SG.hu
Kína amerikai vállalatok ellen lép fel, hogy visszavágjon Donald Trumpnak
A Qualcomm, a Google, az Nvidia és más amerikai vállalatok elleni vizsgálatok már nem csupán jogi ügyek, hanem a technológiai és gazdasági fölényért vívott stratégiai háború részei.
Amikor Donald Trump elnök kereskedelmi fegyvereket vet be Kína ellen, gyakran úgy tűnik, hogy spontán döntéseket hoz. Ezzel szemben a pekingi tisztviselők sokkal többet tanácskoznak, magas szintű találkozókat szerveznek a minisztériumok és a szabályozó hatóságok között, hogy meghatározzák országuk következő lépéseit. Valószínűleg ilyesmi történt október 10-én is, amikor a kínai versenyhatóság, az Állami Piaci Szabályozási Hivatal (SAMR) bejelentette, hogy vizsgálatot indít az amerikai félvezetőgyártó Qualcomm ellen, és a közlekedési minisztérium kikötési díjakat vetett ki az amerikai tulajdonú hajókra. Egy nappal korábban a kereskedelmi minisztérium új ellenőrzéseket jelentett be a ritkaföldfémek exportjára vonatkozóan. Trump számára a csomag meglepetésként hatott, miután hónapokig viszonylagos nyugalom volt a két ország közötti kapcsolatokban.
A SAMR szerint a Qualcommmal kapcsolatos vizsgálat rutinjellegű, és oka az, hogy a vállalat nem jelentette be júniusban az Autotalks, egy izraeli intelligens közlekedési vállalat felvásárlását. Bár az ügylet értéke (80 millió dollár) nem érte el a szokásos bejelentési küszöböt, a SAMR korábban kijelentette, hogy a tranzakcióhoz az ő jóváhagyása szükséges. A Qualcomm elismerte, hogy nem jelentette be az ügyletet.
Azonban az időzítés gyanús. Az elmúlt néhány évben Kína megerősítette jogi és szabályozási kereteit, amit Hszi Csin-ping, az ország legfőbb vezetője „nemzetközi jogi küzdelemnek” tekint. A tisztviselők felvehetnek külföldi vállalatokat a "megbízhatatlan szervezetek listájára”. A külkapcsolatokról szóló törvény lehetővé teszi a kormány számára, hogy bárki ellen eljárjon, akit a nemzetbiztonságra veszélyesnek ítél. Exportellenőrzési rendszerük ma már hasonlít az amerikai rendszerhez: az október 9-én bejelentett intézkedések hasonlóak az amerikai Kereskedelmi Minisztérium által alkalmazottakhoz.
A SAMR Kína egyik legjobban felszerelt szabályozó szervezete, és az elmúlt években kibővítette joghatóságát. A kínai vállalatok attól tartanak, hogy a hatóság a helyi monopóliumok ellen is elkezd fellépni, ahogyan azt 2021-ben az e-kereskedelmi óriás Alibaba esetében tette. Emellett több külföldi kis tranzakciót is vizsgál, például a Qualcomm izraeli üzletét, amely 2023-ban, amikor bejelentették, alig keltett figyelmet.
Kétségtelen, hogy a SAMR trösztellenes vizsgálatai a Trump-féle harc részeivé váltak. Amikor az első ciklusában kereskedelmi háború tört ki, a SAMR egy másik Qualcomm-felvásárlás - a holland chipgyártó NXP - vizsgálatát használta fel arra, hogy előnyt szerezzen. Amikor az amerikai elnök februárban vámokkal sújtotta Kínát, a SAMR vizsgálatot indított az amerikai technológiai óriások egyikével, a Google-lal szemben. Aztán, amikor áprilisban a kereskedelmi háború új szakasza kezdődött, a SAMR gyorsan bejelentette, hogy vizsgálatot indít az amerikai vegyipari cég, a DuPont kínai leányvállalata ellen. Ezt a vizsgálatot július végén, a kereskedelmi tárgyalások előtt ugyanolyan gyorsan felfüggesztették. A Google ellen indított eljárást szeptember közepén állították le, amikor a két ország a kínai tulajdonú videomegosztó alkalmazás, a TikTok amerikai üzletágának sorsáról tárgyalt.
A SAMR vizsgálatai azonban többek, mint a kereskedelmi háború taktikái. A hatóság Kína technológiai fölényért folytatott küzdelmében is egyre hasznosabbá válik. A Google elleni vizsgálat az időzítését tekintve jó visszavágásnak bizonyult, de a fő célpontja valószínűleg az amerikai cég operációs rendszerének dominanciája volt a kínai okostelefonok piacán. Ezek mintegy 70%-a az Android operációs rendszert használ, a többi pedig többnyire Apple iOS alapú. Nem titok, hogy Kína technokratái az amerikai szoftverekre felé való függőséget gyengeségnek tekintik, és szeretnék, ha széles körben elterjedne a helyi változat. A SAMR vizsgálata egy eszköz lehet a hazai rendszer népszerűsítésére.
Ugyanez vonatkozik az Nvidia, a mesterséges intelligencia chipek domináns gyártójának vizsgálatára is, amely tavaly év végén kezdődött. A SAMR indoklása gyenge: a felügyeleti szerv szeptemberben azt közölte, hogy az amerikai óriáscég megsértette Kína monopóliumellenes törvényeit, amikor 2020-ban felvásárolta a Mellanoxot, egy izraeli számítógépes hálózati szállítót. A SAMR akkor jóváhagyta az ügyletet, és most nem határozta meg, hogy az Nvidia mely feltételeket sértette meg.
Egyértelmű, hogy Kína vezetői óvatosak az amerikai chipektől való függőséget illetően, még akkor is, ha azok szükségesek a legjobb mesterséges intelligencia platformok működtetéséhez. A kínai technológiai cégeknek azt javasolták, hogy hagyják abba az Nvidia mesterséges intelligencia chipjeinek használatát és a vámhatóságok szigorúan fellépnek a fejlett chipek importja ellen. Angela Zhang, a „Chinese Antitrust Exceptionalism” című könyv szerzője szerint a SAMR vizsgálatai gyakran kereskedelmi háborús eszközként és a szállítási lánc biztonságának mechanizmusaként is szolgálnak. Szerinte „két legyet üthetnek egy csapásra”.
A Qualcommmal kapcsolatos vizsgálat is kétirányú. A felvásárlási célpont, az Autotalks intelligens közlekedési rendszereket gyárt, amelyek összekötik az autókat a környezetükkel. Az elektromos járművek és az önvezető autók mellett a hálózatban kötött autók iparága az egyik olyan terület, amelyet Kína uralni szeretne. A Qualcomm a hálózatba kötött autók technológiájának vezető szereplője, a kínai technokraták pedig lassítani szeretnék a vállalat képességeinek fejlesztését. A kívülállók soha nem fogják megtudni, mi történik Kína legfőbb kereskedelmi háborús tanácsában, de egyre világosabb, hogy a trösztellenes vizsgálatok is az eszköztáruk részét képezik.
Amikor Donald Trump elnök kereskedelmi fegyvereket vet be Kína ellen, gyakran úgy tűnik, hogy spontán döntéseket hoz. Ezzel szemben a pekingi tisztviselők sokkal többet tanácskoznak, magas szintű találkozókat szerveznek a minisztériumok és a szabályozó hatóságok között, hogy meghatározzák országuk következő lépéseit. Valószínűleg ilyesmi történt október 10-én is, amikor a kínai versenyhatóság, az Állami Piaci Szabályozási Hivatal (SAMR) bejelentette, hogy vizsgálatot indít az amerikai félvezetőgyártó Qualcomm ellen, és a közlekedési minisztérium kikötési díjakat vetett ki az amerikai tulajdonú hajókra. Egy nappal korábban a kereskedelmi minisztérium új ellenőrzéseket jelentett be a ritkaföldfémek exportjára vonatkozóan. Trump számára a csomag meglepetésként hatott, miután hónapokig viszonylagos nyugalom volt a két ország közötti kapcsolatokban.
A SAMR szerint a Qualcommmal kapcsolatos vizsgálat rutinjellegű, és oka az, hogy a vállalat nem jelentette be júniusban az Autotalks, egy izraeli intelligens közlekedési vállalat felvásárlását. Bár az ügylet értéke (80 millió dollár) nem érte el a szokásos bejelentési küszöböt, a SAMR korábban kijelentette, hogy a tranzakcióhoz az ő jóváhagyása szükséges. A Qualcomm elismerte, hogy nem jelentette be az ügyletet.
Azonban az időzítés gyanús. Az elmúlt néhány évben Kína megerősítette jogi és szabályozási kereteit, amit Hszi Csin-ping, az ország legfőbb vezetője „nemzetközi jogi küzdelemnek” tekint. A tisztviselők felvehetnek külföldi vállalatokat a "megbízhatatlan szervezetek listájára”. A külkapcsolatokról szóló törvény lehetővé teszi a kormány számára, hogy bárki ellen eljárjon, akit a nemzetbiztonságra veszélyesnek ítél. Exportellenőrzési rendszerük ma már hasonlít az amerikai rendszerhez: az október 9-én bejelentett intézkedések hasonlóak az amerikai Kereskedelmi Minisztérium által alkalmazottakhoz.
A SAMR Kína egyik legjobban felszerelt szabályozó szervezete, és az elmúlt években kibővítette joghatóságát. A kínai vállalatok attól tartanak, hogy a hatóság a helyi monopóliumok ellen is elkezd fellépni, ahogyan azt 2021-ben az e-kereskedelmi óriás Alibaba esetében tette. Emellett több külföldi kis tranzakciót is vizsgál, például a Qualcomm izraeli üzletét, amely 2023-ban, amikor bejelentették, alig keltett figyelmet.
Kétségtelen, hogy a SAMR trösztellenes vizsgálatai a Trump-féle harc részeivé váltak. Amikor az első ciklusában kereskedelmi háború tört ki, a SAMR egy másik Qualcomm-felvásárlás - a holland chipgyártó NXP - vizsgálatát használta fel arra, hogy előnyt szerezzen. Amikor az amerikai elnök februárban vámokkal sújtotta Kínát, a SAMR vizsgálatot indított az amerikai technológiai óriások egyikével, a Google-lal szemben. Aztán, amikor áprilisban a kereskedelmi háború új szakasza kezdődött, a SAMR gyorsan bejelentette, hogy vizsgálatot indít az amerikai vegyipari cég, a DuPont kínai leányvállalata ellen. Ezt a vizsgálatot július végén, a kereskedelmi tárgyalások előtt ugyanolyan gyorsan felfüggesztették. A Google ellen indított eljárást szeptember közepén állították le, amikor a két ország a kínai tulajdonú videomegosztó alkalmazás, a TikTok amerikai üzletágának sorsáról tárgyalt.
A SAMR vizsgálatai azonban többek, mint a kereskedelmi háború taktikái. A hatóság Kína technológiai fölényért folytatott küzdelmében is egyre hasznosabbá válik. A Google elleni vizsgálat az időzítését tekintve jó visszavágásnak bizonyult, de a fő célpontja valószínűleg az amerikai cég operációs rendszerének dominanciája volt a kínai okostelefonok piacán. Ezek mintegy 70%-a az Android operációs rendszert használ, a többi pedig többnyire Apple iOS alapú. Nem titok, hogy Kína technokratái az amerikai szoftverekre felé való függőséget gyengeségnek tekintik, és szeretnék, ha széles körben elterjedne a helyi változat. A SAMR vizsgálata egy eszköz lehet a hazai rendszer népszerűsítésére.
Ugyanez vonatkozik az Nvidia, a mesterséges intelligencia chipek domináns gyártójának vizsgálatára is, amely tavaly év végén kezdődött. A SAMR indoklása gyenge: a felügyeleti szerv szeptemberben azt közölte, hogy az amerikai óriáscég megsértette Kína monopóliumellenes törvényeit, amikor 2020-ban felvásárolta a Mellanoxot, egy izraeli számítógépes hálózati szállítót. A SAMR akkor jóváhagyta az ügyletet, és most nem határozta meg, hogy az Nvidia mely feltételeket sértette meg.
Egyértelmű, hogy Kína vezetői óvatosak az amerikai chipektől való függőséget illetően, még akkor is, ha azok szükségesek a legjobb mesterséges intelligencia platformok működtetéséhez. A kínai technológiai cégeknek azt javasolták, hogy hagyják abba az Nvidia mesterséges intelligencia chipjeinek használatát és a vámhatóságok szigorúan fellépnek a fejlett chipek importja ellen. Angela Zhang, a „Chinese Antitrust Exceptionalism” című könyv szerzője szerint a SAMR vizsgálatai gyakran kereskedelmi háborús eszközként és a szállítási lánc biztonságának mechanizmusaként is szolgálnak. Szerinte „két legyet üthetnek egy csapásra”.
A Qualcommmal kapcsolatos vizsgálat is kétirányú. A felvásárlási célpont, az Autotalks intelligens közlekedési rendszereket gyárt, amelyek összekötik az autókat a környezetükkel. Az elektromos járművek és az önvezető autók mellett a hálózatban kötött autók iparága az egyik olyan terület, amelyet Kína uralni szeretne. A Qualcomm a hálózatba kötött autók technológiájának vezető szereplője, a kínai technokraták pedig lassítani szeretnék a vállalat képességeinek fejlesztését. A kívülállók soha nem fogják megtudni, mi történik Kína legfőbb kereskedelmi háborús tanácsában, de egyre világosabb, hogy a trösztellenes vizsgálatok is az eszköztáruk részét képezik.