SG.hu
10 milliárd dollár fölé nőtt az Intel amerikai állami támogatása
A Biden-kormányzat az Intel 8,5 milliárd dolláros szövetségi támogatásának csökkentését tervezi, ami újabb csapás a kaliforniai székhelyű vállalatra a beruházási késedelmek és szélesebb körű üzleti nehézségeit követően.
Az Intel a CHIPS-törvény alapján a legtöbb pénzt kapó vállalat, de az amerikai kormány az év elején bejelentett 8,5 milliárd dollárról kevesebb mint 8 milliárd dollárra fogja csökkenteni a támogatását. A végleges szerződést még nem írták alá, de a feltételek változása figyelembe vesz egy 3 milliárd dolláros szerződést, amelyet az Intelnek ajánlottak fel az amerikai hadsereg számára chipek gyártására. A kormány döntése a támogatás mértékének csökkentéséről azt követően született, hogy az Intel elhalasztotta tervezett beruházását az ohiói chipgyártó létesítményekbe. A vállalat most azt tervezi, hogy 2025 helyett az évtized végére fejezi be ezt a projektet. A chipgyártóra nyomás nehezedik a költségek csökkentése érdekében, miután a vállalat 56 éves történetének legnagyobb negyedéves veszteségét könyvelte el.
A Biden-kormányzat lépése figyelembe veszi az Intel technológiai ütemtervét és a vásárlói keresletet is. Az Intel azon dolgozik, hogy javítsa kapacitását, hogy felzárkózzon az olyan riválisokhoz, mint a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company, de nehezen tudja meggyőzni a vásárlókat arról, hogy fel tudja venni a versenyt a TSMC technológiájával. Az Intel gondjai csapást jelentettek a Biden-kormányzat hazai chipgyártás fellendítésére irányuló tervei számára. Márciusban Biden elnök Arizonába utazva személyesen jelentette be az Intel több milliárd dolláros támogatását, és azt mondta, hogy a vállalat gyártási beruházásai átalakítják a félvezetőipart.
Az Intel a kormányzat azon törekvésének élére állt, hogy Ázsiából visszakerüljön a chipgyártás az Egyesült Államokba. A CHIPS-törvényt 2022-ben fogadták el kétpárti támogatással, és 39 milliárd dolláros finanszírozást biztosít olyan létesítmények építésének támogatására, amelyek segítenek az Egyesült Államoknak csökkenteni a külföldi gyártástól való függőségét az iPadektől a mosogatógépekig mindent működtető apró, kritikus elektronikai termékek gyártásánál. Annak érdekében, hogy az adófizetők pénzét ne pazarolják el, a Kereskedelmi Minisztérium tisztviselői mérföldköveket határoztak meg, amelyeket a vállalatoknak teljesíteniük kellett ahhoz, hogy pénzhez jussanak. A kritériumok közé tartozott egy üzem felépítése, a chipek gyártása és a vásárlók megnyerése a hazai gyártású termékek vásárlására.
Az Intel agresszívan lobbizott a törvény elfogadásáért, és sokáig a törvény legnagyobb kedvezményezettjének számított, üzleti nehézségei azonban megnehezítették a végső összegről folytatott tárgyalásokat. A Kereskedelmi Minisztérium korábban az Intel arizonai, új-mexikói és oregoni tevékenységének bővítésére, valamint két ohiói üzem építésére ítélte oda a pénzt. A minisztérium nagyon sietett a szerződések véglegesítése és a CHIPS-törvény szerinti finanszírozás kiosztásának megkezdésével. A hónap elején közölték, hogy lezárták a TSMC-nek nyújtott 6,6 milliárd dolláros támogatás feltételeit. A tajvani vállalat több mint 65 milliárd dollárt fektet be saját forrásból arizonai gyárak építésébe.
A Biden-kormányzat szerint a program máris jelentős növekedést eredményezett az új gyárak építésében, és az Egyesült Államok lesz az egyetlen olyan ország, ahol a világ mind az öt vezető chipgyártójának vannak létesítményei. A programból kevesen profitálhattak jobban, mint az Intel. A Biden-kormányzat a közvetlen támogatás mellett akár 11 milliárd dollárnyi szövetségi kölcsönt és 25 százalékos adójóváírást is felajánlott az új gyárakba történő beruházásaihoz. Az Intel emellett 3 milliárd dolláros kormányzati szerződést is kapott a hadsereg számára chipek gyártására. Ennek a szerződésnek a mérete is hozzájárult ahhoz, hogy a kereskedelmi minisztérium úgy döntött, csökkenti az Intelnek ítélt összeget. A katonai szerződés és a CHIPS Act támogatás együttesen több mint 10 milliárd dollárra emeli a kétpárti törvényjavaslatból származó végösszeget.
Pat Gelsinger, az Intel vezérigazgatója a CHIPS-törvény egyik legnagyobb támogatója volt. A CHIPS-törvény elfogadását megelőzően több mint 100 törvényhozóval találkozott, azóta azonban az Intel üzleti tevékenysége megingott. A legutóbbi negyedévben 6 százalékkal csökkentek az eladásai, és jelenleg 15 000 munkahely leépítése van folyamatban. A vállalat közölte, hogy bevételei a mostani időszakban meghaladják a 13,3 milliárd dollárt, ami meghaladta az elemzői várakozásokat, és 12 százalékkal emelte részvényeinek árfolyamát. Piaci értéke azonban a 2000-ben elért 500 milliárd dolláros csúcsról 106 milliárd dollárra esett vissza.
Az Intel gondjai miatt felvásárlási célponttá vált, az elmúlt hónapokban a Qualcomm vezetői komolyan fontolóra vették a tranzakciót.A Biden-kormányzat aggódott amiatt, hogy az Intel képes-e teljesíteni beruházási kötelezettségvállalását. Mivel a vállalatnak nehéz volt vevőket találnia új üzemei számára, Gina Raimondo kereskedelmi miniszter megpróbált segíteni azzal, hogy a Google, a Microsoft, az Amazon és az Apple vezetőit arra ösztönözte, hogy az Intel Egyesült Államokban készített chipjeit használják. "Természetesen mindent megteszek, hogy az Intel sikeres legyen” - mondta Raimondo. "De valójában az az üzenetem bármelyik vállalatnak - legyen az Apple, az AMD, az Nvidia, az Amazon, mindannyiuk -, hogy szükségünk van az amerikai gyártású chipek iránti keresletükre.”
Az Intel a CHIPS-törvény alapján a legtöbb pénzt kapó vállalat, de az amerikai kormány az év elején bejelentett 8,5 milliárd dollárról kevesebb mint 8 milliárd dollárra fogja csökkenteni a támogatását. A végleges szerződést még nem írták alá, de a feltételek változása figyelembe vesz egy 3 milliárd dolláros szerződést, amelyet az Intelnek ajánlottak fel az amerikai hadsereg számára chipek gyártására. A kormány döntése a támogatás mértékének csökkentéséről azt követően született, hogy az Intel elhalasztotta tervezett beruházását az ohiói chipgyártó létesítményekbe. A vállalat most azt tervezi, hogy 2025 helyett az évtized végére fejezi be ezt a projektet. A chipgyártóra nyomás nehezedik a költségek csökkentése érdekében, miután a vállalat 56 éves történetének legnagyobb negyedéves veszteségét könyvelte el.
A Biden-kormányzat lépése figyelembe veszi az Intel technológiai ütemtervét és a vásárlói keresletet is. Az Intel azon dolgozik, hogy javítsa kapacitását, hogy felzárkózzon az olyan riválisokhoz, mint a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company, de nehezen tudja meggyőzni a vásárlókat arról, hogy fel tudja venni a versenyt a TSMC technológiájával. Az Intel gondjai csapást jelentettek a Biden-kormányzat hazai chipgyártás fellendítésére irányuló tervei számára. Márciusban Biden elnök Arizonába utazva személyesen jelentette be az Intel több milliárd dolláros támogatását, és azt mondta, hogy a vállalat gyártási beruházásai átalakítják a félvezetőipart.
Az Intel a kormányzat azon törekvésének élére állt, hogy Ázsiából visszakerüljön a chipgyártás az Egyesült Államokba. A CHIPS-törvényt 2022-ben fogadták el kétpárti támogatással, és 39 milliárd dolláros finanszírozást biztosít olyan létesítmények építésének támogatására, amelyek segítenek az Egyesült Államoknak csökkenteni a külföldi gyártástól való függőségét az iPadektől a mosogatógépekig mindent működtető apró, kritikus elektronikai termékek gyártásánál. Annak érdekében, hogy az adófizetők pénzét ne pazarolják el, a Kereskedelmi Minisztérium tisztviselői mérföldköveket határoztak meg, amelyeket a vállalatoknak teljesíteniük kellett ahhoz, hogy pénzhez jussanak. A kritériumok közé tartozott egy üzem felépítése, a chipek gyártása és a vásárlók megnyerése a hazai gyártású termékek vásárlására.
Az Intel agresszívan lobbizott a törvény elfogadásáért, és sokáig a törvény legnagyobb kedvezményezettjének számított, üzleti nehézségei azonban megnehezítették a végső összegről folytatott tárgyalásokat. A Kereskedelmi Minisztérium korábban az Intel arizonai, új-mexikói és oregoni tevékenységének bővítésére, valamint két ohiói üzem építésére ítélte oda a pénzt. A minisztérium nagyon sietett a szerződések véglegesítése és a CHIPS-törvény szerinti finanszírozás kiosztásának megkezdésével. A hónap elején közölték, hogy lezárták a TSMC-nek nyújtott 6,6 milliárd dolláros támogatás feltételeit. A tajvani vállalat több mint 65 milliárd dollárt fektet be saját forrásból arizonai gyárak építésébe.
A Biden-kormányzat szerint a program máris jelentős növekedést eredményezett az új gyárak építésében, és az Egyesült Államok lesz az egyetlen olyan ország, ahol a világ mind az öt vezető chipgyártójának vannak létesítményei. A programból kevesen profitálhattak jobban, mint az Intel. A Biden-kormányzat a közvetlen támogatás mellett akár 11 milliárd dollárnyi szövetségi kölcsönt és 25 százalékos adójóváírást is felajánlott az új gyárakba történő beruházásaihoz. Az Intel emellett 3 milliárd dolláros kormányzati szerződést is kapott a hadsereg számára chipek gyártására. Ennek a szerződésnek a mérete is hozzájárult ahhoz, hogy a kereskedelmi minisztérium úgy döntött, csökkenti az Intelnek ítélt összeget. A katonai szerződés és a CHIPS Act támogatás együttesen több mint 10 milliárd dollárra emeli a kétpárti törvényjavaslatból származó végösszeget.
Pat Gelsinger, az Intel vezérigazgatója a CHIPS-törvény egyik legnagyobb támogatója volt. A CHIPS-törvény elfogadását megelőzően több mint 100 törvényhozóval találkozott, azóta azonban az Intel üzleti tevékenysége megingott. A legutóbbi negyedévben 6 százalékkal csökkentek az eladásai, és jelenleg 15 000 munkahely leépítése van folyamatban. A vállalat közölte, hogy bevételei a mostani időszakban meghaladják a 13,3 milliárd dollárt, ami meghaladta az elemzői várakozásokat, és 12 százalékkal emelte részvényeinek árfolyamát. Piaci értéke azonban a 2000-ben elért 500 milliárd dolláros csúcsról 106 milliárd dollárra esett vissza.
Az Intel gondjai miatt felvásárlási célponttá vált, az elmúlt hónapokban a Qualcomm vezetői komolyan fontolóra vették a tranzakciót.A Biden-kormányzat aggódott amiatt, hogy az Intel képes-e teljesíteni beruházási kötelezettségvállalását. Mivel a vállalatnak nehéz volt vevőket találnia új üzemei számára, Gina Raimondo kereskedelmi miniszter megpróbált segíteni azzal, hogy a Google, a Microsoft, az Amazon és az Apple vezetőit arra ösztönözte, hogy az Intel Egyesült Államokban készített chipjeit használják. "Természetesen mindent megteszek, hogy az Intel sikeres legyen” - mondta Raimondo. "De valójában az az üzenetem bármelyik vállalatnak - legyen az Apple, az AMD, az Nvidia, az Amazon, mindannyiuk -, hogy szükségünk van az amerikai gyártású chipek iránti keresletükre.”