SG.hu

A kínaiak markában van Elon Musk

Az elektromos autóktól a napelemekig Musk olyan csúcstechnológiai ágazatokban épített vállalkozásokat, amelyeknél Peking érvényesíteni akarja a kínai dominanciát.

Nincs olyan amerikai vállalatvezető, aki láthatóbban és bőkezűbben támogatta volna Donald J. Trump megválasztott elnököt, mint Elon Musk - és nem is nagyon van más, akinek bonyolultabb a kapcsolata Kínával, azzal az országgal, amellyel szemben Trump magasabb vámokkal és más intézkedésekkel kíván fellépni. Musk számára sok minden forog kockán. Legismertebb cége, az elektromos járműveket gyártó Tesla az autóinak felét Kínában gyártja. A Tesla több autót ad el Kínában, mint bárhol máshol az Egyesült Államokon kívül, és a helyi konkurencia egyre erősebb. A kínai szabályozó hatóságok még nem engedélyezték, hogy a Tesla bevezesse a legújabb vezetéstámogató és önvezető autótechnológiáját, miközben a kínai autógyártók hasonló rendszerekkel vágtatnak előre.

Musk személyesen fordult a korábbi kínai miniszterelnökhöz, Li Ko-csianghoz, hogy engedélyezze a Tesla által teljes önvezetésnek nevezett technológia bekapcsolását, mivel a vállalat piaci részesedése Kínában egyre csökken. Egyes szakértők szerint Peking képes lehet arra, hogy Muskból olyan befolyásos szövetségest faragjon, aki megpróbálja meggyőzni Trumpot, hogy a kereskedelemben békülékenyebb megközelítést alkalmazzon. "Ha a kínai vezetőknek fontos üzenetet kell átadniuk Trump elnöknek, Elon Musk egyértelműen a legjobb közvetítő” - mondta Michael Dunne, egy régóta a kínai autóiparban tevékenykedő, jelenleg San Diegóban élő tanácsadó.

Musk számos más vállalatának, köztük a napenergia és a nagyméretű akkumulátorok területén működő vállalkozásainak is komoly konkurenciát jelentenek a kínai vállalkozások. Néhány vállalkozásának előnyére válhat a kínai és az amerikai gazdaság szétválasztása. A Trump első ciklusában bevezetett, majd Biden elnök által megemelt vámok megállították a kínai autógyártók amerikai piacra való benyomulását. "Őszintén szólva úgy gondolom, hogy ha nincsenek kereskedelmi korlátok, akkor a világ legtöbb vállalatát le fogják rombolni” - mondta Musk a kínaiakról a Tesla januári eredménybeszámolóján.

Míg Musk szinte minden a Szilícium-völgyben és Seattle-ben lévő riválisa a digitális technológiákra összpontosított, addig ő gyárakat épített. Olyan globális iparágakban versenyez, amelyeket a kínai kormány nagymértékben finanszíroz - nem csak az elektromos járműveket, hanem az akkumulátorokat, a napenergiát és az űrhajóindításokat is. Kína államilag ellenőrzött bankrendszere tavaly 670 milliárd dollárra növelte az iparnak nyújtott nettó hitelezést a 2019-es 83 milliárd dollárról. "Szinte minden területen, amelyre a vállalatai összpontosítanak, sok kínai versenytárs van” - mondta Scott Kennedy, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának kínai üzleti és gazdasági szakértője. „Alapvetően olyan iparágakban van jelen, ahol a kínaiak az ellenfelei, szemben a partnereivel”.

Musk rakétatársasága, a SpaceX - amely a múlt héten lőtte fel űrhajóját Trump vendégeskedésével - olyan állami kötődésű kínai vállalatokkal rivalizál, amelyek szintén a fellövésekben látnak piacot. A Tesla Energy nagyméretű akkumulátorcsomagokat gyárt, amelyeket energiatárolásra használnak nap- vagy szélenergiával kombinálva, egy olyan növekvő piacon, amelyet egyébként Kína ural. Kína jelenleg a világ fő szállítója a napelemek terén, de a Tesla Energy a dél-koreai Qcells-szel partnerségben akarja megvetni a lábát ebben az ágazatban. És egy olyan időszakban, amikor Kína gyártja a világ legtöbb óriási alagútépítő gépét, amelyekkel metrókat, vízrendszereket és katonai bázisokat építenek, Musk megalapította saját Boring Companyját Texas déli részén.

Musknak tehát a legtöbb üzletágában kemény konkurenciával kell szembenéznie Kína részéről, és ezek közül az elektromos autók ágazata a legbonyolultabb. Amellett, hogy Kína kritikus fogyasztói piac a Tesla számára, itt található a vállalat legnagyobb, kevesebb mint egy év alatt felépített összeszerelő üzeme is. Ez a sanghaji gyár látja el az európai piac nagy részét is, miután a vállalat Németországban politikai akadályokba ütközött, sőt, gyújtogatásba is keveredett. A Tesla Kínából importálja az elektromos autók akkumulátorcsomagjait az Egyesült Államokba, hogy kiegészítse saját nevadai gyártását.


A kínai szabályozó hatóságok még nem engedélyezték a Teslának, hogy a kínai utakon bevezesse a teljes önvezetést, számos kínai vállalat, köztük a Nio, a Huawei és a Baidu azonban engedélyt kapott hasonló vagy fejlettebb alternatívák bevezetésére. A Tesla "nagy hátrányban van a kínai piacon, mert nincs intelligens vezetési rendszerük” - mondta Tu Le, a Sino Auto Insights, a kínai autóiparra szakosodott detroiti tanácsadó cég ügyvezető igazgatója. Amikor a Tesla autói 2020-ban nagy számban elérhetővé váltak, népszerűségük átalakította a kínai autópiacot, mivel az elektromos járművek divatosnak és vonzónak tűntek - mondta Bill Russo, egy sanghaji elektromosautó-tanácsadó.

Azóta az államilag ellenőrzött bankok dollármilliárdokat adtak kölcsön alacsony kamatlábak mellett a kínai autógyártóknak, amelyek a pénzt arra használták fel, hogy ádáz árháborút indítsanak, ami eltüntette az autókon lévő hasznot. A Tesla is részt vett az árversenyben, de kínai eladásai lassabban nőttek, mint a helyi riválisoké.

Mint a legtöbb amerikai vállalat Kínában, a Tesla is potenciális politikai kockázatokkal néz szembe. A Biden-kormányzat a nemzetbiztonságra hivatkozva szabályozási eljárást indított, hogy megtiltsa a Kínából vagy Oroszországból származó hálózatba kapcsolt "okosautók" behozatalát vagy értékesítését az Egyesült Államokban. Ha ez az eljárás a Trump-kormányzat alatt folytatódik, és az ilyen autók betiltását eredményezi, a kínai szabályozó hatóságok megtorlásul korlátozhatják a Tesla-autókat, amelyek a környezetük kiterjedt fényképezésére támaszkodnak, hogy az alapvető vezetési segítséget biztosítani tudják. (Kína már betiltotta a Tesla-autók használatát néhány érzékeny helyen, például katonai bázisokon.)

A legnagyobb kérdés Musk kínai-amerikai kereskedelmi kapcsolatokra gyakorolt befolyását illetően az, hogy meddig tart majd a Trumppal kötött szövetsége. Musk több mint 100 millió dollárral járult hozzá Trump választási erőfeszítéseihez, egyes elemzők azonban már most megkérdőjelezik, hogy barátságuk elég hosszú ideig tart-e majd ahhoz, hogy változást hozzon. "A világ két legnagyobb egója előbb-utóbb kenyértörésre viszi a dolgot” - véli Le.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • mukkelek #7
    szegény elon fászk
  • Kotomicuki #6
    Trump-ban, de még inkább az ellene a legalább két merényletkísérletet is összehozó háttérhatalomban nem lennék ennyire biztos, hogy a békére törekszik, hiszen a zusa, azaz a felette a hatalmat átvevő deep state úgy jutott hatalomra és maradhat meg ezen pozícióban, ha feléli a bolygót és ebbe beletartozik az eddig még, általa érintetlen területek és államok uralma alá hajtása - ha meghagyja őket, akkor annál előbb bukik meg a rendszer(e), mert elfogy az azt éltető, a szabad rablás nyújtotta, szinte ingyenes tápláléka. (A "hegylakó" - nem maradhat, csak egyetlen egy (a csúcson/trónon) - és a "dögöljön meg a szomszéd tehene is" mentalitás által vezérelt, önjelölt világurak, manapság már messze nem olyan körültekintők és előrelátók, mint elődeik -> csak a hatalom megszerzése volt számukra leírva, annak megtartására, vagy ((értelmes)) felhasználására nem született még ötlet a "mindent pusztíts el"-en kívül...)
    Sz'al, lehet, hogy megorroltak Trump-ra, hogy az eddigi, - pénzügyileg - jövedelmező zukrajnai háborújukat meg akarja szüntetni, ráadásul a szinte ingyen elorzott földeket is veszni hagyná - mással most már nem éri be Putyin, mert annyiszor átvágták már a soha be nem tartott szerződéseikkel - , ami már túl nagy veszteség az elképzelt haszonhoz képest, így az öregnek új, "jövedelmező" frontot kell nyitnia, ami lehet kezdetben (Szíria-)Irán is, aztán majd meglátják - jobb esetben... -, hogy hogyan reagálnak az érintettek és miként is lesz Kínával... (találnak-e mindkét fél számára elfogadható, proxi területet - ez nem tartható fenn sokáig a DS egyre inkább kimerülő és önfelemésztő működési formájával - , vagy egyből egymás torkának esnek)

    Musk meg még reménykedik, hogy mindent megtarthat, de hamarosan kiebrudalják Kínából: vagy az államilag támogatott, hazai cégek, vagy a Trump kormányzat szankciói/vámtételei - és ezek, előbb-utóbb "célba" érnek.
    Annál belevalóbb egyén, hogy egyből föladja, de ebben a játszmában már nincsenek a kezében olyan lapok, amivel a saját elképzelései szerint lehozhatná ezt a játszmát - nálánál nagyobb játékosok játsszák majd le a meccseket.
    Marad számára a sikeres és nyereséges hódítások híján, önmagát felemésztő, egyre csökkenő volumenű, "nyugati" piac, ahol majd a Trump-ot irányítani akaró háttérhatalom cégeivel kell ölre mennie a mostani kínai piachoz képesti morzsákért...
  • nirriti #5
    Én nem fogadnék rá, hogy a ruszkik belemennek, hogy Koreai stílusú DMZ legyen az ukrán határukon sok-sok NATO katonával megfűszerezve. (meg esetleg még a Belorusz határon is)
    Eddig pont az ellenkezőjéről papoltak meg még azt is követelték, hogy a NATO bassza ki a kelet európai tagjait is mint egyik "béke" feltételüket az ukránokkal.
  • kvp #4
    Alapvetoen mind Trump, mind Musk es meg a Micimacko is abban erdekelt, hogy ne legyen vilaghaboru. Ez egy kozos platform. Trump es a kinaiak is csak gazdasagi versengest szeretnenek, mindket oldalon allami vedelemmel a sajat belfoldi cegeiknek. Musk abban erdekelt, hogy Kinaban es az USA-ban is tudjon termelni es jarmuveket ertekesiteni, amihez az kell, hogy egyik fel se zarja ki teljesen a masik cegeit egymas piacarol. Ezek csak gazdasagi megfontolasok, de jelen esetben egy bekes gazdasagi megegyezest jelenthetnek. Mar amennyiben az USA es Kina is hajlando felosztani a vilagot egymas kozott, bekesen targyaloasztal mellett, mint anno a vilag akkori vezetoi Yaltaban. Ha ide vesszuk meg Indiat es az oroszokat is, akkor ha az USA ezt lenyeli, kialakulhat egy realtiv bekes multipolaris vilagrend, ahol az eros nemzetek csak gazasagi szinten versenyeznek es vazallus allamaik (pl. az EU) csak rajtuk keresztul vagy az o engedelyukkel kereskedhetnek a csoportjukon kivuli felekkel.

    Mivel az alternativa a 3. vilaghaboru, ezert jelenleg ez tunik a kisebbik rossznak, raadasul ezt az USA-ban meg a demokratak tobbsege is tamogatna. A fenti modell kialakulasanak feltetele, hogy az ukran konfliktust rendezzek, legalabb a koreai modell szerinti begyott konfliktuskent. Ez utobbi megoldana Ukrajna NATO tagsagat is, mert soha nem vehetik fel oket amig hadban allnak az oroszokkal, de a vegtelen tuzszunet nem jelent beket es az oroszok hozzajarulasa nelkul nem zarhato le soha. (Korea eseten az eszakiak es Kina hozzajarulasa is kellene a rendezeshez, amit ertelemszeruen nem fognak megadni, tehat marad az "ideiglenes" DMZ)
  • Kotomicuki #3
    Nem hiszem, hogy a "közutálatnak" örvendő Musk szembe menne a "védőangyalával", amikor mindketten akkor járnak a legjobban, ha egymást támogatják.
    Annyit, szerintem, nem tud Kína felkínálni..., miközben a bukást kockáztatja cserébe - minden ellenségének jól jönne a "Kína ügynöke" cím, amivel garantáltan le lehet venni a térképről.
    Utoljára szerkesztette: Kotomicuki, 2024.12.02. 14:38:04
  • Cat #2
    A probléma szerintem az, hogy Kína megfenyegeti, hogy tönkreteszi a kínai jelenlétét, ha nem veszi rá Trumpot erre vagy arra. Azaz befolyásuk van felette, és általa Trump felett.
  • Kotomicuki #1
    Musk-ot Trump bevédi a "nyugaton", legfeljebb az eddigi legnagyobb piacon, Kínában lehetnek gondjai, ahol Trump sem tud(na) segíteni rajta..., de ne legyen már ennyire telhetetlen akarnok, amikor minden más meg a zövé.