SG.hu
Az ausztrál parlament elfogadta a közösségi média betiltását 16 év alattiaknak
Ausztrália jóváhagyta a 16 éven aluliakra vonatkozó közösségi médiatilalmat, ezzel az egész országban zajló, érzelmeket kiváltó vitát követően a Big Tech-et célzó egyik legszigorúbb szabályozással mércét állított fel a világ más országai számára.
A törvény arra kényszeríti a technológiai óriásokat az Instagram és a Facebook tulajdonos Meta-tól a TikTokig, hogy megakadályozzák a kiskorúak bejelentkezését, különben akár 49,5 millió ausztrál dollár (12,5 milliárd forint) bírsággal számolhatnak. Januárban kezdődik a törvény végrehajtási módszereinek kipróbálása, a tilalom egy év múlva lép életbe. A közösségi médiára vonatkozó minimális korhatárról szóló törvényjavaslattal Ausztrália példaképpé válik azon kormányok egyre növekvő száma számára, amelyek törvénybe iktatni tervezik a közösségi médiára vonatkozó korhatárkorlátozás bevezetését, mivel aggódnak a fiatalokra gyakorolt mentális egészségügyi hatások miatt.
Olyan országok, mint Franciaország és az Egyesült Államok egyes államai már hoztak törvényeket a kiskorúak szülői engedély nélküli hozzáférésének korlátozására, de az ausztrál tilalom abszolút. Floridában a 14 éven aluliak teljes tilalmát a szólásszabadságra hivatkozva támadták meg a bíróságon. A törvény elfogadása az ausztrál parlamenti év utolsó, maratoni napját követően politikai győzelmet jelent Anthony Albanese balközép miniszterelnök számára, aki 2025-ben választások elé néz. A tilalmat a magánélet védelmezői és egyes gyermekjogi csoportok ellenezték, de a legutóbbi felmérések szerint a lakosság 77%-a akarta a tilalmat.
Egy hónapokig tartó parlamenti vizsgálat után, amelyben meghallgatták a közösségi médián keresztül történő zaklatás miatt önkárosított gyermekek szüleinek vallomásait, a hazai média a tiltás mellett állt ki, melyet a Rupert Murdoch vezette News Corp, az ország legnagyobb újságkiadója, a „Hagyjuk őket gyerekeknek lenni” elnevezésű kampányával támogatott. A tilalom azonban megterhelheti Ausztrália kapcsolatát a kulcsfontosságú szövetségessel, az Egyesült Államokkal, ahol az X tulajdonosa, Elon Musk, aki a megválasztott elnök, Donald Trump kormányának központi figurája, egy e havi bejegyzésében azt mondta, hogy a tilalom „kiskapus módszernek tűnik az összes ausztrál internet-hozzáférésének ellenőrzésére”.
Az intézkedés ráépül az Ausztrália és a többnyire amerikai székhelyű technológiai óriáscégek közötti ellenséges hangulatra is. Ausztrália volt az első ország, amely a közösségi médiaplatformokat jogdíjfizetésre kötelezte a médiumok számára a tartalmak megosztásáért, és most azt tervezi, hogy pénzbírsággal fenyegeti őket, ha nem sikerül felszámolni a csalásokat.
A Meta szóvivője szerint tiszteletben tartják az ausztrál törvényeket, de „aggódnak” az eljárás miatt, szerintük "elsiették a jogszabály átvezetését, miközben nem vették megfelelően figyelembe a bizonyítékokat, azt, hogy az iparág már most is mennyit tesz az életkornak megfelelő élmények biztosítása érdekében, és nem hallották meg a fiatalok hangját”. "Most az a feladat, hogy a törvényjavaslathoz kapcsolódó valamennyi szabályról eredményes konzultációt folytassunk, hogy olyan technikailag megvalósítható eredményt érjünk el, amely nem ró terhet a szülőkre és a tizenévesekre, és hogy a szabályokat következetesen alkalmazzák a tizenévesek által használt összes közösségi alkalmazásban” - mondta a szóvivő.
A cégek - köztük az Alphabethez tartozó Google, amelynek leányvállalata, a YouTube mentesül, mert széles körben használják az iskolákban - azzal érveltek, hogy a szabályozást el kellene halasztani a korhatár-ellenőrzési eljárás utánra. "A szekér a ló elé került” - mondta Sunita Bose, a Digital Industry Group ügyvezető igazgatója, amelynek a legtöbb közösségi médiavállalat a tagja. "Megvan a törvényjavaslat, de nincs iránymutatásunk az ausztrál kormánytól arra vonatkozóan, hogy melyek azok a megfelelő módszerek, amelyeket a törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások egész sorának alkalmaznia kell” - tette hozzá Bose.
Egyes ifjúsági érdekvédelmi csoportok és akadémikusok figyelmeztettek, hogy a tilalom elzárhatja a legkiszolgáltatottabb fiatalokat, köztük az LMBTQIA és a migráns tinédzsereket a támogató hálózatoktól. Az Ausztrál Emberi Jogi Bizottság szerint a törvény sértheti a fiatalok emberi jogait, mivel akadályozza őket a társadalmi részvételben. Az adatvédelmi szakemberek eközben arra figyelmeztettek, hogy a törvény a személyes adatok fokozott gyűjtéséhez vezethet, megnyitva az utat a digitális azonosításon alapuló állami megfigyelés előtt. A törvényjavaslat utolsó pillanatban végrehajtott módosítása előírja, hogy a platformoknak alternatívát kell kínálniuk a felhasználók számára a személyazonosító dokumentumok feltöltésére.
"A nagy öregek próbálják megmondani a fiataloknak, hogyan működjön az internet, hogy jobban érezzék magukat” - mondta Sarah Hanson-Young, a baloldali Zöldek szenátora a szenátus késői ülésén, közvetlenül a törvényjavaslat 34 szavazattal 19 ellenében történő elfogadása előtt. A szülői csoportok azonban beavatkozást sürgettek, Vivek Murthy amerikai tisztifőorvos megjegyzéseit felhasználva, aki 2023-ban azt mondta, hogy a közösségi média olyan mértékben súlyosbítja a fiatalok mentális egészségi válságát, hogy az egészségügyi vészhelyzetet kell, hogy jelentsen.
"Korhatár bevezetése és az irányítás visszaadása a szülőknek, szerintem ez a kiindulópont” - mondta Ali Halkic ausztrál zaklatásellenes szószóló, akinek 17 éves fia, Allem 2009-ben a közösségi médián keresztül történő zaklatást követően vetett véget életének. Enie Lam - egy sydneyi diák, aki nemrég töltötte be 16. életévét - szerint a közösségi média egyértelműen hozzájárul a testkép-problémákhoz és a cyber-bullyinghoz, de a teljes tiltás az internet kevésbé látható, veszélyesebb részei felé terelheti a fiatalokat. "Ez csak egy olyan fiatal generációt fog létrehozni, amely technológiailag képzettebb lesz, és meg tudja majd kerülni ezeket a falakat” - mondta újságíróknak. "Nem fogja elérni a kívánt hatást. Mindannyian tudjuk, hogy a közösségi média nem tesz jót nekünk, de ettől még a közösségi média általános tiltását a fiatalok többsége ellenzi.”
A törvény arra kényszeríti a technológiai óriásokat az Instagram és a Facebook tulajdonos Meta-tól a TikTokig, hogy megakadályozzák a kiskorúak bejelentkezését, különben akár 49,5 millió ausztrál dollár (12,5 milliárd forint) bírsággal számolhatnak. Januárban kezdődik a törvény végrehajtási módszereinek kipróbálása, a tilalom egy év múlva lép életbe. A közösségi médiára vonatkozó minimális korhatárról szóló törvényjavaslattal Ausztrália példaképpé válik azon kormányok egyre növekvő száma számára, amelyek törvénybe iktatni tervezik a közösségi médiára vonatkozó korhatárkorlátozás bevezetését, mivel aggódnak a fiatalokra gyakorolt mentális egészségügyi hatások miatt.
Olyan országok, mint Franciaország és az Egyesült Államok egyes államai már hoztak törvényeket a kiskorúak szülői engedély nélküli hozzáférésének korlátozására, de az ausztrál tilalom abszolút. Floridában a 14 éven aluliak teljes tilalmát a szólásszabadságra hivatkozva támadták meg a bíróságon. A törvény elfogadása az ausztrál parlamenti év utolsó, maratoni napját követően politikai győzelmet jelent Anthony Albanese balközép miniszterelnök számára, aki 2025-ben választások elé néz. A tilalmat a magánélet védelmezői és egyes gyermekjogi csoportok ellenezték, de a legutóbbi felmérések szerint a lakosság 77%-a akarta a tilalmat.
Egy hónapokig tartó parlamenti vizsgálat után, amelyben meghallgatták a közösségi médián keresztül történő zaklatás miatt önkárosított gyermekek szüleinek vallomásait, a hazai média a tiltás mellett állt ki, melyet a Rupert Murdoch vezette News Corp, az ország legnagyobb újságkiadója, a „Hagyjuk őket gyerekeknek lenni” elnevezésű kampányával támogatott. A tilalom azonban megterhelheti Ausztrália kapcsolatát a kulcsfontosságú szövetségessel, az Egyesült Államokkal, ahol az X tulajdonosa, Elon Musk, aki a megválasztott elnök, Donald Trump kormányának központi figurája, egy e havi bejegyzésében azt mondta, hogy a tilalom „kiskapus módszernek tűnik az összes ausztrál internet-hozzáférésének ellenőrzésére”.
Az intézkedés ráépül az Ausztrália és a többnyire amerikai székhelyű technológiai óriáscégek közötti ellenséges hangulatra is. Ausztrália volt az első ország, amely a közösségi médiaplatformokat jogdíjfizetésre kötelezte a médiumok számára a tartalmak megosztásáért, és most azt tervezi, hogy pénzbírsággal fenyegeti őket, ha nem sikerül felszámolni a csalásokat.
A Meta szóvivője szerint tiszteletben tartják az ausztrál törvényeket, de „aggódnak” az eljárás miatt, szerintük "elsiették a jogszabály átvezetését, miközben nem vették megfelelően figyelembe a bizonyítékokat, azt, hogy az iparág már most is mennyit tesz az életkornak megfelelő élmények biztosítása érdekében, és nem hallották meg a fiatalok hangját”. "Most az a feladat, hogy a törvényjavaslathoz kapcsolódó valamennyi szabályról eredményes konzultációt folytassunk, hogy olyan technikailag megvalósítható eredményt érjünk el, amely nem ró terhet a szülőkre és a tizenévesekre, és hogy a szabályokat következetesen alkalmazzák a tizenévesek által használt összes közösségi alkalmazásban” - mondta a szóvivő.
A cégek - köztük az Alphabethez tartozó Google, amelynek leányvállalata, a YouTube mentesül, mert széles körben használják az iskolákban - azzal érveltek, hogy a szabályozást el kellene halasztani a korhatár-ellenőrzési eljárás utánra. "A szekér a ló elé került” - mondta Sunita Bose, a Digital Industry Group ügyvezető igazgatója, amelynek a legtöbb közösségi médiavállalat a tagja. "Megvan a törvényjavaslat, de nincs iránymutatásunk az ausztrál kormánytól arra vonatkozóan, hogy melyek azok a megfelelő módszerek, amelyeket a törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások egész sorának alkalmaznia kell” - tette hozzá Bose.
Egyes ifjúsági érdekvédelmi csoportok és akadémikusok figyelmeztettek, hogy a tilalom elzárhatja a legkiszolgáltatottabb fiatalokat, köztük az LMBTQIA és a migráns tinédzsereket a támogató hálózatoktól. Az Ausztrál Emberi Jogi Bizottság szerint a törvény sértheti a fiatalok emberi jogait, mivel akadályozza őket a társadalmi részvételben. Az adatvédelmi szakemberek eközben arra figyelmeztettek, hogy a törvény a személyes adatok fokozott gyűjtéséhez vezethet, megnyitva az utat a digitális azonosításon alapuló állami megfigyelés előtt. A törvényjavaslat utolsó pillanatban végrehajtott módosítása előírja, hogy a platformoknak alternatívát kell kínálniuk a felhasználók számára a személyazonosító dokumentumok feltöltésére.
"A nagy öregek próbálják megmondani a fiataloknak, hogyan működjön az internet, hogy jobban érezzék magukat” - mondta Sarah Hanson-Young, a baloldali Zöldek szenátora a szenátus késői ülésén, közvetlenül a törvényjavaslat 34 szavazattal 19 ellenében történő elfogadása előtt. A szülői csoportok azonban beavatkozást sürgettek, Vivek Murthy amerikai tisztifőorvos megjegyzéseit felhasználva, aki 2023-ban azt mondta, hogy a közösségi média olyan mértékben súlyosbítja a fiatalok mentális egészségi válságát, hogy az egészségügyi vészhelyzetet kell, hogy jelentsen.
"Korhatár bevezetése és az irányítás visszaadása a szülőknek, szerintem ez a kiindulópont” - mondta Ali Halkic ausztrál zaklatásellenes szószóló, akinek 17 éves fia, Allem 2009-ben a közösségi médián keresztül történő zaklatást követően vetett véget életének. Enie Lam - egy sydneyi diák, aki nemrég töltötte be 16. életévét - szerint a közösségi média egyértelműen hozzájárul a testkép-problémákhoz és a cyber-bullyinghoz, de a teljes tiltás az internet kevésbé látható, veszélyesebb részei felé terelheti a fiatalokat. "Ez csak egy olyan fiatal generációt fog létrehozni, amely technológiailag képzettebb lesz, és meg tudja majd kerülni ezeket a falakat” - mondta újságíróknak. "Nem fogja elérni a kívánt hatást. Mindannyian tudjuk, hogy a közösségi média nem tesz jót nekünk, de ettől még a közösségi média általános tiltását a fiatalok többsége ellenzi.”