SG.hu
Nem tudják kielégíteni a keresletet az európai adatközpontok
Az európai adatközpontok idén 22%-kal bővítik kapacitásaikat, mégis nehezen tudják kielégíteni a keresletet, ami növeli annak kockázatát, hogy Európa még inkább lemarad a mesterséges intelligencia versenyében - mondták iparági elemzők egy mai konferencián.
A kínai DeepSeek múlt héten sokkolta a piacokat azzal, hogy energiatakarékosabb AI-modelleket helyezett kilátásba. Ez azonban nem valószínű, hogy enyhítené Európa sürgető problémáit, az elektromos hálózat túlterheltségét és az új központok számára megfelelő helyszínek hiányát. A nagy szoftvercégek, mint például a Google és az Amazon, adatközpontok építését tervezik, és az európai vállalatoknak is több, mesterséges intelligenciához kapcsolódó helyre van szükségük. "A szolgáltatók nem tudják elég gyorsan kiépíteni a kínálatot ahhoz, hogy lépést tartsanak a kereslettel” - mondta Kevin Restivo, a CBRE tanácsadó cég adatközpont-kutatási igazgatója a Kickstart Europe konferencián tartott előadásában.
A helyhiány a hagyományos nagy európai adatközponti központokban, Frankfurtban, Londonban, Amszterdamban, Párizsban és Dublinban a legsúlyosabb, ahol az elektromos hálózat korlátai korlátozzák a kapacitásnövekedést. Ennek eredményeként Európa-szerte fellendülőben vannak a másodlagos piacok. Milánó, Varsó és Berlin bővül a leggyorsabban 2025-ben, de a cégek egyre inkább a városokon kívül keresik a lehetőségeket. A CBRE előrejelzése szerint az idén üzembe helyezett kapacitás - az adatközpont-üzletágban az energiaellátáshoz szükséges villamos energia mennyiségével mérve - körülbelül 9,1 gigawatt lesz, amelynek több mint egyharmadát a felhőcégek foglalják el.
A CBRE becslése szerint a „kolokációs”, azaz a nagyvállalatok által bérelt helyiségek megawattonkénti átlagára Európa-szerte 12 millió euróra tehető. Ez azt jelenti, hogy az európai ágazat idén több mint 100 milliárd euróval bővül, de ez elhalványul a folyamatban lévő amerikai beruházások mellett, nevezetesen az Oracle, a Microsoft és az OpenAI „Stargate” kezdeményezése mellett, amelynek keretében a következő négy évben 500 milliárd dollárt költenek. "Európa azt kockáztatja, hogy technológiai függőségbe kerül, és végignézi, ahogy a mesterséges intelligencia vezető szerepe megszilárdul az USA és Kína között” - mondta Stijn Grove, a holland adatközpontok szövetségének ügyvezető igazgatója.
A kínai DeepSeek múlt héten sokkolta a piacokat azzal, hogy energiatakarékosabb AI-modelleket helyezett kilátásba. Ez azonban nem valószínű, hogy enyhítené Európa sürgető problémáit, az elektromos hálózat túlterheltségét és az új központok számára megfelelő helyszínek hiányát. A nagy szoftvercégek, mint például a Google és az Amazon, adatközpontok építését tervezik, és az európai vállalatoknak is több, mesterséges intelligenciához kapcsolódó helyre van szükségük. "A szolgáltatók nem tudják elég gyorsan kiépíteni a kínálatot ahhoz, hogy lépést tartsanak a kereslettel” - mondta Kevin Restivo, a CBRE tanácsadó cég adatközpont-kutatási igazgatója a Kickstart Europe konferencián tartott előadásában.
A helyhiány a hagyományos nagy európai adatközponti központokban, Frankfurtban, Londonban, Amszterdamban, Párizsban és Dublinban a legsúlyosabb, ahol az elektromos hálózat korlátai korlátozzák a kapacitásnövekedést. Ennek eredményeként Európa-szerte fellendülőben vannak a másodlagos piacok. Milánó, Varsó és Berlin bővül a leggyorsabban 2025-ben, de a cégek egyre inkább a városokon kívül keresik a lehetőségeket. A CBRE előrejelzése szerint az idén üzembe helyezett kapacitás - az adatközpont-üzletágban az energiaellátáshoz szükséges villamos energia mennyiségével mérve - körülbelül 9,1 gigawatt lesz, amelynek több mint egyharmadát a felhőcégek foglalják el.
A CBRE becslése szerint a „kolokációs”, azaz a nagyvállalatok által bérelt helyiségek megawattonkénti átlagára Európa-szerte 12 millió euróra tehető. Ez azt jelenti, hogy az európai ágazat idén több mint 100 milliárd euróval bővül, de ez elhalványul a folyamatban lévő amerikai beruházások mellett, nevezetesen az Oracle, a Microsoft és az OpenAI „Stargate” kezdeményezése mellett, amelynek keretében a következő négy évben 500 milliárd dollárt költenek. "Európa azt kockáztatja, hogy technológiai függőségbe kerül, és végignézi, ahogy a mesterséges intelligencia vezető szerepe megszilárdul az USA és Kína között” - mondta Stijn Grove, a holland adatközpontok szövetségének ügyvezető igazgatója.