SG.hu

Szétszedtek egy saját chipes Huawei laptopot, az alkatrészeinek 60 százaléka kínai

A csúcstechnológiai árukra vonatkozó embargó arra kényszerítette Kínát, hogy saját ellátási láncot hozzon létre. A Huawei Qingyun L540 laptopja megmutatja mi a hatása annak, hogy a helyi közszféra fokozza a hazai elektronikai termékek használatát.

Egy kínai szempontból „biztonságos és megbízható” készülék saját tervezésű processzorral és helyi fejlesztésű operációs rendszerrel rendelkezik, és a lehető legnagyobb mértékben eltávolították belőle a külföldi gyártású alkatrészeket és szoftvereket. A kínai tisztviselők évtizedek óta álmodoznak arról, hogy hazai technológiai ellátási láncot hozzanak létre, különösen az olyan építőelemek, mint a félvezetők terén. A fejlődés lassú volt, de Washington szigorodó embargója a csúcstechnológiai árukkal szemben arra ösztönözte Pekinget, hogy megduplázza erőfeszítéseit. "Fokoznunk kell a kutatás-fejlesztési erőfeszítéseket a félvezetők, a szerszámgépek és az alapvető szoftverek terén” - buzdította Hszi Csin-ping elnök idén nyáron a vezető tudósokat és a politikai döntéshozókat. „Ezek adják a független, biztonságos és ellenőrizhető ellátási láncok technológiai gerincét” - mondta.


A kínai tisztviselők most az állami kiadásokat és a pénzügyi támogatásokat kombinálják azon felülről lefelé irányuló utasításokkal, hogy az alájuk tartozó szereplők helyi technológiát vásároljanak, különösen a félvezetők terén. Tavaly év végén az állami szervezeteket és cégeket arra utasították, hogy fokozatosan vonják ki az amerikai processzorokkal működő számítógépeket. Az irányelv márciusi végrehajtása óta a központi ügynökségek a tavaly még kizárólagos Intel és AMD processzorokkal működő laptopok beszerzéséről a nyilvános feljegyzések szerint áttértek arra, hogy a készülékek háromnegyedét kínai vállalatok, például a Huawei, a Shanghai Zhaoxin és a Phytium chipjeivel szerzik be. A megrendelések többségét a Huawei Qingyun L540-es modellje nyerte el.

Ami a külföldi technológiai termékeknek az önkormányzatok és állami tulajdonú nagyvállalatok irodáiból való kivonását célzó kampányként indult fokozatosan a termékek egyre szélesebb körére terjedt ki. Az autógyártókat - köztük a kínai állami cégekkel közös vállalatokban autókat gyártó nagy európai csoportokat is - arra utasították, hogy fokozzák a hazai félvezetők használatát. A kormányban célul tűzték ki, hogy jövőre 25 százalékban kínai chipeket használjanak, bár ennek elmulasztása egyelőre nem jár következményekkel.


A kínai Ipari és Informatikai Minisztérium, amely az ország technológiai lokalizációs erőfeszítéseit vezeti, felvázolta a nemzeti autós chipszabványok tervét. A cél az, hogy „az autókban lévő chipek terén helyen biztosítsunk országunk saját innovációjának” - mondta a MIIT. Az egyik nagy európai járműgyártó mérnöke elmondta, hogy megkezdték az alkatrészeik és a chipek származási helyének leltározását. "Nem lesz könnyű kínai chipeket beépíteni, de ha sikerül ezt megtenni, akkor várhatóan be fognak kerülni a globális termékekbe, mert sokkal olcsóbbak.” A kínai kormány a nagy külföldi távközlési gyártókat is arra ösztönzi, hogy a külföldi lapkákat hazai félvezetőkkel helyettesítsék a berendezéseikben. Az állami hátterű China Telecom nemrégiben 150 000 szerverre írt ki pályázatot hálózata számára. A megrendelés kétharmadát hazai processzorokkal felszerelt szervereknek tartották fenn, derül ki a beszerzési feljegyzésekből.

A Huawei Qingyun laptopja kínai szoftvert tartalmaz, amely helyi hardveren fut. A készülék egy kínai gyártmányú Linux-alapú Unity operációs rendszert futtat. A felhasználók a Windows gépekhez hasonlóan zenét játszhatnak le, fotókat szerkeszthetnek, illetve dokumentumokat hozhatnak létre és kezelhetnek táblázatokat. Az összes alkalmazása Kínában készült. A laptop szövegszerkesztőjét a kínai Kingsoft szoftvercsoport készítette, és a Microsoft által használt „.docx” formátum helyett „.wps” formátumban menti a szöveges fájlokat. Olyan kínai ügynökségek, mint a MIIT, az állami adóhivatal és a tengerészeti biztonsági hivatal elkezdtek néhány kormányzati dokumentumot ebben a formátumban közzétenni.


A Huawei Xinchuang laptopja azonban még nem vált el teljesen a külföldi technológiától, ami mutatja, hogy milyen kihívások várnak Xi kampányára. A Huawei Kirin 9006C processzorát Tajvanon gyártották 2020-ban, a kínai nemzeti bajnokot sújtó szigorú amerikai exportellenőrzés bevezetése előtt, amely azon év szeptemberében lépett életbe. A Huawei 5 nanométeres chipek tömegét halmozta fel a szankciók életbe lépése előtt. A laptop USB-vezérlő hubja az amerikai Microchip cégtől, míg két memóriachip a dél-koreai SK Hynix-tól származik. Az 512 GB-os lapkát 2020 decemberében tokozták. Az SK Hynix közölte, hogy szigorúan betartja az amerikai exportellenőrzéseket, és a bejelentés óta felfüggesztette a Huawei-jel folytatott ügyleteket.

Lin Qingyuan, a Bernstein kínai hardverszakértője szerint a pekingi politika felgyorsította a helyi technológia bevezetését, de a washingtoni szankciók valójában sokkal nagyobb hatást gyakorolnak. "Amikor a vállalatoknak nincs választási lehetőségük, az piacot teremt a helyi szereplők számára” - mondta. A laptopban lévő legtöbb fontos chipet kínai csoportok tervezték, ami a 182 dollár értékű integrált áramkörökből körülbelül 109 dollárt jelent.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #3
    A cel a 100% sajat hardver elerese es mivel a hardvergyartas eseten kb. 5 eves az atfutasi ideje egy uj technologia bevezetesenek es 2020 ota nem tudnak uj alkatreszeket beszerezni, ezert 2025-2026 magassagaban varhatoak az uj, mar teljesen kinai alkatreszekkel szerelt hardverek. A fenti lista alapjan egyebkent nagyon keves hianyzik nekik. Az USB hub kerdest mar megoldottak, csak meg van raktaron az amerikai chipbol, mig a kinai gyartasu processzorbol mar vannak legyartott prototipusok. A nagykapacitasu memoria kerdese (mind a ram, mind a flash) meg nem teljesen megoldott vagy legalabbis nem publikusak az uj kinai termekek.

    A WPS az a microsoft works formatuma 2000 elottrol (en meg ebben irtam az elso egyetemi beadandokat), de szerintem a libre office tamogatas eleg konnyen megoldhato, foleg mivel az alatta levo OS igazabol egy Debian valtozat.

    ps: Apropo Debian valtozat: a Raspberry ceg is sajat Debian valtozatot keszit Raspberry PI OS neven es a tozsdere lepessel egy idoben ok is megkezdtek az atallast a nyugati (jelenleg japan) iranyitas alatt allo ARM architekturarol a nyilt RISC-V architekturara, ami varhatoan a kinai allam sajat processzorait is hajtja majd a jovoben.
  • gosub #2
    Tavaly az ASML több száz chipgyártó gépet szállított le kínába. 7 és 5 nm-es gyártókapacitásuk van nekik. Közben fejlesztik a saját EUV technológiájuk (SSMB), nyáron 50 milliárdos támogatást jelentettek be. 10 éves lemaradásban vannak, ahogy minden másban ebben is csak idő kérdése és behozzák.
  • Tetsuo #1
    Kérdés, hogy váltják ki az ASML-t?