Négy nagy internetszolgáltató közölte a héten az amerikai legfelsőbb bírósággal, hogy az internetszolgáltatókat nem szabad arra kényszeríteni, hogy agresszívan felügyeljék a szerzői jogok megsértését a szélessávú hálózatokon.

Ugyan az internetszolgáltatók aggódnak a nagy lemezkiadók és más szerzői jogtulajdonosok által indított perek miatti anyagi felelősség miatt, azzal is érvelnek, hogy a kalózkodással vádolt internetezők tömeges kikapcsolása „ártatlan embereket károsítana azzal, hogy háztartásokat, iskolákat, kórházakat és vállalkozásokat fosztana meg az internet-hozzáféréstől”. Az ügy által felvetett jogi kérdés „kivételesen fontos az internet jövője szempontjából” - írták a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott beadványukban. Az amici curiae beadványt az Altice USA (az Optimum márka üzemeltetője), a Frontier Communications, a Lumen (más néven CenturyLink) és a Verizon nyújtotta be. A beadvány a Cox Communications kábeltársaság azon kísérletét támogatja, hogy megdöntse a Sony által a szerzői jogok megsértése miatt indított perben elszenvedett vereségét. A Cox a múlt hónapban kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy foglalkozzon az üggyel.

A Sony és más zenei szerzői jogtulajdonosok 2018-ban perelték be a Coxot, azt állítva, hogy nem küzdött eléggé a kalózkodás ellen a hálózatán, és nem kapcsolta ki a visszaeső jogsértőket. Az amerikai körzeti bíróság esküdtszéke Virginia államban 2019 decemberében úgy döntött, hogy a Coxnak 1 milliárd dollár kártérítést kell fizetnie a nagy lemezkiadóknak. A Cox később részleges győzelmet aratott, amikor a fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezte az 1 milliárd dolláros ítéletet, megállapítva, hogy a Cox nem bűnös a közvetett jogsértésben, mivel nem húzott közvetlen hasznot a szélessávú kábelhálózatának felhasználói által elkövetett jogsértésekből. A fellebbviteli bíróság azonban megerősítette az esküdtszék megállapítását a szándékos, járulékos jogsértésről, és új kártérítési tárgyalást rendelt el.

Az Altice/Frontier/Lumen/Verizon csoportosulás szerint a bíróság ítélete „veszélyezteti az internet jövőjét”, mivel „az internetszolgáltatókat hatalmas felelősségnek teszi ki, ha nem hajtanak végre tömeges internetes kikapcsolásokat”. Egy előfizető szolgáltatásának megszüntetése olyan lakóknak is ártana, akik „nem követtek el jogsértést, és esetleg nem is állnak kapcsolatban a jogsértővel” - írták. Az internetszolgáltatók szerint a szerzői jogtulajdonosok által a peer-to-peer hálózatokon elkövetett jogsértések felderítésére használt automatizált eljárások „közismerten hibásak”. Ennek ellenére a fellebbviteli bíróság „a járulékos jogsértésről alkotott nézete arra kényszerítené az internetszolgáltatókat, hogy minden érintett előfizetőt kikapcsoljanak, ha olyan állításokat kapnak, hogy egy ismeretlen személy az előfizető kapcsolatát szerzői jogsértésre használta” - áll a beadványban.

A bíróság elmélete szerint „az internetszolgáltató vétkesen cselekszik, amikor tudatosan elmulasztja megakadályozni, hogy egy rossz szereplő használja a szolgáltatását” - áll a rövid ismertetésben. Az internetszolgáltatók szerint ez „arra kényszerítené az internetszolgáltatókat, hogy széles körű kikapcsolásokat hajtsanak végre, hogy elkerüljék az olyan brutális kártérítéseket, mint amilyen a Cox ellen itt hozott 1 milliárd dolláros ítélet és a 2,6 milliárd dolláros kártérítési összeg, amelyet ugyanezek a felperesek a Verizon elleni nemrégiben indított perben hirdettek, vagy a Frontier és az Altice USA által követelt hasonlóan hatalmas összegek”.

Az internetszolgáltatók potenciális felelőssége minden egyes megsértett mű után akár 150 000 dollár törvényes kártérítést is jelenthet - áll a tájékoztatóban. „A felperesek ügyvédei megpróbálhatják az internetszolgáltatókat felelőssé tenni minden egyes rossz cselekedetért, amely online történik” - írták. A pénzügyi felelősség fenyegetése elvonja a figyelmet az internetszolgáltatók azon törekvésétől, hogy „teljesítsék a kongresszus azon célját, hogy minden amerikai csatlakozzon az internethez” - mondták az internetszolgáltatók.

Az internetszolgáltatók beadványukban azzal érvelnek, hogy a bíróság döntése ellentétes a Legfelsőbb Bíróság 2023-as, Twitter kontra Taamneh ügyben hozott ítéletével, amely elutasította azokat az állításokat, amelyek szerint a közösségi médiavállalatok segítették és felbujtották az ISIS-t egy terrortámadásban. Az internetszolgáltatók szerint nem lehetnek felelősek a szerzői jogok megsértéséért, mivel „a bűnsegélyhez és felbujtáshoz valamilyen cselekedetre van szükség a jogsértés alátámasztására - nem pedig pusztán arra, hogy tudomásuk van arról, hogy az ügyfél valami rosszat tesz”. Egy ügyfélnek szolgáltatást nyújtani nem ugyanaz, mint „jelentős segítséget” nyújtani egy jogsértőnek, írták.

„A rutinszerű szolgáltatások nyújtása egy jogsértőnek általában csak akkor számít jelentős segítségnyújtásnak, ha az „szokatlan körülmények között” vagy „szokatlan módon” történik” - írták az internetszolgáltatók. Az internetszolgáltatók azt állítják, hogy a bíróság „ugyanazokat a hibákat követte el, amelyeket ez a bíróság a Twitter-ügyben korrigált”, amikor „úgy ítélte meg, hogy a Cox lényegesen hozzájárult előfizetői jogsértéséhez azzal, hogy tudatosan elmulasztotta elvágni az internetkapcsolatukat”.

Még ha az internetszolgáltatók meg is nyernék érvelésüket, a szerzői jogtulajdonosoknak továbbra is jogukban áll majd közvetlenül a jogsértőkkel szemben érvényesíteni a jogsértési igényeket. „Továbbra is felhasználhatnak minden olyan bizonyítékot, amelyet az online jogsértésről gyűjtöttek, hogy idézést küldjenek annak az ügyfélnek a személyazonosságának megismerésére, akinek az internet-hozzáférését a jogsértéshez használták” - írták az internetszolgáltatók. „Az idézések aztán a tényleges jogsértők elleni közvetlen fellépésekhez vezethetnek”.

Azonban a lemezkiadók szerint a magánszemélyek elleni fellépés túl nehézkes. A Sony és más lemezkiadók azt szeretnék, ha a Legfelsőbb Bíróság visszaállítaná az 1 milliárd dolláros ítéletet, valamint az esküdtszék eredeti megállapítását, miszerint a Cox bűnös a közvetett jogsértésben. "A közvetett felelősség különösen fontos eszköz a digitális korban, amikor a közvetlen jogsértők - ebben az esetben több ezer arctalan személy, akiket csak egy olyan internetszolgáltatón keresztül lehet azonosítani, mint az alperes - üldözése a legjobb esetben is kivitelezhetetlen, a legrosszabb esetben pedig lehetetlen” - írták a lemezkiadók a Legfelsőbb Bírósághoz intézett beadványukban. A lemezkiadók szerint az ügy „ideális eszköz a nyereségre vonatkozó követelmény hatályának megoldására”, mivel a bíróság úgy döntött, hogy a lemezkiadók nem tudták bizonyítani, hogy a Cox közvetlenül az előfizetők jogsértéséből profitál. „Az esküdtszék nyereség megállapítását alátámasztó tények - a Cox díjai, alkalmazottainak e-mailjei, reklámjai és hálózati forgalma - nem vitásak” - írták.