A gyári gépek gyorsan fejlődnek, a robotforradalom alkalmazkodásra kényszeríti az emberi munkaerőt. Vajon a munkások, akik használni fogják őket, lépést tudnak-e tartani velük?

Kína-szerte nagy a verseny a gyárak egyik legnagyobb kihívásának megoldására: hogyan maradjanak versenyképesek, miközben a munkaképes korú népesség csökkenése miatt a munkaerőköltségek emelkednek. A Zongwei cég automatizált gyári gépsorokat szerel össze, amelyek - ellentétben mechanikus elődjeikkel, amelyek állandó sebességgel mozgatják a szerelőszalagot - egy szállítószalag-rendszer mentén különböző sebességgel és irányban pörgetik a terméket a munkaállomások között. Állításuk szerint a módszer drasztikusan csökkenti a gyártási időt. A cég ügyfelei között tartja számon a China Tobacco, az elektromos járműveket gyártó BYD, valamint az Apple beszállítói Foxconn és Luxshare cégeket.

Ennél is jelentősebb, hogy a Zongwei olyan technológiát fejleszt, amely egyértelműen az „intelligens gyártás” kategóriájába tartozik, amely az emberi munkaerőt kiszorító robotok alkalmazását is magában foglalja. Peking eddig a „robotforradalomnak” nevezett jelenséget a gyorsan öregedő népességből adódó, növekvő munkaerőhiány kezelésére szolgáló eszközként fogadta el, adókedvezményeket és támogatásokat kínálva az ágazatnak a beruházások és a beszerzések ösztönzésére. Sikerük azonban továbbra is az emberi tényezőtől függ - pontosabban attól, hogy a megmaradó munkaerő rendelkezik-e majd a kifinomult gépek kezeléséhez szükséges készségekkel.


Kína feldolgozóipara nagymértékben támaszkodik a közel 300 millió vendégmunkásra, akik a vidéki területekről a városiasodott tengerparti régiókba mentek, hogy jobban fizetett gyári munkát keressenek. A javuló oktatási szint ellenére azonban tavaly a migráns munkásoknak mindössze 52 százaléka rendelkezett középfokú végzettséggel, míg 14 százalékuk csak általános iskolai végzettséggel bírt. A kutatók megállapították, hogy ezeket a migráns munkásokat szorítják majd ki legnagyobb valószínűséggel a robotok.

"Ahol nagyobb a robotok elterjedtsége, ott csökken a vidéki területekről érkező munkavállalók beáramlása” - mondja Osea Giuntella, a Pittsburghi Egyetem közgazdászprofesszora, a kínai automatizálásra adott munkaerő-válaszról szóló National Bureau of Economic Research tanulmány vezető szerzője. A vidéki munkavállalók egyre inkább a szolgáltatási szektorban, például az ételkiszállítás terén helyezkednek el. A hivatalos statisztikák szerint 2023-ban a migráns munkavállalók 28 százaléka a feldolgozóiparban dolgozott, míg 54 százalékuk a szolgáltatási szektorban, ahol általában rosszabbul fizetnek.

Ipari bennfentesek szerint a robotok egyszerűen átveszik azokat a feladatokat, amelyeket egyre több munkavállaló kerül. Henry Han, az ABB Robotics China elnöke szerint a robotok „ügyesek az unalmas, piszkos és potenciálisan veszélyes munkák elvégzésében, amelyekre nehéz embereket toborozni”. Hozzáteszi, hogy a robotika előrehaladását "jól képzett mérnökök és szakmunkások egyengetik, akik Kína több száz egyeteméről és szakiskolájából érkeznek." Ennek ellenére még mindig szükség van arra, hogy ezeket a szakmunkásokat megtanítsa valaki az új gépek kezelésére.

A gyárakkal telített tartományok - főként Kanton - képzési programokat indítottak a munkavállalók új generációjának képzése érdekében. A Tsinghua és a Fudan egyetemek kutatói azonban megállapították, hogy a helyi egyetemek és szakiskolák tanfolyamain gyakran nincsenek meg a korszerű készségek oktatásához szükséges berendezések, ehelyett tankönyvekre vagy elavult berendezésekre támaszkodnak. Szerintük a leghatékonyabb képzés a robotok és intelligens gyártóberendezések beszállítóin keresztül történik.

A Zongwei vezérigazgató-helyettese, Jack Xu azt mondja, hogy a vállalat mérnökcsapatokat küld ki termékei telepítésére és arra, hogy megtanítsák az ügyfeleknek, hogyan használják a gyártósorokat működtető szoftvert. "A szoftvert mi magunk készítjük” - mondja. "Nagyon könnyen használhatónak kell lennie. Az ügyfeleknek nincs sok idejük arra, hogy új dolgokat tanuljanak meg, így ha nem tudják, hogyan kell használni, mindig a beszállítót hívják fel.” Xu hozzáteszi, hogy az éles verseny Kínában azt jelenti, hogy az ügyfelek nagyon gyakorlatias vevőszolgálatot követelnek meg, ami erős ösztönzést jelent arra, hogy a gépeket könnyen kezelhetővé tegyék, és elkerüljék a mérnökök kiküldésének költségeit.


A Tusk Robots egy kantoni székhelyű vállalat, amely olyan autonóm gépeket gyárt, amelyek raklapokat mozgatnak a raktárakban és gyárakban az ember által kezelt targoncákat helyettesítve. A társaság aktív szerepet vállal az ügyfelek oktatásában. Michael Zhang, a Tusk társalapítója elmondta, hogy első kínai ügyfele, a Bosch német mérnöki csoport közel 30 robotot vásárolt autóalkatrészeket gyártó hsziani üzemébe, és ezzel több mint 50, korábban targoncákat kezelő munkást tudott helyettesíteni. A Tusk a mérnöki csapatát csak a nagy ügyfelekhez küldi ki, a kisebb ügyfelek kiszolgálását egy mérnöki szakértelemmel rendelkező forgalmazói hálózat végzi, amelynek tagjai egy körülbelül két hétig tartó képzési programon vesznek részt. Néhány nagyobb vállalat szakosított intézményeket hozott létre a hivatalos tanúsítás biztosítására. Az ABB Robotics China például Sanghajban létrehozott egy képzési intézetet, amely az ügyfeleket programozásra, valamint elektromos és mechanikai karbantartásra tanítja.

Míg egyes országok a növekvő automatizálást a stabil foglalkoztatásra jelentett fenyegetésnek tekintik, a kínai döntéshozók úgy tekintenek rá, mint egy olyan eszközre, amely biztosítja, hogy az ország versenyképes célpont maradjon a gyártás területén. A munkavállalók eközben úgy reagáltak, hogy vagy korengedményes nyugdíjba vonulnak, vagy műszaki képzésben vesznek részt, hogy versenyelőnyt szerezzenek a gépekkel szemben. "Az a felfogás uralkodik, hogy a gazdaság változik, és a munkavállalóknak drasztikus döntést kell hozniuk: tanulnak vagy nyugdíjba mennek, ha a saját humán tőkéjükbe való befektetés nem éri meg” - mondja Giuntella.