SG.hu

Zuckerbergnek elege van abból, hogy állandóan bocsánatot kell kérnie

Tegnap este több mint 6000 tech-rajongó áramlott be a San Francisco-i Chase Centerbe, a Golden State Warriorsnak otthont adó és olyan popsztárokat, mint Olivia Rodrigo vendégül látó hatalmas rendezvénytérbe. Programozók, kockázati tőkebefektetők és szilícium-völgyi mogulok beszélgettek, miközben pizzaszeletekkel a kezükben keresték a helyüket. Az eseményen megjelent Jamie Dimon, a JPMorgan Chase vezérigazgatója, Daniel Ek, a Spotify alapítója Svédországból, de még Jensen Huang, az Nvidia nagyon elfoglalt vezérigazgatója is feltűnt. A várakozás nagy volt. Az emberek nem azért voltak ott, hogy egy koncerten tomboljanak, hanem 50 dollárt vagy annál is többet fizettek egy jegyért, hogy lássák Mark Zuckerberget, a Meta vezérigazgatóját, amint a mesterséges intelligenciáról ad elő és arról beszél, hogy miként tudott naggyá válni a Szilícium-völgyben.

A Meta vezérigazgatója az Acquired podcast házigazdáival, David Rosenthalnal és Ben Gilberttel ült le közel másfél órán át beszélgetni, és a szegmensek között zenekar játszott betéteket. Az üzletemberek számára kihagyhatatlan adásnak általában több mint 800 000 hallgatója van, és abban az Uber, a Sequoia Capital, a Berkshire Hathaway és mások vezetői szerepelnek. De a 40 éves Zuckerberg az eddigi legnagyobb fogás. „Ez a technológia ünnepe” - jelentette ki Rosenthal a színpadon. Ha furcsán hangzik, hogy egy podcastban nyilatkoznak a világ legnevesebb üzleti vezetői, akkor lehet, hogy nem figyelt oda. Az elmúlt években a Wall Street és azon túl a Szilícium-völgy milliárdosai és felsővezetői elkezdtek felhagyni azzal a megszokott gyakorlattal, hogy csak hagyományos médiainterjúkra üljenek le. Nem is olyan régen a technológiai elit a sajtóval való kapcsolattartás során szigorú szabályok szerint játszott. Zuckerberg és társai rendszeres szereplői voltak olyan eseményeknek, mint a D: All Things Digital technológiai konferencia és a South by Southwest. Rendszeresen interjút adtak olyan ismert hírügynökségeknek, mint a The Washington Post, a The Wall Street Journal vagy a The New York Times.

De manapság ehelyett egyre inkább a podcastok és a YouTube streamek barátságos terében mesélik el saját történeteiket, ahol gyakran nagyobb mozgásterük van arra, hogy - általában hosszasan - kifejtsék törekvéseiket és szenvedélyeiket. Sok interjú olyan, mintha haverok sörözés közben beszélgetnének egy kandalló mellett. Az "Acquired” esemény pedig megmutatta, hogy ez a formátum jelentős hatású, mivel az olyan podcasterek, mint Rosenthal és Gilbert, Lex Fridman vagy Dwarkesh Patel a viszonylagos ismeretlenségből indulva hatalmas hírnévre tettek szert. "A média demokratizálódása lehetővé tette, hogy mindenkinek legyen egy személyes talkshow-ja, és most a befolyásos pozíciókban lévők előtt széles választék áll, ha a nyilvánossághoz akarnak szólni” - mondta Jules Terpak, a digitális kultúra elemzője, aki időnként tech-vezetőkkel is interjúkat készít saját podcastja számára.


Ahogy az olyan technológiai vállalatok, mint a Google, az Amazon, az Apple és a Facebook - amelyet Zuckerberg később Meta névre keresztelt át - exponenciálisan nőttek, a médiamegjelenések egyre inkább a cégek hatalmára és elszámoltathatóságára összpontosítottak - gyakran a felelős vezetők bosszúságára. Ezzel egy időben a YouTube, a Twitter, az Instagram és a Twitch térhódítása egyéni műsorvezetők új generációját hozta létre, akik közül sokan a hagyományos riportkészítésről váltottak a webkamera és a podcast-mikrofon párosára. "Manapság a technológiai iparágban hajlamosak vagyunk arra, hogy 'közvetlenül' forduljunk a közönségünkhöz, különösen mivel a sajtóban megjelenő cikkek az évek során egyre kritikusabbak lettek” - mondta Sheel Mohnot, a Better Tomorrow Ventures nevű San Franciscó-i kockázati tőkebefektető cég egyik partnere. „Sokan közülünk inkább olyan emberekhez fordulnak, akik nagyszerű történeteket mutatnak be. Nem arról van szó, hogy nem nyújtanak egyensúlyt” - tette hozzá Mohnot. "Megvágják, de a teljes interjút is közzéteszik, és a vezérigazgatóknak ez sokat számít.”

Zuckerberg számára a felvétel diadalmenet volt. Göndör hajjal egy karosszékben ült a színpadon, mögötte pedig egy óriási képernyőre vetítették ki a fejét. Röviddel azután, hogy felugrott a színpadra azzal viccelődött, hogy a következő fellépését talán azért kell beütemeznie, hogy bocsánatot kérjen azért, amit mondani fog. Egy pillanat múlva hozzátette, hogy csak viccelt, és hogy valójában a bocsánatkérés napjainak immár vége. Zuckerbergnek az utóbbi időben volt egyfajta újjáalakulása. Most már szarvasmarhákat tenyészt Hawaiin, hosszú fürtjei és aranylánca van, és római stílusú szobrokat rendel a feleségéről. A színpadon a Facebook alapítója egy feliratos pólót viselt, amelyet Mike Amiri divattervezővel közösen alkotott meg, és amelyen görög betűkkel az áll, hogy „szenvedésen keresztül tanulni”.


Zuckerberg hosszasan beszélt a Meta által az idők során tapasztalt kihívásokról, többek között a 2010-es évek eleji nehéz időszakról, amikor a Facebooknak át kellett állnia a főként asztali számítógépeken használt közösségi hálózatról az okostelefonokra tervezettre. Elmondta, hogy tervei szerint még sok évig a cégnél akar maradni. "Az ember alábecsüli, hogy mennyire fájdalmasak lesznek a dolgok, így akár jó dolgokat is tehetünk” - mondta Zuckerberg a tömegnek a Facebookot, az Instagramot és a WhatsAppot is magában foglaló birodalma felépítésének történetéről. Megemlítette Aiszkhüloszt, az ókori görög drámaírót, akit gyakran a tragédia atyjaként emlegetnek, utalva ezzel a hosszú időhorizontra, amelyben cégéről gondolkodik.

A bocsánatkérésre vonatkozó megjegyzés az Nvidia vezérigazgatójára, Jensen Huangra utalt, aki maga is egy baklövést emlegetett, amit az év elején az Acquired podcastben tett. Huang eredeti megjegyzését - miszerint soha nem indította volna el az Nvidiát, ha tudja, amit ma - állítása szerint durván kiragadták a szövegkörnyezetből. A videóban tisztázta, hogy mindenképpen újra belekezdene az Nvidia-t, és hogy megjegyzése inkább a startup-alapítók boldog tudatlanságáról szólt. Bár Zuckerberg nyitó megjegyzése csak egy baráti célzás volt Huang felé, mégis megadta az alaphangot a Meta tulaj új élethez és üzlethez való hozzáállásának. A Facebook alapítója korábban sok időt töltött azzal, hogy bocsánatot kért a Facebook tartalommoderációs problémái miatt. Amikor azonban karrierje legnagyobb hibáiról elmélkedett, Zuckerberg azt mondta, hogy a legnagyobb hibája egy 20 évvel ezelőtti politikai hiba volt. Konkrétan azt mondta, hogy túl nagy felelősséget vállalt a a Facebookon kívül álló problémákért.

„Néhány dologról azt állították, hogy mi csináltuk, vagy mi voltunk a felelősek, de szerintem valójában nem mi voltunk” - mondta Zuckerberg. „Amikor politikai problémáról van szó... vannak jóhiszemű emberek, akik azonosítanak egy problémát, és azt akarják, hogy az orvosolva legyen, és vannak olyanok, akik csak keresnek valakit, akit hibáztathatnak”. A homályos megjegyzések szerint kritikusok a Facebookot vádolják Donald Trump 2016-os választási győzelmében játszott szerepe miatt. A Cambridge Analytica nevű cég többek között a Facebook-felhasználók adatainak felhasználásával befolyásolt szavazókat Trump megválasztása érdekében. Külföldi szereplők is használták a platformot más választások befolyásolására és a politikai megosztottság magvainak elvetésére, ami a céget évek óta sújtó rossz sajtóban és abban csúcsosodott ki, hogy Zuckerbergnek tanúvallomást kellett tennie a kongresszus előtt.

Nem világos, hogy ezek a kampányok valójában mennyire voltak hatékonyak, de a 2016-os választásokat követő hónapokban Zuckerberg azon kesergett, hogy szinte senki sem tudott jót mondani a Facebookról. Most azonban Zuckerberg azt mondja, hogy megtalálta a megfelelő egyensúlyt a politikai kérdésekben. Ennél többet nem mondott, de a közelmúltbeli tettei tanulságosak. Augusztusban levelet küldött a képviselőház republikánusainak, amelyben gyakorlatilag bocsánatot kért a 2020-as COVID-19 körüli félretájékoztatás cenzúrázásáért, és hogy meghajolt a Biden-kormányzat követelései előtt. Zuckerberg azt mondta, sajnálja, hogy akkoriban nem volt szókimondóbb a kormánytisztviselők nyomásával szemben. Zuckerberg azt mondta, hogy a jövőben "visszavágna, ha ilyesmi ismét megtörténne”.

Közben a Meta platformjain a Facebook és az Instagram megszüntette Trump közösségi média-fiókjaira vonatkozó különleges korlátozásokat. Ezeket a korlátozásokat eredetileg a január 6-i lázadás után, 2021-ben helyezték el, de a 2024-es választásokig ki lesznek iktatva. Júliusban a Meta vezérigazgatója, bár nem ment el odáig, hogy egy konkrét amerikai elnökjelöltet támogasson, Trumpot „fenegyereknek”-nek nevezte, amiért a levegőbe emelte az öklét, miután valaki megpróbálta meggyilkolni őt. Tegnap este pedig elmondta, hogy mostanában a közösségi médián kívüli projektek sokkal jobban izgatják, és a Meta-t alapvetően „emberi kapcsolatokkal foglalkozó” cégként jellemezte. A Meta vezérigazgatója megjegyezte, hogy senki sem kel ki reggel az ágyból úgy, hogy „fuck yeah közösségi média!”. Ehelyett több „fantasztikus” terméket akar készíteni, látszólag a Meta AR-szemüvegére, VR-szemüvegére és nyílt forráskódú MI-törekvéseire utalva.

Zuckerberget egy ponton arról faggatták, hogy megbánta-e, hogy a céget Meta névre keresztelte át, ami jelezte a cég elfordulását a metaverzum felé. A vezérigazgató egyszerűen azt válaszolta: „A Meta egy jó név”. Függetlenül attól, hogy Zuckerberg hová összpontosít, a Meta közösségi médiaplatformjain továbbra is emberek milliárdjai gyűlnek össze nap mint nap. Ez azt jelenti, hogy a tartalom moderálásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznia kell, és a vezérigazgatónak következetes döntéseket kell hoznia.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Frekvency #14
    "és olyan popsztárokat, mint Olivia Rodrigo "
    ki a faxom ez?? : DDDD
  • bdzsana #13
    Konkrétan az EU kötelezi a platformokat jogorvoslati lehetőségre moderálás után. Arról meg már ne is beszéljünk, hogy minden ország mást vár el egy globális platformon, ami kb megoldhatatlan probléma. Ha én megosztok valamit amit egy ország megtilt a facebooknak hogy megjelenítsen akkor mi van? Országonkánt fognak moderálni minden egyes hozzászólásomat mondjuk? Egyik látszik ebben az országban másik nem.
    Arról nem is beszélve, hogy kormányok jönnek-mennek, egyik ezt akar másik azt.
    Utoljára szerkesztette: bdzsana, 2024.09.13. 17:23:17
  • Tetsuo #12
    A hatóság sosem basztat azért, mert erősen moderálsz. Éppen az a lényeg, hogy évről évre korlátozottabbak a jogaink.
    Lassan csak a kuruc.infón lehet leírni azt, hogy zöld a fű és kék az ég.
    Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2024.09.13. 11:23:22
  • RJoco #11
    A megoldás nagyon egyszerű lenne, csak persze senki nem akarja.
    Az éppen hatalmon lévő politikusok biztosítják a moderátorok egy részét a platformoknak, természetesen önköltségen (a tisztes adót fizető állampolgárok költségén) és, akkor nincs kérdés, hogy mit kell levenni és mit nem. A bulvárlapok is el lennének látva egy rahedli hírrel, hogy épp mi került le és mi nem. A platformoknak sem kellene azon gondolkodniuk, hogy mit kell levenni és mit nem (ez még mindig nincs egyértelműen meghatározva), a szürkezóna nem az ő felelősségük lenne.
    Aztán hamar kiderülne, hogy az éppen aktuális kormány szerint hogyan néz ki a szólásszabadság. Bár nagy valószínűséggel az a kormány maradna hatalmon, amelyik ezt a dolgot meglépné, aztán ennyit a szólásszabadságról...
    Utoljára szerkesztette: RJoco, 2024.09.13. 10:18:46
  • kvp #10
    "Valamelyik törvényhozó írja már pontosan konkrétumokkal hogy kéne kinéznie egy platformnak pontosan mit moderáljon, mit ne hogy viselkedjen. Mert ez most olyan ha kalap van rajta az a baj, ha nincs az."

    Az amerikai es brit kormanyzat is megmondta, hogy elozetes moderaciot szeretnenek es nem csak a torvenyek, hanem a politikai elvarasok alapjan is. Az amerikai ellenzek (a republikanusok) kevesebb cenzurat szeretne, csak a tenyleges torvenyek betartatasaval, a szolasszabadsag megorzesevel. De ezzel a velemennyel ugyebar ellenzekben vannak. Ekozben pedig EU pedig teljes ellenorzest szeretne, a maganbeszelgetesek felett is, csak az engedelyezett politikai velemenyeket atengedve. Ez megegyezik a kinai allami megkozelitessel.

    Tehat tudjuk, hogy az egyes felek mit akarnak, csak az a gond, hogy az elozetes moderacio nem teljesitheto, mivel kb. ugyanannyi moderatort igenyelne, mint ahany aktiv felhasznaloi beszlegetes zajlik eppen. Maganeszelgetesek eseten ez a teljes aktiv felhasznaloi bazis felevel egyezne meg. A kozossegi media cegek persze tiltakoznak ellene, mert se anyagilag, se emberileg nem teljesitheto a jelenlegi kozossegi platformok hasznalhatosaganak megtartasaval.
    Utoljára szerkesztette: kvp, 2024.09.13. 09:06:01
  • bdzsana #9
    Tényleg kíváncsi lennék ki mit csinálna a helyében. Ha moderál az a baj, mert a szólásszabadság ellen van, ha nem akkor meg az a baj. Mindenért basztatják tök mindegy mit csinál, és most ennek nem az a lényege hogy jajj szegény Zuck sajnálok egy csilliárdost, csak simán látom, hogy tök mindegy mit csinálnak úgyis basztatni fogják őket. Elég sok platform van széles skálán, valaki erősen moderál, valaki alig mintmost Musk X-e, valaki meg egyáltalán nem pl a Telegram, és mindegyiket basztatják valamiért.
    Valamelyik törvényhozó írja már pontosan konkrétumokkal hogy kéne kinéznie egy platformnak pontosan mit moderáljon, mit ne hogy viselkedjen. Mert ez most olyan ha kalap van rajta az a baj, ha nincs az.
    Azt mindig könnyű meg mondani mi az ami nem jó, de akkor mondjáj már meg mi az ami jó, hogy néz az ki amit ők elképzelnek.
  • lac coo #8
    egy hagyományos médiában, ha felrakok egy hírdetést, hogy magyar péter veri az asszonyt és gyerelelet eszik, simán milliókra perli, működik a jog... FB minden alól kibújik , felteszi a kezét .... ez nagyon nincs így rendben... igen sok millió felhasználó van, de sok millió bevétel is.... Vagy ellenőrzi, vagy fizeti a teljesen jogos büntiket.
  • lac coo #7
    :DDD
  • RJoco #6
    Akkor szerinted, ha a kokaint egy forddal viszik, akkor a fordnak köze van hozzá?
    Vagy, ha épp BKV-n szállítják, akkor a BKV-t kell büntetni?
    És az adidas cipő, ami épp az illető lábán van? Vagy a lidlös zokni?
    Arról az iphonról nem is beszélve, amin a megbeszélés megy.
    Stb, stb, stb.

    A politikus semmi konkrétat nem fog tenni az emberek ellen, mert azzal szavazatot veszít. Ellenben, ha egy céget csesztet, akkor mindjárt más a helyzet. Persze amíg nem a bezárással fenyeget. A tiktok ügy még várat magára.
  • Tetsuo #5
    Milyen undorító feje van!