Informatika és tudomány

SG.hu

Lemondott az Intel vezérigazgatója, Pat Gelsinger

Pat Gelsinger közel négy év után lemondott a vállalat éléről - közölte ma az Intel. A vezetőváltás azt jelzi, hogy a félvezetőgyártó helyzete egyre inkább tarthatatlan.

Gelsinger 2021-ben vette át az irányítást, és a vállalat igazgatótanácsából is távozik. Helyét az Intel két vezetője, David Zinsner és Michelle Johnston Holthaus veszi át az átmeneti időszakban. A vállalat közölte, hogy folytatja az állandó utódok keresését. A vezetőváltás azt jelzi, hogy az Intel helyzete egyre inkább tarthatatlan, miközben a rivális chipgyártó az Nvidia-t a világ egyik legértékesebb vállalatává vált. Az Intel a közelmúltban 15 ezer munkahelyet szüntetett meg, és bevételei 2021 és 2023 között több mint 30 százalékkal csökkentek. A piaci részesedés csökkenése és az MI piacon tapasztalható nehézségek hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalat részvényeinek árfolyama idén eddig 52 százalékkal esett.

"Még sok tennivalónk van a vállalatnál, és elkötelezettek vagyunk a befektetői bizalom helyreállítása iránt” - mondta Frank Yeary, aki a vállalat ideiglenes ügyvezető elnökeként fog tevékenykedni az igazgatótanácsban. Gelsinger nyilatkozata szerint a lépés keserédes. "Kihívásokkal teli év volt ez mindannyiunk számára, hiszen kemény, de szükséges döntéseket kellett hoznunk, hogy az Intelt a jelenlegi piaci dinamikára felkészítsük” - tette hozzá. Gelsinger 1979-ben csatlakozott az Intelhez, és végül a vállalat technológiai igazgatójává emelkedett a chipgyártónál eltöltött 30 éves munkája során. Utána a VMware felhőalapú számítástechnikai vállalatot vezette, mielőtt 2021 elején az Intel vezérigazgatója lett.

Az Intel évtizedeken át az iparág vezető chipgyártó vállalata volt. Chipjei voltak a személyi számítógépek több mint 80 százalékának digitális motorjai, később pedig ezt a technológiát adaptálta az adatközpontok nagyobb számítógépeihez. Az elmúlt években azonban az Intel elvesztette egykori dominanciáját. Elemzők szerint túlságosan is ragaszkodott a PC-korszakban alkalmazott rendkívül jövedelmező technológiájához, mivel mások - leginkább az Nvidia - új konstrukciókat vezettek be. A gyártás terén az Intel folyamatosan veszített előnyéből a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company javára. Vezérigazgatóként Gelsinger arra összpontosított, hogy helyreállítsa a vállalat egykori vezető szerepét a chipgyártási technológiában, de a vállalat régi megfigyelői szerint az Intelnek nagy szüksége lett volna népszerűbb termékekre - például MI chipekre - a csökkenő bevételek megerősítésére.

A vállalatnak a közelmúltban számos kudarcot kellett elszenvednie, többek között a Biden-kormányzat a múlt héten csökkentette fogja az Intelnek a CHIPS-törvény alapján nyújtott pénzösszegeket. Az Intel néhány projekt esetében meghosszabbította a határidőket a kormány által meghatározott 2030-as határidőn túlra. Októberben a vállalat 16,6 milliárd dolláros negyedéves veszteséget könyvelt el - 56 éves történetének legnagyobb veszteségét. Néhány elemző és iparági szakértő megkérdőjelezte Gelsinger stratégiáját is, miszerint más vállalatoknak bedolgozó bérgyártó öntödévé válik, és ezt az üzletágat az Intel részeként tartja fenn, ahelyett, hogy az teljesen kiválna. Az Intel korábbi igazgatósági tagjai, köztük Reed Hundt és David Yoffie, azt szorgalmazták, hogy a vállalatot két részre bontsák - az egyik a chipek gyártásával, a másik a tervezéssel foglalkozzon.

Iparági elemzőket inkább a bejelentés időzítése lepte meg őket, mint Gelsinger távozása. A fő kérdés az, hogy mi következik ezután. "Úgy tűnik, hogy itt nincsenek egyszerű válaszok, így bárki is tölti be a pozíciót, nehéz menetnek néz elébe” - írta Stacy Rasgon, a Sanford C. Bernstein elemzője.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Vanek úr #5
    Nem olyan egyszerű a helyzet, ahogy írod. Ha az elejéről kezdjük, akkor valahol a 14nm-es gyártástechnológiánál kezdődött a probléma. Egyszerűen sokáig nem tudták megoldani a 10nm-es gyártás kifejlesztését, hogy értelmes kihozatali arányuk legyen, ezáltal sokat vesztettek. Azon kívül a 10nm alatti gyártástechnológiák kifejlesztésének költségei elkezdett egyre inkább nőni (ahogy egyre közelítjük az aktuális határokat a kicsinyítésnél, annál nehezebb, így költségesebb lesz érdemi előrelépést összehozni - a TSMC-nél és a Samsungnál is látni), miközben az Intel részesedése elkezdett csökkenni (az AMD beérte őket a Ryzenek megjelenésével tudásban/erőben is, így nem tudtak olyan erősen árazni, mint korábban), így a termékeikre nem tudták olyan mértékben rárakni a fejlesztési költségeket (vagyis elkezdett a termelés veszteségeket összehozni). Hasonló probléma volt az AMD-nél pár évvel korábban, és ott is ezért választották le a gyártást, amit a Global Foundries-be vittek át (az kapott ugyan befektetői támogatásokat, de 10nm alá az sem tudott menni, mert úgy sem volt elég pénzük a további fejlesztésekhez). Ezek után jött Pat, aki elkezdte a saját programját, ami szerint több gyártókapacitás kell, és erre kell külsős cégeket megtalálni, hogy legyen, aki pénzeli az újabb gyártástechnológiák kifejlesztését. Az USA, mint állam (gondolom, az ottani szabályozási körülmények, szabályok alapján) támogatni tudja gyárak építését (ezzel a foglalkoztatás növekedését), de nem tud közvetlen beszállni a cégbe. Épp ezért elindult a gyárépítési munka, ami szintén jelentős összegekbe kerül, és csak lassan (ha már a sorozatgyártás beindul) térül meg. Ezért van jelenleg jelentős hiányban a cég, és ezért gondolkodnak bizonyos opciókon, amivel pénzt szerezhetnének.
    Viszont elvileg a gyártás kiszervezése már nem opció, hiszen a CHIPS ACT-es támogatás aláírása után ezt már nem tehetik meg. Vagyis majd vélhetően másik kisebb cégcsoportot fognak leválasztani (az Altera lehet még ilyen, amelyik csoport veszteséges, így eladható).
    Utoljára szerkesztette: Vanek úr, 2024.12.07. 16:30:59
  • nirriti #4
    Szokás azért is kiszervezni dolgokat, hogy függettlenebb/versenyképesebb legyen.

    Például ha Nvidia vagy és vállalatoknak adod csillagászati haszonkulccsal a GPU-id üzleti célú AI felhasználásra és képtelen vagy elég gyorsan elég sokat gyártani akkor a részvényeseid elvárják, hogy a csóró gamerek is kipengessék azt a haszonkulcsot a chipekért különben semmi értelme nekik olcsóért gyártani a kártyákat a chipekből és pénzt veszíteni.
    Mivel nekik megfelelnek a mostani eladások és nem igazán csökkentenek árakat így jobb ha hozzászokuk ezekhez az árakhoz meg felkészülünk, hogy nem fogják benyelni a vámokat ha esetleg kitör a kereskedelmi háború. (Ha mi nem fizetjük ki amit kérnek akkor csak AI kártyát csinálnak és eladják valami cégnek aki boldogan megveszi)

    Ha teszem azt jófejek akarnának lenni és nagyobb piaci részesedést akarnának és korlátlan mennyiségű chipek állnának rendelkezésre akkor kiszervezhetnék a fogyasztói GPU üzletágat egy külön cégbe amire nem vonatkoznának ugyanazok az irreális vállalati haszonkulcs elvárások és nekünk olcsóbb lehetne tőlük kártyát venni.

    Így viszont abban kell reménykednünk, hogy a kapitalista konkurenciával kegyetlen árversenyben egymás alá igérgetnek majd és akkor majd mi megfizethetőbb áron vehetünk tőlük kártyákat.
    Eddig viszont inkább úgy tűnik, hogy csökkenő árak helyett inkább csökkentik a termelést majd befejezik az előző generáció gyártását, kisöprik a raktárat és a következő generáció legalább annyiba kerül mint az előző ha nem raknak rá még 1 lapáttal.
  • Kotomicuki #3
    De, ha ennyire fontos nekik, akkor miért nem államosítják?! Annyival többe nem kerülhetne, mint most, amikor csak tömik bele a pénzt, aztán vagy lesz belőle vmi - részvényhozam bizonyosan, mert "elkötelezettek vagyunk a befektetői bizalom helyreállítása iránt" - , vagy nem...
    A kormányzatnak meg mindenképp egyben kell a cég, mert külön-külön a részegységek "haszontalanok" egymás nélkül - gyártás + tervezés&jogok.

    Már csak azért is, mert, ha elengedik és a nulláról kellene elindulni, ebben az üzletágban, pláne egy Kínával a nyakadon, az eléggé öngyilkos akciónak tűnik... (a segély nem menti meg, ezért teljesen más hozzáállás kellene - a cégvezetést minimum meneszteni, de ahhoz meg tulajdonrész kéne, amit meg nem vesz a zamerikai állam... - , ezért hajlok arra, hogy ezzel a töketlenkedéssel állami pénzen fizettetik ki a hiány egy részét - a nagyobb részvényeseknek - a többi meg lenyeli a buktát és elúszik)
    A Japán kormány sem nyúlt a hóna alá a kellő időben a cégeinek, aztán most megy a siránkozás és a kapkodás, hogy akkor most hogyan is legyen... (felkészül Korea)

    Sz'al, a zamerikai állam eldönthetné végre, hogy mit akar, ha valóban van döntési lehetősége, mert most pont azt csinálja, amit a zintel csinált, hogy ebbe a helyzetbe manőverezze magát - ész nélkül szórja a pénzét a "semmibe", miközben a bevezetendő protekcionizmus, önmagában semmit sem ér, ha nincsenek működő, belső cégek (ami Kínában az alap és most ennek a szárnyalásától rettegnek éppen).
    Válasz 'kvp' üzenetére (#2)
    "Oh, you misunderstand me, Lieutenant. All I meant was it's a little foolish to worry about your careers at a time like this when there's a good chance we're all about to be killed." (Garak)
  • kvp #2
    "Mindig is érdekelt, hogy miért is akarják szétszedni az összetartozót, ha utána két félként kéne megélnie"

    Altalaban azert, hogy a teljes ceg csodje helyett legalabb az egyik fele megmaradjon. Ilyen kiszervezeseket csak akkor vegeznek onkent, ha a ceg egyben veszteseges es ezt nem lehet atstrukturalassal megszuntetni. A ceg veszteseges resze ilyenkor megszunik vagy felvasaroljak, mig az onalloan nyereseges resze tovabb tud mukodni vagy azt is felvasaroljak olyanok akik egyben nem vettek volna meg. Minden esetben a reszleges felszamolas elso lepese a szetvalasztas.

    Az intel feladta, kb. mint anno az ibm, ami addig szervezgette ki a kulonbozo PC-s uzletagait, amig nem maradt belole semmi es vegul a kulonbozo markaneveket (pl. thinkpad) is eladtak. Rovid tavon az ertekesites bevetelt es igy jutalmat hoz a vezetesnek es a rovid tavu tozsdei befektetoknek, mig a hosszu tavu befektetok alol eltunik a ceg. A logika az, hogy inkabb adogassak el es szamoljak fel onkent meg idoben, mint hogy egyszerre menjen csodbe es keruljon leirasra a teljes ceg.

    Lathatoan az utolso nagy amerikai processzor gyarto varhato megszunese eleg sok helyen kiverte a biztositekot, mivel igy szinte csak azsiai gyartok maradnak.
  • Kotomicuki #1
    Mindig is érdekelt, hogy miért is akarják szétszedni az összetartozót, ha utána két félként kéne megélnie - és ha így, felesbe is megél, akkor miért is kellene különválniuk?!
    Különösen akkor, amikor a mostani helyzetből könnyebben lábalna ki, ha még megvolnának a hajdan el nem adott kótyavetyélt üzletágak (NAND, VGA, stb.)

    Pl. a Samsung sem tartana ott, ahol a saját gyártás nélkül... (most éppen gyengélkedik az, de ez már többször előferdült a TSMC-vel is)

    ...és közgazdasági értelemben - azonos feltételrendszerben - a saját előállításúnál nincs olcsóbb (az "ingyen"&tsai most nem játszik).

    Nekem idegen érdeknek, hátsó szándéknak tűnik inkább a szétválasztás követelése. Bár, aki évtizedekig csak a tőzsdére lapátolja ki a jövedelmét, azzal bármiféle csúfság megeshet..., még az is előfordulhat, hogy nem marad elég tőkéje a továbblépéshez sem.
    "Oh, you misunderstand me, Lieutenant. All I meant was it's a little foolish to worry about your careers at a time like this when there's a good chance we're all about to be killed." (Garak)
További bejegyzések a fórumban...