Nyolc évvel azután, hogy Oroszország beavatkozott a 2016-os elnökválasztásba, az amerikai választók külföldi befolyásolása egyre kifinomultabbá vált. Ennek a 2024-es versenyben is óriási következményei lehetnek.

Oroszország a 2016-os amerikai elnökválasztás idején megosztó és gyújtogató posztokat terjesztett az interneten, hogy felháborodást szítson. A posztok pimaszok voltak, tele voltak helyesírási hibákkal és furcsa szintaxissal. Úgy tervezték, hogy minden eszközzel felhívják magukra a figyelmet. "Hillary egy sátán” - állt az egyik oroszok által készített Facebook-bejegyzésben. Most, nyolc évvel később, az amerikai választásokba való külföldi beavatkozás sokkal kifinomultabbá vált, és sokkal nehezebb nyomon követni.


2016-ban még elég egyszerű üzenetekkel próbálták manipulálni az embereket
A külföldről - különösen Oroszországból, Kínából és Iránból - érkező dezinformáció az amerikai hírszerzési és védelmi tisztviselők, technológiai vállalatok és tudományos kutatók szerint következetes és ártalmas fenyegetéssé érett, mivel egyre árnyaltabb taktikákat tesztelnek, ismételnek és alkalmaznak. Az amerikaiak akár csak egy kis csoportjának befolyásolása is óriási következményekkel járhat az elnökválasztásra nézve, amelyet a közvélemény-kutatók általában fej-fej melletti versenyfutásnak tartanak. Az amerikai hírszerzés értékelései szerint Oroszország célja, hogy Donald J. Trump volt elnök jelöltségét támogassa, míg Irán az ellenfelének, Kamala Harris alelnöknek kedvez. Úgy tűnik, Kínának nincs preferált kimenetele. De ezeknek az erőfeszítéseknek az általános célja nem változott: viszály és káosz szítása abban a reményben, hogy az amerikai demokráciát lejárassák a világ szemében. A kampányok sokat fejlődtek, alkalmazkodtak a változó médiatérhez és az új eszközök elterjedéséhez, amelyek megkönnyítik a hiszékeny közönség megtévesztését.

Oroszország volt a 2016-os amerikai választásokhoz kapcsolódó dezinformáció fő tervezője, és a posztjai nagyrészt a Facebookon futottak. Most Irán és Kína is hasonló erőfeszítéseket tesz az amerikai politika befolyásolására, és mindhárman több tucatnyi platformot használnak, a kis fórumoktól kezdve, ahol az amerikaiak a helyi időjárásról csevegnek, egészen a közös érdekek által egyesített üzenetküldő csoportokig. Az országok egymástól vesznek példákat, bár vita van arról, hogy közvetlenül együttműködnek-e a stratégiák terén.

A Telegramon orosz fiókok hordái ontják magukból a megosztó, néha vitriolos videókat, mémeket és cikkeket az elnökválasztással kapcsolatban. Kínából idén nyáron legalább százan próbáltak diákokat utánozva a gázai háború kapcsán az amerikai egyetemi kampuszokon feszültséget szítani. Mindkét országnak van fiókja a Gabon is, egy kevésbé ismert, a szélsőjobboldal által kedvelt közösségi médiaplatformon, ahol összeesküvés-elméletek népszerűsítésén dolgoznak. Orosz ügynökök a Redditen és a szélsőjobboldal által kedvelt fórumokon is megpróbálták Trumpot támogatni, hat ingadozó állam szavazóit, spanyolajkú amerikaiakat, videojátékosokat és másokat is megcélozva, akiket Oroszország potenciális Trump-szimpatizánsokként azonosított - derül ki az igazságügyi minisztérium által nyilvánosságra hozott dokumentumokból. Az egyik, a kínai állami befolyásolási művelethez köthető, Spamouflage néven ismert kampány négy platformon működtetett Harlan nevet használó fiókokat, hogy azt a látszatot keltse, hogy a konzervatív irányultságú tartalmak forrása amerikai.

A külföldi nemzetek által terjesztett új dezinformáció nemcsak a még ingadozó államokat célozza, hanem most már az azokon belüli konkrét körzeteket, illetve az azokon belüli konkrét etnikai és vallási csoportokat. Minél célzottabb a dezinformáció, annál nagyobb a valószínűsége, hogy megfogan - állítják az új befolyásolási kampányokat tanulmányozó kutatók és akadémikusok. "Ha a dezinformációt egy adott célközönségre szabják, az ő érdekeiket vagy véleményüket reprezentálva, akkor hatékonyabbá válik” - mondta Melanie Smith, a londoni székhelyű Institute for Strategic Dialogue kutatóintézet kutatási igazgatója. "A korábbi választásokon megpróbáltuk meghatározni, hogy mi lesz a nagy hamis narratíva, de ezúttal csak finom, polarizált üzenetekkel keltik a feszültséget.”

Különösen Irán fordított sok erőforrást arra, hogy titkos dezinformációs kampányokat hozzon létre, amelyekkel passzív csoportokat vonzanak be. Az általuk létrehozott "Nem a mi háborúnk” című weboldal az amerikai katonai veteránok bevonását célozta, és az aktív szolgálatot teljesítő katonák támogatásának hiányáról szóló cikkek között Amerika-ellenes nézeteket és összeesküvés-elméleteket közölt. További oldalak közé tartozott az „Afro Majority”, amely a fekete amerikaiakat célzó tartalmakat készített, és a „Savannah Time”, amely a konzervatív szavazókat próbálta befolyásolni Georgia államban. Michiganben - egy másik ingadozó államban - Irán létrehozott egy online felületet "Westland Sun” néven, hogy bevonja a Detroit külvárosában élő arab amerikaiakat. "Az, hogy Irán a michigani arab és muszlim lakosságot célozta meg azt mutatja, hogy Irán árnyaltan ismeri az amerikai politikai helyzetet, és ügyesen manőverezik, hogy kulcsfontosságú demográfiai csoportokat szólítson meg a választások célzott befolyásolása érdekében” - mondta Max Lesser, az Alapítvány a Demokráciák Védelméért vezető elemzője.

Kína és Oroszország hasonló mintát követ. Idén az X-en a kínai állami média hamis narratívákat terjesztett spanyolul a Legfelsőbb Bíróságról, amelyeket aztán a spanyol nyelvű felhasználók a Facebookon és a YouTube-on tovább terjesztettek a Logically, egy online dezinformációt figyelő szervezet szerint. A kínai dezinformáció szakértői szerint a Pekinghez köthető közösségi médiafiókok egyre meggyőzőbb hangvételűek, és most már első személyben nyilatkozó katonai veteránoknak tulajdonított utalásokat is tartalmaznak. A Microsoft fenyegetéselemző központjának jelentése szerint az elmúlt hetekben a kínai Spamouflage-hez köthető fiókok képviselőházi és szenátusi republikánusokat vettek célba, akik Alabamában, Tennessee-ben és Texasban próbálták újraválasztani magukat.

* A mesterséges intelligencia közelmúltbeli fejlődése a korábbi választások során tapasztaltakat meghaladó mértékben növelte a dezinformációs képességeket, lehetővé téve az állami szereplők számára, hogy finomabban és hatékonyabban hozzák létre és terjesszék kampányaikat. Az OpenAI ebben a hónapban arról számolt be, hogy június és szeptember között több mint 20 olyan külföldi műveletet zavart meg, amelyek a vállalat termékeit használták. Ezek között szerepeltek Oroszország, Kína, Irán és más országok azon törekvései, hogy weboldalakat hozzanak létre és töltsenek fel ChatGPT által generált tartalommal, valamint propagandát vagy dezinformációt terjesszenek a közösségi médiában - sőt, még konkrét posztokat is elemezzenek és válaszoljanak rájuk. "Az MI-képességeket arra használják, hogy felerősítsék azokat a fenyegetéseket, amelyekre számítunk és amelyeket látunk” - mondta egy interjúban Jen Easterly, a Kiberbiztonsági és Infrastrukturális Biztonsági Ügynökség igazgatója. „Lényegében egyszerűbbé teszik a külföldi szereplők számára, hogy kifinomultabb befolyásolási kampányokat hajtsanak végre”.


Oroszok által készített bejegyzések, melyben az OpenAI eszközeit használták
A kereskedelmi forgalomban kapható MI-eszközök hasznosságát jól mutatja John Mark Dougan, egy volt floridai seriffhelyettes tevékenysége. Jelenleg Oroszországban él, ahová bűncselekmények elől menekült el az Egyesült Államokból. Egy moszkvai lakásból amerikai hírügynökségeknek álcázott weboldalakat hozott létre, amelyeken dezinformációkat tett közzé, és gyakorlatilag egyedül végezte el azt a munkát, amelyhez nyolc évvel ezelőtt még emberek tucatjai kellettek volna. A NewsGuard nevű, ezeket részletesen nyomon követő cég szerint Dougan honlapjai számos becsmérlő állítást terjesztettek Harrisról és jelöltjéről, Tim Walz minnesotai kormányzóról.

Kína is egyre fejlettebb eszköztárat vet be, amely MI által manipulált hangfájlokat, mémeket és hamisított szavazói felméréseket tartalmaz. Idén egy virginiai republikánus kongresszusi képviselőről készült deepfake videó keringett a TikTok-on, amelyet egy kínai felirat kísért, amely tévesen azt állította, hogy a politikus szavazatokat gyűjt egy Pekinget bíráló, a tajvani elnökségre pályázó (és később azt el is nyerő) politikusnak.

De egyre nehezebb azonosítani a dezinformációt és mindhárom ország egyre jobban el tudja tüntetni a nyomokat. A múlt hónapban Oroszországot azon kapták, hogy azért, hogy elfedje az amerikaiak befolyásolására tett kísérleteit titokban támogatta a Tenet Mediát. Ez egy 2023-ban Tennessee-ben létrehozott digitális platform, amin keresztül a magyar Megafonhoz hasonlóan konzervatív amerikai kommentátorok csoportját foglalkoztatják. A cég legitim álcaként szolgált és számos videót tett közzé, amelyekben éles politikai kommentárokat, valamint összeesküvés-elméleteket közöltek a választási csalásokról, a Covid-19-ről, a bevándorlókról és Oroszország Ukrajnával vívott háborújáról. Még azok az influencerek is, akiket titokban fizettek a Teneten való szereplésükért, azt mondták, hogy nem tudták, hogy a pénz Oroszországból származik.

Az orosz rendszer visszhangjaként kínai ügynökök külföldi influencerek hálózatát ápolják, hogy segítsenek terjeszteni narratíváikat, létrehozva egy olyan csoportot, amelyet „külföldi szájak”, „külföldi tollak” és „külföldi agyak” néven írnak le. Az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet jelentése szerint az új taktika megnehezíti a kormányzati szervek és a technológiai cégek számára a befolyásolási kampányok felkutatását és eltávolítását - mindezt úgy, hogy közben más ellenséges államok felbátorodtak. "Ahol előfordul rosszindulatú külföldi befolyásoló tevékenység ott felbátorodnak más szereplők, hogy beugorjanak a területre” - mondta Graham Brookie, az Atlantic Council Digitális Törvényszéki Kutató Laboratóriumának igazgatója. "Ha többet teszik ezt, akkor a kitettség költsége nem olyan magas”.

A külföldi dezinformáció úgy robbant be, hogy a technológiai óriások szinte teljesen feladták az ellene való küzdelmet. A legnagyobb vállalatok, köztük a Meta, a Google, az OpenAI és a Microsoft a legutóbbi elnökválasztás óta visszafogták a dezinformáció megjelölésére és eltávolítására tett kísérleteiket. Másoknak egyáltalán nincs is csapatuk erre. A technológiai vállalatok közötti egységes politika hiánya lehetetlenné tette, hogy egységes frontot alkossanak a külföldi dezinformáció ellen - mondták biztonsági tisztviselők és a technológiai vállalatok vezetői. "Az alternatív platformok nem rendelkeznek ugyanolyan mértékű tartalommoderációval és szilárd bizalmi és biztonsági gyakorlatokkal, amelyek potenciálisan enyhíthetnék ezeket a kampányokat” - mondta Lesser. Hozzátette, hogy még az olyan nagyobb platformok, mint az X, a Facebook és az Instagram is csak csalfa árnyképek után futnak, mivel a külföldi államok ügynökei gyorsan újjáépítik az eltávolított befolyásolási kampányokat.