SG.hu
A The New York Times pert indított a Perplexity AI ellen
Azzal vádolják a feltörekvő mesterségesintelligencia-startupot, hogy jogtalanul másolta, terjesztette és jelenítette meg cikkeinek millióit.
A felperes szerint a vállalat mindezt engedély nélkül tette, és az így felhasznált tartalmakat chatbotok betanításához használta fel, ami a szerzői jogok súlyos megsértését jelenti. A The New York Times keresete arra hivatkozik, hogy az újságírás a szerzői jog által védett alkotói tevékenység, az így létrehozott tartalmak pedig nem használhatók fel automatikusan olyan kereskedelmi rendszerekben, mint a mesterségesintelligencia-modellek, amelyek működésük során teljes cikkeket vagy azok lényeges részeit dolgozzák fel és jelenítik meg. A lap szerint a Perplexity mesterségesintelligencia-rendszerei rendszeresen és nagy mennyiségben reprodukálják a fizetőfal mögötti írásokat is, ezzel pedig jelentős anyagi kárt okoznak a kiadónak.
A keresethez kapcsolódó dokumentumok kiemelik, hogy a The New York Times jelentős erőforrásokat fordít magas színvonalú újságírói tartalmak előállítására, és az ilyen anyagok engedély nélküli felhasználása nemcsak bevételkiesést okozhat, hanem torzíthatja a hírek terjedésének módját is. A lap szerint az MI-modellek által generált összefoglalók és válaszok időnként pontatlanságokat vagy félrevezető következtetéseket tartalmaznak, amelyeket az olvasók a Times-tól származó hiteles információként érzékelhetnek, miközben valójában nem a kiadó jóváhagyásával készültek.
A Perplexity AI egyelőre nem kommentálta a vádakat. A per azonban újabb fejezetet nyit a médiacégek és a mesterségesintelligencia-fejlesztők közötti konfliktusban, amely az elmúlt években világszerte felerősödött. A tét mindkét fél számára jelentős: a tartalomgyártók azt kívánják elérni, hogy munkájukért megfelelő kompenzációt kapjanak és ők rendelkezzenek műveik felhasználásáról, míg az MI-fejlesztők arra törekednek, hogy minél több, gazdag és sokrétű adatforrással képezzék rendszereiket, ezzel növelve azok teljesítményét. A kereset kimenetele fontos mérföldkő lehet a jövőre nézve, mivel jogi precedenst teremthet arra, hogy a médiacégek miként védhetik tartalmaikat a mesterségesintelligencia-modellek korában, és hogyan kell szabályozni az adatfelhasználás határait a gyorsan fejlődő technológiai környezetben.
A felperes szerint a vállalat mindezt engedély nélkül tette, és az így felhasznált tartalmakat chatbotok betanításához használta fel, ami a szerzői jogok súlyos megsértését jelenti. A The New York Times keresete arra hivatkozik, hogy az újságírás a szerzői jog által védett alkotói tevékenység, az így létrehozott tartalmak pedig nem használhatók fel automatikusan olyan kereskedelmi rendszerekben, mint a mesterségesintelligencia-modellek, amelyek működésük során teljes cikkeket vagy azok lényeges részeit dolgozzák fel és jelenítik meg. A lap szerint a Perplexity mesterségesintelligencia-rendszerei rendszeresen és nagy mennyiségben reprodukálják a fizetőfal mögötti írásokat is, ezzel pedig jelentős anyagi kárt okoznak a kiadónak.
A keresethez kapcsolódó dokumentumok kiemelik, hogy a The New York Times jelentős erőforrásokat fordít magas színvonalú újságírói tartalmak előállítására, és az ilyen anyagok engedély nélküli felhasználása nemcsak bevételkiesést okozhat, hanem torzíthatja a hírek terjedésének módját is. A lap szerint az MI-modellek által generált összefoglalók és válaszok időnként pontatlanságokat vagy félrevezető következtetéseket tartalmaznak, amelyeket az olvasók a Times-tól származó hiteles információként érzékelhetnek, miközben valójában nem a kiadó jóváhagyásával készültek.
A Perplexity AI egyelőre nem kommentálta a vádakat. A per azonban újabb fejezetet nyit a médiacégek és a mesterségesintelligencia-fejlesztők közötti konfliktusban, amely az elmúlt években világszerte felerősödött. A tét mindkét fél számára jelentős: a tartalomgyártók azt kívánják elérni, hogy munkájukért megfelelő kompenzációt kapjanak és ők rendelkezzenek műveik felhasználásáról, míg az MI-fejlesztők arra törekednek, hogy minél több, gazdag és sokrétű adatforrással képezzék rendszereiket, ezzel növelve azok teljesítményét. A kereset kimenetele fontos mérföldkő lehet a jövőre nézve, mivel jogi precedenst teremthet arra, hogy a médiacégek miként védhetik tartalmaikat a mesterségesintelligencia-modellek korában, és hogyan kell szabályozni az adatfelhasználás határait a gyorsan fejlődő technológiai környezetben.