Informatika és tudomány

SG.hu

Az Nvidia vezérigazgatója szerint Kína fogja nyerni az Egyesült Államokkal folytatott mesterséges intelligencia versenyt

A vezérigazgató bírálja a nyugati „cinizmust”, miközben Peking enyhíti a szabályozást és csökkenti az adatközpontok energiaköltségeit.

Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy Kína alacsonyabb energiaköltségeinek és enyhébb szabályozásának köszönhetően legyőzi az Egyesült Államokat a mesterséges intelligencia versenyben. A világ legértékesebb vállalatának vezetője eddig legkeményebb nyilatkozatában Huang így nyilatkozott: „Kína fogja megnyerni az MI-versenyt.”Huang megjegyzései azt követően hangzottak el, hogy a Trump-kormány fenntartotta a kaliforniai székhelyű Nvidia legfejlettebb chipjeinek Pekingnek történő értékesítésére vonatkozó tilalmat azután is, hogy Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai vezető a múlt héten találkozott.

Az Nvidia vezérigazgatója szerint a Nyugatot - beleértve az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot - a „cinizmus” tartja vissza. „Több optimizmusra van szükségünk” - mondta Huang a Financial Times Future of AI Summit konferenciájának szünetében. Huang kiemelte az egyes amerikai államok mesterséges intelligenciára vonatkozó új szabályait, amelyek „50 új szabályozáshoz” vezethetnek. Ezt a megközelítést összehasonlította a kínai energiatámogatásokkal, amelyek megfizethetőbbé tették a helyi technológiai vállalatok számára a Nvidia mesterséges intelligencia chipjei kínai alternatíváinak használatát. „Az energia ingyenes” - mondta.

Kína növelte az energia-támogatásokat több nagy adatközpont számára, amelyeket kínai technológiai óriások, köztük a ByteDance, az Alibaba és a Tencent üzemeltetnek. A helyi kormányok megerősítették az energia-ösztönzőket, miután a kínai technológiai csoportok panaszt tettek a szabályozó hatóságoknál a Huawei és a Cambricon vállalatok hazai félvezetőinek használatával járó megnövekedett költségek miatt. A legtöbb ilyen rendszer kevésbé energiahatékony, mint az Nvidia által gyártottak.

Huang korábban figyelmeztetett, hogy a legújabb amerikai MI-modellek nem sokkal előzik meg kínai riválisukat, és sürgette az amerikai kormányt, hogy nyissa meg a piacot a chipjei előtt, hogy a világ többi része továbbra is függő maradjon a technológiájától. Xi-vel való találkozását követően azonban Trump a múlt héten kijelentette, hogy nem akarja, hogy Kína az Nvidia legmodernebb Blackwell chipjeit használja. "A legfejlettebbeket senki másnak nem adjuk, csak az Egyesült Államok használhatja” – mondta Trump a CBS-nek. "Hagyjuk, hogy üzleteljenek az Nvidiával, de a legfejlettebb termékek tekintetében nem.”

Az Nvidia a múlt héten fejlesztői konferenciát tartott Washingtonban, hangsúlyozva a chipgyártó erőfeszítéseit, hogy szövetségeseket szerezzen a kormányban. A csoport piaci kapitalizációja a múlt héten először elérte az 5 billió dollárt, amit Trump azon kijelentései ösztönöztek, hogy Dél-Koreában Xi-vel meg akarja beszélni a Blackwell kérdését. Az amerikai elnök azonban később újságíróknak elmondta, hogy végül nem került szóba ez a téma. Trump korábban azt sugallta, hogy az Nvidia visszanyerheti a hozzáférést Kínához a legújabb processzorainak módosított változatával. "Lehetséges, hogy megállapodást kötök” egy "negatív módon továbbfejlesztett” Blackwell-verzióról - mondta az amerikai elnök augusztusban.

Kijelentései után az Nvidia és az AMD megállapodott abban, hogy a kínai piacra szabott meglévő MI-processzorok eladásából származó bevételeik 15 százalékát befizetik az amerikai kormánynak. Az Egyesült Államok még nem fogadta el az ilyen értékesítések engedélyezéséhez szükséges szabályozást.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Kryon #9
    Az EU természetesen ezt is hülyén csinálja, de az már megszokott. Itt inkább az USA számít, mint "nyugat", mert ott vannak a nagy tech-cégek és érdemi AI fejlesztés. (Ha így halad, az EU-ban nem is lesz...) A nyugat és Kína között az alapvető különbség, hogy ott a tényleges hatalom az állampárt kezében van, nyugaton pedig a nagyvállalatoknál/tőkealapoknál. A CCP nem kényszerül kockázatvállalásra a hatalma megtartásáért, mert az összes állami erőszakszervezet az övé, megoldja erővel. Nyugaton a cégek hatalma más, közvetett. A befolyásolási, nyomásgyakorlási képességüktől függ, ami pedig az általuk birtokolt tőkével arányos. Így az utóbbi növelése érdekében versenyre és nagyobb kockázatvállalásra kényszerülnek. Szóval Kína simán megteheti, hogy egy ponton megáll, a nyugat nem. A rendszer természetéből következik a növekedési kényszer, bármi áron.
    Utoljára szerkesztette: Kryon, 2025.11.09. 21:07:28
  • _svd_ #8
    A vaságban a "nyugat" próbálja szabályozni az AI- AGI-.. vonalat. Az EU állt be a szabályzás rendszerébe. Minél hataloméhesebb egy hatalom, annál inkább vállalja be a rizikókat a nyereség előnyeiért cserébe. A másik pólusba az államok állt bele. Nagyjából Kínához hasonló módon teljes gázzal az AI kutatás felé fordultak.
  • Kryon #7
    Nem az ideológiáról van szó (azt már rég nem követik), hanem a hatalomról. Ezt a versenyt az nyeri, aki először fejleszt ki olyan AGI-t, ami már felülmúlja az emberi intelligenciát. Ez ugyanis olyan technológiát hozhat majd létre, amit az ember már soha nem lenne képes, mert fel sem fogja, hogyan működik. Ennek nyilván megvan a kockázata, hiszen egy ilyen MI már valószínűleg nem kontrollálható. Nyugaton a tech-cégek úgy tűnik vállalják a kockázatot a profit érdekében. Miközben a politika mára a zsebükben van, szóval a Szigularitásba vezető út gyakorlatilag determinált.

    Kínában ellenben már eleve a tech-cégek letörése is gyengítette az esélyeiket, ahogy arról sem vagyok meggyőződve, hogy a párt bevállalná egy olyan MI kockázatát, ami kicsúszhat az irányítása alól. Enélkül azonban az emberi intelligencia korlátai miatt megrekednek egy szinten a fejlesztésekben (minden téren), míg nyugaton azt a plafont az AGI áttörheti. Ehhez persze hozzátartozik a kockázat, hogy elveszítjük a kontrollt, ugyanis ezzel gyakorlatilag egy istent hozunk létre.
  • _svd_ #6
    "Az, hogy a párt nem hagyja, hogy bármi nagyobbra nőjön nála. A kínai tech-cégeket is letörték, amikor túl erősek kezdtek lenni."

    A pénz beszél az ideológia ugat.
    Kína felemelkedését a különleges gazdasági övezetek megalapítása indította be. Már ezek az övezetek is ellentmondtak az alap ideológiának. Mára az eredeti ideológiából már csak a külsőség maradt. A hatalom megtartása mellett a terjeszkedés az alapvető cél.

    Japán felemelkedése az alapvetően követendő minta. A múlt évszázad utolsó évtizedeiben egy átlag amerikai a japán autóját, Japán hitelből vásárolta. Az otthona japán elektronikai cikkekkel volt tele. A japánok előnye az önkizsákmányolásból született. De erre csak korlátozott ideig van lehetőség. A jövedelmek lassan, folyamatosan emelkednek, ami elemészti a gazdasági előnyt.
    Kína egyrészt a lakosság mennyiségével másrészt a kezdeti drámaian alacsony jövedelmekkel indult előnyösebben. Folyamatosan képes még bevonni alacsony jövedelmű munkaerőt a termelésbe. Az átlag alatti jövedelmekkel megtakarított pénzzel képes támogatni a gazdasági terjeszkedését. Befinanszíroz az exportba állami támogatással.
    De a fák sem nőnek a Holdig. Kínának is el fog fogyni az államkapitalizmusból származó előny. A textilipar számára már Kína is drága. Részben már is került szegényebb országokba a termelés.
    A történelemben először nyílik lehetőség a majdnem teljes körű automatizált gyártásra. Ehhez a mesterséges intelligencia (nem a csevegő rendszerek) fejlesztésére van szükség. Új technológiák kifejlesztése, gyártás irányítás, nagyon fejlett logisztika, korszerűsítése, ... szükséges. Ha ez ütközik az ideológiával, akkor az ideológia húzza a rövidebbet hosszabb távon. A pénz beszél.
  • Kryon #5
    A kínai rendszerben szerencsére van egy beépített korlát, ami megakadályozza, hogy hosszabb távon előnybe kerüljenek MI terén. Az, hogy a párt nem hagyja, hogy bármi nagyobbra nőjön nála. A kínai tech-cégeket is letörték, amikor túl erősek kezdtek lenni. Szerintem az MI-t sem hagynák egy bizonyos szint fölé fejleszteni a saját hatalmuk féltése miatt. Nyugaton ilyen korlát nincs (a politikum gyenge és korrupt, a cégeknél pedig mindent felülír a profit), simán kihoznak olyan erős modelleket, amilyeneket csak bírnak. A tag csak a kínai eladásai miatt mérges.
  • CommieSlayer #4
    "allamkapitalista"
    Engem nem érdekel ez az ideológista nyelvi zsonglőrködés. Arról beszéltem, hogy Kína kevésbé korlátozza a piac működését, mint a nyugat. Nyugaton sok helyen több az adó meg a szabályozás, mint Kínában. Ezért tud Kína nagyobb teljesítményt felmutatni. A szabadabb piac mindig jobban teljesít a kevésbé szabaddal szemben, magától értetődő módon.
    Utoljára szerkesztette: CommieSlayer, 2025.11.07. 10:54:35
  • kvp #3
    "Kína mára kevésbé szocialista, mint a nyugat. Le fogunk maradni, mint a borravaló."

    Kina a tienanmen teri tuntetesek utan bevezetett uj gazdasai mechanizmus ota allamkapitalista. Ez a fasizmus nepszeru gazdasagi modellje, amit egyebkent Magyarorszag is alkalmaz. Azaz alkalmazna, ha az EU nem tenne keresztbe folyamatosan. A jovo evi magyar kormanyvaltas fo celja is elsosorban ennek a gazdasagi modellnek a levaltasa a nyugaton elfogadott globalis kapitalista modellre. Az allamkapitalizmus legnagyobb baja, hogy nemzetkozi cegkent nem lehet vele belfoldon versenyezni es megtobbszorozi a helyi vallalatok tokejet a nemzetkozi versenyben, ezaltal nehezebben tudjak lenyomni oket az allamok folott allo globalista cegek. Magyarorszag persze eleg kicsi, hogy ne jelentsen veszelyt senkire, de Kina ossztokeje mar osszemerheto a nagyobb globalista cegekevel es tobb teruleten a sajat belpiacuk a vilag maradek reszevel. Plusz nem lehet oket se gazdasagi, se katonai eszkozokkel kivulrol befolyasolni.

    "Erkölcsileg roppant káros az a politika, ami a szegényektől vesz el, hogy azt a gazdagoknak adja."

    Ez a kapitalizmus alapja. Addig koncentralodik a vagyon az eredeti tokefelhalmozas soran, amig egyetlen ember vagy csoport kezeben lesz minden. Ugyanez a modell jelent meg az oegyiptomi faraok eseten, gyakorlatilag minden az ovek volt. Cserebe a modern szocializmushoz hasonlo joletet biztositottak a hozzajuk huek szamara. Nem veletlen hivjak az uj nyugati tarsadalmi modellt neo feudalizmusnak.

    "Valamiért egyesek örvendeznek annak, hogy Kína ugyanazt próbálja csinálni informatikai téren,"

    A nyugat pontosan igy tette tonkre a keleteuropai gazdasagokat. Nekunk mar kb. mindegy, de most varhatoan a nyugati szomszed tehene is felfordul. Ez nagyon eros motivacio, pl. mindenki tudja, hogy nehezebb lesz megelni egy kormanyvaltas utan, de ennek ellenere a tobbseg tamogatja a mostani magyar elit levaltasat es vagynanak elkobzasat. Lehet, hogy szegenyebbek leszunk, de mindenki szegenyebb lesz, de a sokkal gazdagabbak aranyosan sokkal tobb penzt vesztenek. (elvileg, aztan majd jovore meglatjuk)

    Egyebkent nem az a baja, hogy Kina fogja megnyerni a versenyt, hanem hogy ebbol a nyeresegbol o kimarad ha nem o adja a hardvert a kinai allamnak. Ugyanezert adott el anno az IBM felszerelest a naciknak a zsidok osszeirasara es begyujtesuknek a megszervezesere, ugyanis ha mar ugyis nepirtast rendeznek, azt lehetoleg az o hardveruk segitsegevel szervezzek meg es ne a konkurencia gazdagodjon belole. Az nvidia vezetojenek allaspontja ugyanez, csak kimondani nem mondhatja ki ilyen nyiltan.
  • Cat #2
    1. Elképesztően kapzsi ez a csávó, tökéletes a feladatára. Több tízmilliárd dollárja van, a világ legértékesebb cégét vezeti és nem tetszik neki, hogy nem adhat el termékeket Kínának, és így nem lehet még gazdagabb. Csak rövidtávon lát, a tőzsdei értékelés érdekli, de hogy hosszútávon mit okoz azzal majd foglalkozzon más. Ha pedig ez utóbbi történik (azaz a szabályozás), akkor elégedetlenkedik.
    2. Az indoklással simán ellentmond saját magának. Ha Kína csak akkor tud versenyképes lenni, ha olcsón adja az áramot saját IT-cégeinek, mert egyébként gyengébb termékeket gyárt és használ, az nem azt mutatja, hogy a Nyugat lemarad, hanem hogy Kína akkor tud versenyképes maradni, ha dotálja a sajátjait.
    3. Erkölcsileg roppant káros az a politika, ami a szegényektől vesz el, hogy azt a gazdagoknak adja. Azáltal, hogy a dollártízmilliárdokat érő Tencent, Alibaba stb. a piacinál olcsóbban kapja az áramot azt jelenti, hogy az energiaszolgáltató drágábban adja a lakosságnak és a többi vállalkozásnak, pl. pékségeknek. A kínai lakosnak azért magasabb az áramszámlája, hogy a Tencentnek ne kelljen annyit fizetnie. Ez se nem kapitalista, se nem baloldali hozzáállás, hanem csak az iparági lobbi erejét mutatja.
    4. Valamiért egyesek örvendeznek annak, hogy Kína ugyanazt próbálja csinálni informatikai téren, mint amit csinált a textiliparban, majd később az acéliparban, a napelemeknél, vagy most az elektromos autóknál. Azaz a nyugati, a szabad piacon lévő cégeket úgy teszi tönkre, hogy a sajátjai nem azonos pályán játszanak. Olcsó hiteleket ad nekik a fejlesztéshez és a szabályokat nem kell betartaniuk. Erre nincs más módszer, mint dömpingvámok bevezetése vagy az ilyen termékek kitiltása.
  • CommieSlayer #1
    Kína mára kevésbé szocialista, mint a nyugat. Le fogunk maradni, mint a borravaló.
További bejegyzések a fórumban...