SG.hu
Az áramszolgáltatók extra pénzt kérnének az adatközpontok üzemeltetőitől
Az IT-cégek és egy ohiói áramszolgáltató közötti tárgyalásokon az Egyesült Államok informatikai cégeinek szeme, mert egyre több közösség küzd a szaporodó adatközpontok energiaigényével. A szabályozási vita segíthet megválaszolni az egyik legnehezebb kérdést, amely az ország villamosenergia-hálózata felett lebeg: ki fogja kifizetni a modern internet és a mesterséges intelligencia forradalmát működtető adatközpontok növekvő energiaigényének kielégítéséhez szükséges hatalmas fejlesztéseket?
A Google, az Amazon, a Microsoft és a Meta egy ohiói áramszolgáltató azon terve ellen harcol, hogy jelentősen megemeli az adatközpontjaik által fizetendő energiaköltségeket. Ez ellen a cégek közösen tiltakoznak, a javaslatot az Ohioi Közüzemi Bizottsághoz múlt hónapban benyújtott dokumentumokban „tisztességtelennek” és „diszkriminatívnak” nevezik. Az American Electric Power Ohio a beadványokban azt állította, hogy a tarifaemelésre azért van szükség, hogy az infrastruktúraépítés költségei ne háruljanak át más fogyasztókra, például a háztartásokra és a vállalkozásokra.
Az ügy országos precedenst teremthet, amely segít meghatározni, hogy az államok közműcégei rákényszeríthetik-e a technológiai cégeket arra, hogy felelősséget vállaljanak növekvő energiafogyasztásuk költségeiért, és ha igen, hogyan. Ohio középső része a feldolgozóipar távozása miatt vált rozsdaövezetté, de nemrég az Egyesült Államok adatközpontjainak fellegvárává vált. Azonban a folyamat annyira gyors, hogy az áramszolgáltatónak tavaly le kellett állítania az új adatközpontok jóváhagyását a várható energiaigény miatt, amíg kitalálják hogyan finanszírozzák az új távvezetékeket és az ezekhez szükséges további infrastruktúrát.
Az adatközpontok energiaigénye hasonló aggodalmakat kelt más gócpontokban, például Észak-Virginiában, Atlantában és az arizonai Maricopa megyében, így a szakértők aggódnak amiatt, hogy az amerikai elektromos hálózat nem lesz képes megbirkózni a zöld energiára való áttérés és a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek okozta számítástechnikai boom együttes igényeivel. A helyzeten nem segít, hogy nemrég a Fehér Ház olyan intézkedéseket jelentett be, amelyek célja, hogy felgyorsítsák a mesterséges intelligencia-projektek adatközpontjainak építését, többek között az engedélyezés felgyorsításával.
Az energiafogyasztóknak az általuk előre jelzett maximális villamosenergia-mennyiség bizonyos százalékát minden hónapban be kell fizetniük a közműszolgáltatónak. Ohióban az adatközpontokkal foglalkozó vállalatok az előre jelzett mennyiség 60 százalékát vállalták. Májusban azonban az áramszolgáltató egy új, 10 évre szóló díjstruktúrát javasolt, amely a várható terhelés 90 százalékára emeli a díjakat, még akkor is, ha végül nem használnak fel ennyit. A nagy technológiai vállalatok - amelyek mindegyike növeli az adatközpontok infrastruktúrájára fordított kiadásait, hogy ne maradjanak le a mesterséges intelligencia fejlesztésekben - a múlt hónapban benyújtott dokumentumokban határozottan ellenezték a javasolt szerződést.
"Bár elismerjük az AEP Ohio előtt álló kihívásokat, amelyekkel az adatközpontok terhelési igényeinek jelentős növekedése miatt szembesül, alapvető fontosságú, hogy a Bizottság által elfogadott bármilyen megoldás igazságos és méltányos megoldást biztosítson” - írta Brendon Baatz energiaügyi tanácsadó a Google nevében az ohiói szabályozó hatósághoz benyújtott tanúvallomásában. „Az adatközpontokra való diszkriminatív összpontosításával az AEP Ohio azt kéri a Bizottságtól, hogy a helyi gazdaság nyerteseit és veszteseit válassza ki azáltal, hogy egyetlen iparág számára kedvezőtlen feltételeket szab az alapvető elektromos szolgáltatásra vonatkozóan.”
Michael Fradette, az Amazon Web Service energetikai szakértője saját tanúvallomásában elmondta, hogy „ésszerűtlen” azt kérni a vállalatoktól, hogy nagy pontossággal jelezzék előre, hogy 10 éves időszak alatt mennyi áramra lesz szükségük az adatközpontjaiknak, mert a tényleges fogyasztás olyan tényezőktől függ, mint a jövőbeli technológiai fejlődés, az ügyfelek igénye és az „időjárás változékonysága”. Severin Borenstein, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem közgazdászprofesszora szerint a technológiai vállalatoknak jó okuk van arra, hogy a helyi költségnövekedésen túlmenően harcoljanak az ohiói javaslat ellen. Szerinte az ország más közüzemi szolgáltatói, amelyek szintén aggódnak az adatközpontok szaporodása miatt, szorosan figyelni fogják ezt az ügyet, és az ilyen harcok „sokkal gyakoribbá válhatnak”.
Az ügyben szeptember 30-ra tűzték ki az első meghallgatást. Az AEP Ohio szóvivője elmondta, hogy a vállalat „reméli, hogy olyan megoldás születik, amely a gazdasági fejlődést előreviszi a szolgáltatási területünkön”.
A Google épülő adatközpontja Ohioban
Az adatközpontok fellendülését Ohio középső részén az elmúlt öt évben a bőséges vízellátás, az üvegszálas internet és - a Meta által a javasolt tarifaemeléssel kapcsolatban tett észrevételek szerint - „az AEP Ohio által nyújtott megbízható és megfizethető elektromos szolgáltatás” segítette. Az adatközpontok azonban köztudottan sok áramot igényelnek a bennük lévő nagy teljesítményű számítógépek és a túlmelegedésüket megakadályozó hűtőrendszerek működtetéséhez. Az AEP Ohio alelnökének, Lisa Kelsónak a tanúvallomása szerint 50 függőben lévő kérelem van adatközpontokat működtető ügyfelei részéről, akik több mint 90 telephelyen igényelnek elektromos szolgáltatást. Ez 30 000 megawattnyi potenciális többletterhelést jelent - ez több mint 20 millió háztartás áramellátásához elegendő. Ez a többletigény több mint háromszorosára növelné a közműszolgáltató korábbi, 2023-as csúcsterhelését - mondta.
2020 és 2024 között az adatközpontok energiaterhelése Ohio középső részén hatszorosára, 100 megawattról 600 megawattra nőtt - áll a tanúvallomásában. A közműszolgáltató által aláírt megállapodások szerint 2030-ra ez a mennyiség eléri az 5000 megawattot - vallotta. „Közép-Ohio teljes terhelése egy évtized alatt több mint kétszeresére, mintegy 4000 MW-ról 9000 MW-ra fog emelkedni” - folytatja - "és az AEP Ohio Top 5 ügyfelei 2030-ra mind adatközpont-ügyfelek lesznek". Ennek az igénynek a kielégítéséhez az AEP Ohio-nak új átviteli vezetékek építésére lesz szüksége, ami költséges és időigényes folyamat. Kamran Ali, az AEP alelnökének vallomása szerint az infrastruktúra kiépítése „nagy vállalkozás és jelentős építési projekt”, amely hét és tíz év közötti időt vehet igénybe.
A dokumentumok szerint az áramszolgáltatót elsősorban az aggasztja, hogy mi lesz, ha dollármilliárdokat fektet be az új hálózati infrastruktúrába, és az adatközpontok máshova távoznak, vagy ha a mesterséges intelligencia buborék kipukkad, és a létesítményeknek sokkal kevesebb energiára van szükségük, mint eredetileg tervezték. Ha az áramszolgáltató nagy összegeket költ az új infrastruktúrára, de az áramigény, amelynek kiszolgálására épült, nem valósul meg, akkor más ügyfeleknek - köztük az üzleti és lakossági előfizetőknek - kell fizetnie a számlát, mondta a közműszolgáltató.
Az AEP Ohio által javasolt tarifaemelés egy kísérlet arra, hogy „megkövetelje az adatközpontoktól, hogy hosszú távú pénzügyi kötelezettségeket vállaljanak - hogy nagyobb tét legyen a játékban” - mondta Matthew S. McKenzie, az AEP alelnöke. Melissa Lott, a Columbia Egyetem professzora szerint ésszerű, hogy a közüzemi szolgáltatók aggódnak amiatt, hogy az adatközpontok nem maradnak helyben. A hagyományosabb energiaigényű létesítményekkel, például az autógyárakkal összehasonlítva az adatközpontok mobilisabbak - mondta. „Sokkal könnyebb áthelyezni ezeket a szolgáltatásokat, mint egy olyan gyártóüzemet, amelynek egy helyi folyóból származó hűtővízre vagy több százezer fős munkaerőre van szüksége”.
Az AEP Ohio tanúvallomása az ügyben azt is megkérdőjelezi, hogy az adatközpontok ugyanolyan sokat hoznak-e a helyi közösségeknek, mint a gyárak vagy más nagy energiaterhelésű vállalkozások. Kelso tanúvallomása szerint 2019 óta a nem adatközpontokkal foglalkozó vállalkozások minden egyes igényelt megawatt energiára körülbelül 25 munkahelyet teremtettek, míg az adatközpontok megawattonként kevesebb mint egy munkahelyet igényelnek.
A technológiai vállalatok elutasították ezt a kritikát, mondván, hogy az általuk teremtett munkahelyek száma nem releváns annak szempontjából, hogy mennyi energiát jogosultak vásárolni, és kiemelték a helyi gazdaságokhoz való egyéb hozzájárulásukat. A Google azt mondta, hogy az elmúlt évben több mint 1000 munkahelyet teremtett Ohióban, és 2019 óta 6,7 milliárd dollárt fektetett be. Az Amazon azt mondta, hogy felhőalapú számítástechnikai részlege nyolc év alatt 10,3 milliárd dolláros beruházással több mint 4500 munkahelyet teremtett az államban, és további 7,8 milliárd dollárt tervez költeni a következő években. A Meta eközben azt mondta, hogy 1,5 milliárd dollárt költött adatközpont-projektekre az államban. A Microsoft - amely nemrégiben létrehozott egy pénzalapot az adatközpontjai közelében végzett munkaerő-fejlesztésekre - tanúvallomásában azt mondta, hogy az áramszolgáltatónak minden ügyfelét „egyformán” kellene kezelnie, és „nem kellene olyan tényezők alapján diszkriminálnia, amelyek nem relevánsak”.
Közép-Ohio nem az egyetlen hely az Egyesült Államokban, ahol a közműszolgáltatók átértékelik, hogyan számítsák fel legnagyobb ügyfeleiknek a díjakat. Idén Virginiában az áramszolgáltató olyan szabályt javasolt, amely lehetővé tenné számára, hogy egyedi szerződéseket tárgyaljon le minden olyan vállalkozással, amely 200 megawattnál több energiát használ, tehát nem csak az adatközpontokkal. Júliusban pedig Indiana javasolt egy olyan tarifát, amelynek célja az új infrastruktúra finanszírozása: ez meghosszabbítaná a szerződéseket, díjakat vezetne be a visszalépésre, és megemelné a 150 megawattnál nagyobb teljesítményt használó ügyfelek minimális fizetését.
Dél-Karolina olyan szabályokat fontolgat, amelyek megtiltanák a közműszolgáltatóknak, hogy alacsonyabb tarifákat kínáljanak az adatközpontoknak, míg májusban a egy másik áramszolgáltató, a Duke Energy olyan tarifa-megállapodást kötött egyes adatközpontokkal, amelynek célja a megújuló energiatermelés kifizetése. A Google azonban azzal érvel, hogy az ohiói javaslat kiemelkedik „egy konkrét iparág kiemelésével”. Az Amazon beadványaiban azt írja, hogy egyes államokban a tervezett kereslet 75 százalékát elérő díjakat fizet, de az ohiói javaslat, amely szerint 90 százalékot számláznának ki, túl messzire megy.
Michael Wara, a Stanford éghajlat- és energiapolitikai programjának igazgatója szerint az AEP Ohio lépése, hogy az adatközpontokat másképp kezeli, mint más ügyfeleket, „rendkívül szokatlan”, és országos precedenst teremthet. „Ha Ohio ezt megteszi, és ez az ötlet teret nyer, akkor más állami szereplők is lemásolhatják” - mondta. Lott szerint azonban egyes államok továbbra is szükségét érezhetik annak, hogy vonzzák az adatközpont-fejlesztéseket, amelyek új bevételeket hoznak a közműszolgáltatóknak, ami segít kifizetni a rutinszerű elektromos hálózatfejlesztéseket. „Valamiféle elképzelést fogunk kapni arról, hogy hol van a kompromisszum az elektromos közművek hosszú időkeretei és a technológiai vállalatok rövid időkeretei között” - mondta.
Amennyiben az ohiói tarifát jóváhagyják, a Microsoft és a Google is azzal fenyegetőzött, hogy elhagyja Ohiót. „Ha az AEP Ohio javaslatát elfogadják” - írta a Google részéről Baatz - "az kedvezőtlen környezetet teremtene az államban az adatközpontok fejlesztése számára, ami a vállalatokat potenciálisan arra késztetné, hogy átgondolják beruházási terveiket." De bár a technológiai cégek technikailag elvihetik máshová az energiaéhes adatközpontjaikat, az elektromos hálózatra nehezedő nyomás országszerte növekszik, és sok közösség már most is azon töri a fejét, hogy hogyan alkalmazkodjon ehhez. Így a nagy technológiai cégek feladata, hogy megtalálják a módját annak, hogy együttműködjenek az ohiói és máshol működő közműszolgáltatókkal. Végül is, ahogy az Amazon szakértője, Fradette írta: „Megbízható áramforrás nélkül a mi üzletünk nem létezne”.
A Google, az Amazon, a Microsoft és a Meta egy ohiói áramszolgáltató azon terve ellen harcol, hogy jelentősen megemeli az adatközpontjaik által fizetendő energiaköltségeket. Ez ellen a cégek közösen tiltakoznak, a javaslatot az Ohioi Közüzemi Bizottsághoz múlt hónapban benyújtott dokumentumokban „tisztességtelennek” és „diszkriminatívnak” nevezik. Az American Electric Power Ohio a beadványokban azt állította, hogy a tarifaemelésre azért van szükség, hogy az infrastruktúraépítés költségei ne háruljanak át más fogyasztókra, például a háztartásokra és a vállalkozásokra.
Az ügy országos precedenst teremthet, amely segít meghatározni, hogy az államok közműcégei rákényszeríthetik-e a technológiai cégeket arra, hogy felelősséget vállaljanak növekvő energiafogyasztásuk költségeiért, és ha igen, hogyan. Ohio középső része a feldolgozóipar távozása miatt vált rozsdaövezetté, de nemrég az Egyesült Államok adatközpontjainak fellegvárává vált. Azonban a folyamat annyira gyors, hogy az áramszolgáltatónak tavaly le kellett állítania az új adatközpontok jóváhagyását a várható energiaigény miatt, amíg kitalálják hogyan finanszírozzák az új távvezetékeket és az ezekhez szükséges további infrastruktúrát.
Az adatközpontok energiaigénye hasonló aggodalmakat kelt más gócpontokban, például Észak-Virginiában, Atlantában és az arizonai Maricopa megyében, így a szakértők aggódnak amiatt, hogy az amerikai elektromos hálózat nem lesz képes megbirkózni a zöld energiára való áttérés és a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek okozta számítástechnikai boom együttes igényeivel. A helyzeten nem segít, hogy nemrég a Fehér Ház olyan intézkedéseket jelentett be, amelyek célja, hogy felgyorsítsák a mesterséges intelligencia-projektek adatközpontjainak építését, többek között az engedélyezés felgyorsításával.
Az energiafogyasztóknak az általuk előre jelzett maximális villamosenergia-mennyiség bizonyos százalékát minden hónapban be kell fizetniük a közműszolgáltatónak. Ohióban az adatközpontokkal foglalkozó vállalatok az előre jelzett mennyiség 60 százalékát vállalták. Májusban azonban az áramszolgáltató egy új, 10 évre szóló díjstruktúrát javasolt, amely a várható terhelés 90 százalékára emeli a díjakat, még akkor is, ha végül nem használnak fel ennyit. A nagy technológiai vállalatok - amelyek mindegyike növeli az adatközpontok infrastruktúrájára fordított kiadásait, hogy ne maradjanak le a mesterséges intelligencia fejlesztésekben - a múlt hónapban benyújtott dokumentumokban határozottan ellenezték a javasolt szerződést.
"Bár elismerjük az AEP Ohio előtt álló kihívásokat, amelyekkel az adatközpontok terhelési igényeinek jelentős növekedése miatt szembesül, alapvető fontosságú, hogy a Bizottság által elfogadott bármilyen megoldás igazságos és méltányos megoldást biztosítson” - írta Brendon Baatz energiaügyi tanácsadó a Google nevében az ohiói szabályozó hatósághoz benyújtott tanúvallomásában. „Az adatközpontokra való diszkriminatív összpontosításával az AEP Ohio azt kéri a Bizottságtól, hogy a helyi gazdaság nyerteseit és veszteseit válassza ki azáltal, hogy egyetlen iparág számára kedvezőtlen feltételeket szab az alapvető elektromos szolgáltatásra vonatkozóan.”
Michael Fradette, az Amazon Web Service energetikai szakértője saját tanúvallomásában elmondta, hogy „ésszerűtlen” azt kérni a vállalatoktól, hogy nagy pontossággal jelezzék előre, hogy 10 éves időszak alatt mennyi áramra lesz szükségük az adatközpontjaiknak, mert a tényleges fogyasztás olyan tényezőktől függ, mint a jövőbeli technológiai fejlődés, az ügyfelek igénye és az „időjárás változékonysága”. Severin Borenstein, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem közgazdászprofesszora szerint a technológiai vállalatoknak jó okuk van arra, hogy a helyi költségnövekedésen túlmenően harcoljanak az ohiói javaslat ellen. Szerinte az ország más közüzemi szolgáltatói, amelyek szintén aggódnak az adatközpontok szaporodása miatt, szorosan figyelni fogják ezt az ügyet, és az ilyen harcok „sokkal gyakoribbá válhatnak”.
Az ügyben szeptember 30-ra tűzték ki az első meghallgatást. Az AEP Ohio szóvivője elmondta, hogy a vállalat „reméli, hogy olyan megoldás születik, amely a gazdasági fejlődést előreviszi a szolgáltatási területünkön”.
A Google épülő adatközpontja Ohioban
Az adatközpontok fellendülését Ohio középső részén az elmúlt öt évben a bőséges vízellátás, az üvegszálas internet és - a Meta által a javasolt tarifaemeléssel kapcsolatban tett észrevételek szerint - „az AEP Ohio által nyújtott megbízható és megfizethető elektromos szolgáltatás” segítette. Az adatközpontok azonban köztudottan sok áramot igényelnek a bennük lévő nagy teljesítményű számítógépek és a túlmelegedésüket megakadályozó hűtőrendszerek működtetéséhez. Az AEP Ohio alelnökének, Lisa Kelsónak a tanúvallomása szerint 50 függőben lévő kérelem van adatközpontokat működtető ügyfelei részéről, akik több mint 90 telephelyen igényelnek elektromos szolgáltatást. Ez 30 000 megawattnyi potenciális többletterhelést jelent - ez több mint 20 millió háztartás áramellátásához elegendő. Ez a többletigény több mint háromszorosára növelné a közműszolgáltató korábbi, 2023-as csúcsterhelését - mondta.
2020 és 2024 között az adatközpontok energiaterhelése Ohio középső részén hatszorosára, 100 megawattról 600 megawattra nőtt - áll a tanúvallomásában. A közműszolgáltató által aláírt megállapodások szerint 2030-ra ez a mennyiség eléri az 5000 megawattot - vallotta. „Közép-Ohio teljes terhelése egy évtized alatt több mint kétszeresére, mintegy 4000 MW-ról 9000 MW-ra fog emelkedni” - folytatja - "és az AEP Ohio Top 5 ügyfelei 2030-ra mind adatközpont-ügyfelek lesznek". Ennek az igénynek a kielégítéséhez az AEP Ohio-nak új átviteli vezetékek építésére lesz szüksége, ami költséges és időigényes folyamat. Kamran Ali, az AEP alelnökének vallomása szerint az infrastruktúra kiépítése „nagy vállalkozás és jelentős építési projekt”, amely hét és tíz év közötti időt vehet igénybe.
A dokumentumok szerint az áramszolgáltatót elsősorban az aggasztja, hogy mi lesz, ha dollármilliárdokat fektet be az új hálózati infrastruktúrába, és az adatközpontok máshova távoznak, vagy ha a mesterséges intelligencia buborék kipukkad, és a létesítményeknek sokkal kevesebb energiára van szükségük, mint eredetileg tervezték. Ha az áramszolgáltató nagy összegeket költ az új infrastruktúrára, de az áramigény, amelynek kiszolgálására épült, nem valósul meg, akkor más ügyfeleknek - köztük az üzleti és lakossági előfizetőknek - kell fizetnie a számlát, mondta a közműszolgáltató.
Az AEP Ohio által javasolt tarifaemelés egy kísérlet arra, hogy „megkövetelje az adatközpontoktól, hogy hosszú távú pénzügyi kötelezettségeket vállaljanak - hogy nagyobb tét legyen a játékban” - mondta Matthew S. McKenzie, az AEP alelnöke. Melissa Lott, a Columbia Egyetem professzora szerint ésszerű, hogy a közüzemi szolgáltatók aggódnak amiatt, hogy az adatközpontok nem maradnak helyben. A hagyományosabb energiaigényű létesítményekkel, például az autógyárakkal összehasonlítva az adatközpontok mobilisabbak - mondta. „Sokkal könnyebb áthelyezni ezeket a szolgáltatásokat, mint egy olyan gyártóüzemet, amelynek egy helyi folyóból származó hűtővízre vagy több százezer fős munkaerőre van szüksége”.
Az AEP Ohio tanúvallomása az ügyben azt is megkérdőjelezi, hogy az adatközpontok ugyanolyan sokat hoznak-e a helyi közösségeknek, mint a gyárak vagy más nagy energiaterhelésű vállalkozások. Kelso tanúvallomása szerint 2019 óta a nem adatközpontokkal foglalkozó vállalkozások minden egyes igényelt megawatt energiára körülbelül 25 munkahelyet teremtettek, míg az adatközpontok megawattonként kevesebb mint egy munkahelyet igényelnek.
A technológiai vállalatok elutasították ezt a kritikát, mondván, hogy az általuk teremtett munkahelyek száma nem releváns annak szempontjából, hogy mennyi energiát jogosultak vásárolni, és kiemelték a helyi gazdaságokhoz való egyéb hozzájárulásukat. A Google azt mondta, hogy az elmúlt évben több mint 1000 munkahelyet teremtett Ohióban, és 2019 óta 6,7 milliárd dollárt fektetett be. Az Amazon azt mondta, hogy felhőalapú számítástechnikai részlege nyolc év alatt 10,3 milliárd dolláros beruházással több mint 4500 munkahelyet teremtett az államban, és további 7,8 milliárd dollárt tervez költeni a következő években. A Meta eközben azt mondta, hogy 1,5 milliárd dollárt költött adatközpont-projektekre az államban. A Microsoft - amely nemrégiben létrehozott egy pénzalapot az adatközpontjai közelében végzett munkaerő-fejlesztésekre - tanúvallomásában azt mondta, hogy az áramszolgáltatónak minden ügyfelét „egyformán” kellene kezelnie, és „nem kellene olyan tényezők alapján diszkriminálnia, amelyek nem relevánsak”.
Közép-Ohio nem az egyetlen hely az Egyesült Államokban, ahol a közműszolgáltatók átértékelik, hogyan számítsák fel legnagyobb ügyfeleiknek a díjakat. Idén Virginiában az áramszolgáltató olyan szabályt javasolt, amely lehetővé tenné számára, hogy egyedi szerződéseket tárgyaljon le minden olyan vállalkozással, amely 200 megawattnál több energiát használ, tehát nem csak az adatközpontokkal. Júliusban pedig Indiana javasolt egy olyan tarifát, amelynek célja az új infrastruktúra finanszírozása: ez meghosszabbítaná a szerződéseket, díjakat vezetne be a visszalépésre, és megemelné a 150 megawattnál nagyobb teljesítményt használó ügyfelek minimális fizetését.
Dél-Karolina olyan szabályokat fontolgat, amelyek megtiltanák a közműszolgáltatóknak, hogy alacsonyabb tarifákat kínáljanak az adatközpontoknak, míg májusban a egy másik áramszolgáltató, a Duke Energy olyan tarifa-megállapodást kötött egyes adatközpontokkal, amelynek célja a megújuló energiatermelés kifizetése. A Google azonban azzal érvel, hogy az ohiói javaslat kiemelkedik „egy konkrét iparág kiemelésével”. Az Amazon beadványaiban azt írja, hogy egyes államokban a tervezett kereslet 75 százalékát elérő díjakat fizet, de az ohiói javaslat, amely szerint 90 százalékot számláznának ki, túl messzire megy.
Michael Wara, a Stanford éghajlat- és energiapolitikai programjának igazgatója szerint az AEP Ohio lépése, hogy az adatközpontokat másképp kezeli, mint más ügyfeleket, „rendkívül szokatlan”, és országos precedenst teremthet. „Ha Ohio ezt megteszi, és ez az ötlet teret nyer, akkor más állami szereplők is lemásolhatják” - mondta. Lott szerint azonban egyes államok továbbra is szükségét érezhetik annak, hogy vonzzák az adatközpont-fejlesztéseket, amelyek új bevételeket hoznak a közműszolgáltatóknak, ami segít kifizetni a rutinszerű elektromos hálózatfejlesztéseket. „Valamiféle elképzelést fogunk kapni arról, hogy hol van a kompromisszum az elektromos közművek hosszú időkeretei és a technológiai vállalatok rövid időkeretei között” - mondta.
Amennyiben az ohiói tarifát jóváhagyják, a Microsoft és a Google is azzal fenyegetőzött, hogy elhagyja Ohiót. „Ha az AEP Ohio javaslatát elfogadják” - írta a Google részéről Baatz - "az kedvezőtlen környezetet teremtene az államban az adatközpontok fejlesztése számára, ami a vállalatokat potenciálisan arra késztetné, hogy átgondolják beruházási terveiket." De bár a technológiai cégek technikailag elvihetik máshová az energiaéhes adatközpontjaikat, az elektromos hálózatra nehezedő nyomás országszerte növekszik, és sok közösség már most is azon töri a fejét, hogy hogyan alkalmazkodjon ehhez. Így a nagy technológiai cégek feladata, hogy megtalálják a módját annak, hogy együttműködjenek az ohiói és máshol működő közműszolgáltatókkal. Végül is, ahogy az Amazon szakértője, Fradette írta: „Megbízható áramforrás nélkül a mi üzletünk nem létezne”.