SG.hu
Szétszedtek egy saját chipes Huawei laptopot, az alkatrészeinek 60 százaléka kínai
A csúcstechnológiai árukra vonatkozó embargó arra kényszerítette Kínát, hogy saját ellátási láncot hozzon létre. A Huawei Qingyun L540 laptopja megmutatja mi a hatása annak, hogy a helyi közszféra fokozza a hazai elektronikai termékek használatát.
Egy kínai szempontból „biztonságos és megbízható” készülék saját tervezésű processzorral és helyi fejlesztésű operációs rendszerrel rendelkezik, és a lehető legnagyobb mértékben eltávolították belőle a külföldi gyártású alkatrészeket és szoftvereket. A kínai tisztviselők évtizedek óta álmodoznak arról, hogy hazai technológiai ellátási láncot hozzanak létre, különösen az olyan építőelemek, mint a félvezetők terén. A fejlődés lassú volt, de Washington szigorodó embargója a csúcstechnológiai árukkal szemben arra ösztönözte Pekinget, hogy megduplázza erőfeszítéseit. "Fokoznunk kell a kutatás-fejlesztési erőfeszítéseket a félvezetők, a szerszámgépek és az alapvető szoftverek terén” - buzdította Hszi Csin-ping elnök idén nyáron a vezető tudósokat és a politikai döntéshozókat. „Ezek adják a független, biztonságos és ellenőrizhető ellátási láncok technológiai gerincét” - mondta.
A kínai tisztviselők most az állami kiadásokat és a pénzügyi támogatásokat kombinálják azon felülről lefelé irányuló utasításokkal, hogy az alájuk tartozó szereplők helyi technológiát vásároljanak, különösen a félvezetők terén. Tavaly év végén az állami szervezeteket és cégeket arra utasították, hogy fokozatosan vonják ki az amerikai processzorokkal működő számítógépeket. Az irányelv márciusi végrehajtása óta a központi ügynökségek a tavaly még kizárólagos Intel és AMD processzorokkal működő laptopok beszerzéséről a nyilvános feljegyzések szerint áttértek arra, hogy a készülékek háromnegyedét kínai vállalatok, például a Huawei, a Shanghai Zhaoxin és a Phytium chipjeivel szerzik be. A megrendelések többségét a Huawei Qingyun L540-es modellje nyerte el.
Ami a külföldi technológiai termékeknek az önkormányzatok és állami tulajdonú nagyvállalatok irodáiból való kivonását célzó kampányként indult fokozatosan a termékek egyre szélesebb körére terjedt ki. Az autógyártókat - köztük a kínai állami cégekkel közös vállalatokban autókat gyártó nagy európai csoportokat is - arra utasították, hogy fokozzák a hazai félvezetők használatát. A kormányban célul tűzték ki, hogy jövőre 25 százalékban kínai chipeket használjanak, bár ennek elmulasztása egyelőre nem jár következményekkel.
A kínai Ipari és Informatikai Minisztérium, amely az ország technológiai lokalizációs erőfeszítéseit vezeti, felvázolta a nemzeti autós chipszabványok tervét. A cél az, hogy „az autókban lévő chipek terén helyen biztosítsunk országunk saját innovációjának” - mondta a MIIT. Az egyik nagy európai járműgyártó mérnöke elmondta, hogy megkezdték az alkatrészeik és a chipek származási helyének leltározását. "Nem lesz könnyű kínai chipeket beépíteni, de ha sikerül ezt megtenni, akkor várhatóan be fognak kerülni a globális termékekbe, mert sokkal olcsóbbak.” A kínai kormány a nagy külföldi távközlési gyártókat is arra ösztönzi, hogy a külföldi lapkákat hazai félvezetőkkel helyettesítsék a berendezéseikben. Az állami hátterű China Telecom nemrégiben 150 000 szerverre írt ki pályázatot hálózata számára. A megrendelés kétharmadát hazai processzorokkal felszerelt szervereknek tartották fenn, derül ki a beszerzési feljegyzésekből.
A Huawei Qingyun laptopja kínai szoftvert tartalmaz, amely helyi hardveren fut. A készülék egy kínai gyártmányú Linux-alapú Unity operációs rendszert futtat. A felhasználók a Windows gépekhez hasonlóan zenét játszhatnak le, fotókat szerkeszthetnek, illetve dokumentumokat hozhatnak létre és kezelhetnek táblázatokat. Az összes alkalmazása Kínában készült. A laptop szövegszerkesztőjét a kínai Kingsoft szoftvercsoport készítette, és a Microsoft által használt „.docx” formátum helyett „.wps” formátumban menti a szöveges fájlokat. Olyan kínai ügynökségek, mint a MIIT, az állami adóhivatal és a tengerészeti biztonsági hivatal elkezdtek néhány kormányzati dokumentumot ebben a formátumban közzétenni.
A Huawei Xinchuang laptopja azonban még nem vált el teljesen a külföldi technológiától, ami mutatja, hogy milyen kihívások várnak Xi kampányára. A Huawei Kirin 9006C processzorát Tajvanon gyártották 2020-ban, a kínai nemzeti bajnokot sújtó szigorú amerikai exportellenőrzés bevezetése előtt, amely azon év szeptemberében lépett életbe. A Huawei 5 nanométeres chipek tömegét halmozta fel a szankciók életbe lépése előtt. A laptop USB-vezérlő hubja az amerikai Microchip cégtől, míg két memóriachip a dél-koreai SK Hynix-tól származik. Az 512 GB-os lapkát 2020 decemberében tokozták. Az SK Hynix közölte, hogy szigorúan betartja az amerikai exportellenőrzéseket, és a bejelentés óta felfüggesztette a Huawei-jel folytatott ügyleteket.
Lin Qingyuan, a Bernstein kínai hardverszakértője szerint a pekingi politika felgyorsította a helyi technológia bevezetését, de a washingtoni szankciók valójában sokkal nagyobb hatást gyakorolnak. "Amikor a vállalatoknak nincs választási lehetőségük, az piacot teremt a helyi szereplők számára” - mondta. A laptopban lévő legtöbb fontos chipet kínai csoportok tervezték, ami a 182 dollár értékű integrált áramkörökből körülbelül 109 dollárt jelent.
Egy kínai szempontból „biztonságos és megbízható” készülék saját tervezésű processzorral és helyi fejlesztésű operációs rendszerrel rendelkezik, és a lehető legnagyobb mértékben eltávolították belőle a külföldi gyártású alkatrészeket és szoftvereket. A kínai tisztviselők évtizedek óta álmodoznak arról, hogy hazai technológiai ellátási láncot hozzanak létre, különösen az olyan építőelemek, mint a félvezetők terén. A fejlődés lassú volt, de Washington szigorodó embargója a csúcstechnológiai árukkal szemben arra ösztönözte Pekinget, hogy megduplázza erőfeszítéseit. "Fokoznunk kell a kutatás-fejlesztési erőfeszítéseket a félvezetők, a szerszámgépek és az alapvető szoftverek terén” - buzdította Hszi Csin-ping elnök idén nyáron a vezető tudósokat és a politikai döntéshozókat. „Ezek adják a független, biztonságos és ellenőrizhető ellátási láncok technológiai gerincét” - mondta.
A kínai tisztviselők most az állami kiadásokat és a pénzügyi támogatásokat kombinálják azon felülről lefelé irányuló utasításokkal, hogy az alájuk tartozó szereplők helyi technológiát vásároljanak, különösen a félvezetők terén. Tavaly év végén az állami szervezeteket és cégeket arra utasították, hogy fokozatosan vonják ki az amerikai processzorokkal működő számítógépeket. Az irányelv márciusi végrehajtása óta a központi ügynökségek a tavaly még kizárólagos Intel és AMD processzorokkal működő laptopok beszerzéséről a nyilvános feljegyzések szerint áttértek arra, hogy a készülékek háromnegyedét kínai vállalatok, például a Huawei, a Shanghai Zhaoxin és a Phytium chipjeivel szerzik be. A megrendelések többségét a Huawei Qingyun L540-es modellje nyerte el.
Ami a külföldi technológiai termékeknek az önkormányzatok és állami tulajdonú nagyvállalatok irodáiból való kivonását célzó kampányként indult fokozatosan a termékek egyre szélesebb körére terjedt ki. Az autógyártókat - köztük a kínai állami cégekkel közös vállalatokban autókat gyártó nagy európai csoportokat is - arra utasították, hogy fokozzák a hazai félvezetők használatát. A kormányban célul tűzték ki, hogy jövőre 25 százalékban kínai chipeket használjanak, bár ennek elmulasztása egyelőre nem jár következményekkel.
A kínai Ipari és Informatikai Minisztérium, amely az ország technológiai lokalizációs erőfeszítéseit vezeti, felvázolta a nemzeti autós chipszabványok tervét. A cél az, hogy „az autókban lévő chipek terén helyen biztosítsunk országunk saját innovációjának” - mondta a MIIT. Az egyik nagy európai járműgyártó mérnöke elmondta, hogy megkezdték az alkatrészeik és a chipek származási helyének leltározását. "Nem lesz könnyű kínai chipeket beépíteni, de ha sikerül ezt megtenni, akkor várhatóan be fognak kerülni a globális termékekbe, mert sokkal olcsóbbak.” A kínai kormány a nagy külföldi távközlési gyártókat is arra ösztönzi, hogy a külföldi lapkákat hazai félvezetőkkel helyettesítsék a berendezéseikben. Az állami hátterű China Telecom nemrégiben 150 000 szerverre írt ki pályázatot hálózata számára. A megrendelés kétharmadát hazai processzorokkal felszerelt szervereknek tartották fenn, derül ki a beszerzési feljegyzésekből.
A Huawei Qingyun laptopja kínai szoftvert tartalmaz, amely helyi hardveren fut. A készülék egy kínai gyártmányú Linux-alapú Unity operációs rendszert futtat. A felhasználók a Windows gépekhez hasonlóan zenét játszhatnak le, fotókat szerkeszthetnek, illetve dokumentumokat hozhatnak létre és kezelhetnek táblázatokat. Az összes alkalmazása Kínában készült. A laptop szövegszerkesztőjét a kínai Kingsoft szoftvercsoport készítette, és a Microsoft által használt „.docx” formátum helyett „.wps” formátumban menti a szöveges fájlokat. Olyan kínai ügynökségek, mint a MIIT, az állami adóhivatal és a tengerészeti biztonsági hivatal elkezdtek néhány kormányzati dokumentumot ebben a formátumban közzétenni.
A Huawei Xinchuang laptopja azonban még nem vált el teljesen a külföldi technológiától, ami mutatja, hogy milyen kihívások várnak Xi kampányára. A Huawei Kirin 9006C processzorát Tajvanon gyártották 2020-ban, a kínai nemzeti bajnokot sújtó szigorú amerikai exportellenőrzés bevezetése előtt, amely azon év szeptemberében lépett életbe. A Huawei 5 nanométeres chipek tömegét halmozta fel a szankciók életbe lépése előtt. A laptop USB-vezérlő hubja az amerikai Microchip cégtől, míg két memóriachip a dél-koreai SK Hynix-tól származik. Az 512 GB-os lapkát 2020 decemberében tokozták. Az SK Hynix közölte, hogy szigorúan betartja az amerikai exportellenőrzéseket, és a bejelentés óta felfüggesztette a Huawei-jel folytatott ügyleteket.
Lin Qingyuan, a Bernstein kínai hardverszakértője szerint a pekingi politika felgyorsította a helyi technológia bevezetését, de a washingtoni szankciók valójában sokkal nagyobb hatást gyakorolnak. "Amikor a vállalatoknak nincs választási lehetőségük, az piacot teremt a helyi szereplők számára” - mondta. A laptopban lévő legtöbb fontos chipet kínai csoportok tervezték, ami a 182 dollár értékű integrált áramkörökből körülbelül 109 dollárt jelent.