hier al drie jaar over, maar er is kennelijk Niets Aan Te Doen. Er is een speciale aparte knop voor AIVD sollicitaties, maar ook die meldt zich eerst bij Google.
— Bert Hubert (@berthub.eu) 2025. január 12. 17:33
[image or embed]
Kiberbiztonsági szakértők szerint a követéssel kapcsolatos aggályok teljesen megalapozottak. Még az olyan általános technikai adatok is, mint az IP-címek, az eszközazonosítók és a böngészési mintázatok, segíthetnek a külföldi kormányoknak - köztük olyan ellenfeleknek, mint Kína - abban, hogy leszűkítsék: ki próbálhat állást szerezni egy hírszerző ügynökségnél. „Azáltal, hogy ilyen széleskörűen reklámozták az álláspályázatokat, a holland hírszerző szolgálatok veszélybe sodorták jövőbeli alkalmazottaikat, miközben saját érdekeiket is sértették” - véli Hubert, hozzátéve, hogy ez elriaszthatja azokat a keresett kiberbiztonsági szakembereket, akiket a szolgálatok kétségbeesetten próbálnak toborozni.
A holland törvényhozók által felvetett egyik nyitott kérdés az, hogyan lehet kontrollt gyakorolni azok felett az adatok felett, amelyeket a Google az elmúlt években gyűjtött a kémjelöltekről. „Nem tudom, mi történik a Google Analyticsnél már meglévő adatokkal, ez számomra továbbra is fekete doboz” - mondta Sarah El Boujdaini, a centrista-liberális Demokraták 66 párt digitális ügyekért felelős képviselője. Az ügy várhatóan tovább gerjeszti azokat az európai törekvéseket, amelyek célja az amerikai technológiától való függőség csökkentése - ez az egész EU-ban zajlik a kontinens „technológiai szuverenitásra” törekvő programja részeként. Az Európai Parlament képviselői múlt hónapban egy az EP elnökének címzett levélben felszólították az intézményt, hogy távolodjon el az amerikai techszolgáltatásoktól.
Hollandiában a parlament tagjai azt tanácsolták a közintézményeknek, hogy a biztonsági aggályok miatt távolodjanak el az olyan amerikai cégek által működtetett digitális infrastruktúrától, mint a Microsoft. „Ha még a titkosszolgálatainkhoz beérkező jelentkezéseket sem tudjuk biztonságban tartani, akkor hogy állunk a többi területen?” - tette fel a teoretikus kérdést Hubert. Hollandia ad otthont a Nemzetközi Büntetőbíróságnak is, ahol Karim Khan főügyész korábban elvesztette hozzáférését a Microsoft által üzemeltetett e-mail-fiókjához, miután amerikai szankciók célpontjává vált az izraeli miniszterelnök, Benjámin Netanjahu ellen kiadott elfogatóparancs miatt. A Nemzetközi Büntetőbíróság októberben megerősítette, hogy leváltja a Microsoft Office alkalmazásokat, és a németországi openDesk rendszerre áll át.