SG.hu
Az egyformaság tengerét okozza az MI használata az önéletrajzokban
Az új technológiák segíthetnek a pályázóknak kitűnni - vagy meghiúsíthatja terveiket és lehetetlen helyzetbe hozza a munkaadókat.
Mivel az Egyesült Királyságban az elmúlt néhány évben csökkentek az üres álláshelyek, az álláskeresőknek új módszereket kellett találniuk, hogy kitűnjenek a minden egyes pozícióért versengő jelentkezők áradatából. Az olyan új technológiák, mint a generatív mesterséges intelligencia és a továbbfejlesztett digitális eszközök megkönnyítették és felgyorsították a kifinomult önéletrajzok és kísérőlevelek elkészítését, amelyek távol állnak a fehér A4-es lapokon lévő unalmas Times New Roman betűtípussal írt soroktól. De van egy hátulütője is. „Mindenkinek az egyformaság tengerével van dolga, a létrehozott tartalmak szinte ugyanúgy néznek ki” - mondja Govind Balakrishnan, az Adobe Express kreatív platform vezető alelnöke. A szoftverek használata gyorsan az álláspályázatok homogenitásához vezetett, ahol a legtöbb önéletrajz és kísérőlevél hasonló formátumot követ, és gyakran hiányzik belőlük az egyéniség.
Ennek részben az az oka, hogy sok pályázó egyszerűen kiválasztja az alkalmazások által kínált, előre beállított önéletrajz-sablonok egyikét. Ezek szöveggel és képekkel testre szabhatók, de általában hasonlóan néznek ki. Balakrishnan szerint azonban az utóbbi időben „egyre több felhasználó érkezik, akik új dolgokat tesznek”, például animációkat adnak az önéletrajzukhoz, vagy videós jelentkezéseket készítenek. "Mindannyian tudjuk, milyen nehéz kitűnni és megragadni az emberek figyelmét, különösen akkor, amikor a toborzókat szorítja az idő, és elárasztják őket az egyformán kinéző önéletrajzok” - jegyzi meg Balakrishnan, de azt javasolja, hogy a felhasználók legyenek körültekintőek, amikor új formátumokkal kísérleteznek a jelentkezéseknél. „Ha nem találják meg a megfelelő egyensúlyt, a végén úgy tűnhet, hogy trükköznek, ami visszafelé sülhet el.”
Az Adobe egyik riválisa, a sydney-i székhelyű Canva vizuális eszközöket kínál, és tavaly több mint 900 millió felhasználó készített önéletrajzot a platformján. A cég által több mint 5000 munkaügyi asszisztens körében végzett felmérés szerint 39 százalékuk azt mondta, hogy az önéletrajzok legnagyobb problémája az, hogy túl sok szöveget tartalmaznak. Duncan Clark, a vállalat európai vezetője szerint mostanában az a tendencia, hogy további információkat linkelnek vagy külön portfóliót csatolnak a munkáikról, így az önéletrajz „inkább egy elegánsan gépelt dokumentum, amely rövid, tömör és a legfontosabb pontokat nagyon olvasmányos módon tartalmazza.
"Amit láttunk, az a vizuális kommunikáció iránti növekvő szomjúság” - mondja Clark, hozzátéve, hogy a digitális eszközök lehetővé tették, hogy azok is ”vizuálisan meggyőző módon mutassák be magukat, akik nem rendelkeznek speciális médiaismeretekkel. Hozzáteszi, hogy a pályázók a dizájnelemek, például a színek, az elrendezés és a grafika megváltoztatásával növelhetik pályázatuk vizuális vonzerejét. A Canva kutatása azt is megállapította, hogy az álláskeresők közel 45 százaléka használ generatív MI-t önéletrajzának elkészítéséhez, frissítéséhez vagy javításához, ami szerintük pozitív eredményeket hozott.
Az elmúlt évben az olyan chatbotok, mint az OpenAI ChatGPT és a Google Bard megkönnyítették az emberi íráshoz hasonló nagyméretű szövegek generálását. A technológia különösen jól bánik a természetes nyelvvel, mivel hatalmas mennyiségű szöveges adaton képezték ki, ami azt jelenti, hogy a pályázók csak beírják az állásleírást a chatbotba, és megkérik arra, hogy generáljon egy kísérőlevelet vagy válaszoljon a kérdésekre. A pályázók saját önéletrajzukat is beírhatják a rendszerbe, visszajelzést vagy módosításokat kérhetnek, és a szöveget a szerepkör követelményeihez igazíthatják. A generatív mesterséges intelligencia azonban arról ismert, hogy ismétli önmagát, és plagizálja a válaszokat, ami azt eredményezi, hogy egyes pályázatok szövege pontosan ugyanaz lesz, mint másoké.
"A legrosszabb esetekben egyszerűen plagizált válaszokat kapunk. Tehát pontosan lemásolták és beillesztették a választ.” A pályázók, akiket ilyen módon kaptak rajta a mesterséges intelligencia használatán, azt tapasztalták, hogy gyorsan elutasítják őket, és frusztráltak maradnak. De ez nem oldja meg a munkáltatók problémáját, mert sokuk úgy nyilatkozott, hogy az MI által generált pályázatok nagy száma túlterheli őket.
A kenti székhelyű Neurosight olyan vállalatokkal dolgozik együtt, mint a Virgin Media, az NHS és az Auto Trader, hogy online felvételt megelőző értékeléseket készítsen, és tanácsot adjon a tesztek elfogultságának kiküszöbölésére. "Aggodalomra ad okot, hogy az emberek a generatív mesterséges intelligenciát arra használják, hogy egy olyan verziót hamisítsanak magukról, amely nem felel meg a valóságnak” - mondja Jamie Betts, a Neurosight alapítója és termékigazgatója, hozzátéve, hogy a vállalatok attól tartanak, hogy ez romló munkaerő-felvételi tapasztalatokhoz vezethet. "Jelenleg olyan helyzetben vagyunk, hogy az emberek elég naivan használják az MI-t, és közvetlenül másolnak és illesztenek be belőle szövegeket. Azt hiszem, ha tízszer egymás után elutasítják őket, mert a munkáltatók ezt észreveszik, akkor megtanulják, hogyan használják olyan parancsokat, hogy elkerüljék a felismerést”.”
Nicky Hutchinson, az Exeteri Egyetem karrier-tanácsadója sokszor találkozott már olyan diákokkal, akiket több jelentkezése is azért volt sikertelen, mert mesterséges intelligencia segítségével írták meg a pályázatukat. "Ha mindenki ugyanazt a chatbotot használja, akkor az ugyanazokhoz a kifejezésekhez vezet. Ez nagyon gyakori gond” - mondja. "A mesterséges intelligencia egy nagyon hasznos eszköz, de úgy gondolom, ha túl sok mindent bízunk rá, akkor eltörli a személyiségedet.” Hutchinson azt javasolja, hogy a mesterséges intelligencia-eszközöket inkább arra használják, hogy potenciális interjúkérdéseket generáljanak, vagy hogy segítsenek olyan feladatokban, mint például a pályázatok strukturálása, amelyekbe a jelöltek aztán „belevihetik magukat”. Figyelmeztet arra, hogy az MI vagy az önéletrajzok sablonjainak használata kellő átgondolás vagy személyre szabás nélkül „nagyon unalmas” eredményeket eredményezhet. Azt tanácsolja azoknak, akik esztétikusabbá akarják tenni önéletrajzukat, hogy ez „ne menjen a tartalom rovására, mert a minták egyben le is korlátozzák a gondolatokat."
Mivel az Egyesült Királyságban az elmúlt néhány évben csökkentek az üres álláshelyek, az álláskeresőknek új módszereket kellett találniuk, hogy kitűnjenek a minden egyes pozícióért versengő jelentkezők áradatából. Az olyan új technológiák, mint a generatív mesterséges intelligencia és a továbbfejlesztett digitális eszközök megkönnyítették és felgyorsították a kifinomult önéletrajzok és kísérőlevelek elkészítését, amelyek távol állnak a fehér A4-es lapokon lévő unalmas Times New Roman betűtípussal írt soroktól. De van egy hátulütője is. „Mindenkinek az egyformaság tengerével van dolga, a létrehozott tartalmak szinte ugyanúgy néznek ki” - mondja Govind Balakrishnan, az Adobe Express kreatív platform vezető alelnöke. A szoftverek használata gyorsan az álláspályázatok homogenitásához vezetett, ahol a legtöbb önéletrajz és kísérőlevél hasonló formátumot követ, és gyakran hiányzik belőlük az egyéniség.
Ennek részben az az oka, hogy sok pályázó egyszerűen kiválasztja az alkalmazások által kínált, előre beállított önéletrajz-sablonok egyikét. Ezek szöveggel és képekkel testre szabhatók, de általában hasonlóan néznek ki. Balakrishnan szerint azonban az utóbbi időben „egyre több felhasználó érkezik, akik új dolgokat tesznek”, például animációkat adnak az önéletrajzukhoz, vagy videós jelentkezéseket készítenek. "Mindannyian tudjuk, milyen nehéz kitűnni és megragadni az emberek figyelmét, különösen akkor, amikor a toborzókat szorítja az idő, és elárasztják őket az egyformán kinéző önéletrajzok” - jegyzi meg Balakrishnan, de azt javasolja, hogy a felhasználók legyenek körültekintőek, amikor új formátumokkal kísérleteznek a jelentkezéseknél. „Ha nem találják meg a megfelelő egyensúlyt, a végén úgy tűnhet, hogy trükköznek, ami visszafelé sülhet el.”
Az Adobe egyik riválisa, a sydney-i székhelyű Canva vizuális eszközöket kínál, és tavaly több mint 900 millió felhasználó készített önéletrajzot a platformján. A cég által több mint 5000 munkaügyi asszisztens körében végzett felmérés szerint 39 százalékuk azt mondta, hogy az önéletrajzok legnagyobb problémája az, hogy túl sok szöveget tartalmaznak. Duncan Clark, a vállalat európai vezetője szerint mostanában az a tendencia, hogy további információkat linkelnek vagy külön portfóliót csatolnak a munkáikról, így az önéletrajz „inkább egy elegánsan gépelt dokumentum, amely rövid, tömör és a legfontosabb pontokat nagyon olvasmányos módon tartalmazza.
"Amit láttunk, az a vizuális kommunikáció iránti növekvő szomjúság” - mondja Clark, hozzátéve, hogy a digitális eszközök lehetővé tették, hogy azok is ”vizuálisan meggyőző módon mutassák be magukat, akik nem rendelkeznek speciális médiaismeretekkel. Hozzáteszi, hogy a pályázók a dizájnelemek, például a színek, az elrendezés és a grafika megváltoztatásával növelhetik pályázatuk vizuális vonzerejét. A Canva kutatása azt is megállapította, hogy az álláskeresők közel 45 százaléka használ generatív MI-t önéletrajzának elkészítéséhez, frissítéséhez vagy javításához, ami szerintük pozitív eredményeket hozott.
Az elmúlt évben az olyan chatbotok, mint az OpenAI ChatGPT és a Google Bard megkönnyítették az emberi íráshoz hasonló nagyméretű szövegek generálását. A technológia különösen jól bánik a természetes nyelvvel, mivel hatalmas mennyiségű szöveges adaton képezték ki, ami azt jelenti, hogy a pályázók csak beírják az állásleírást a chatbotba, és megkérik arra, hogy generáljon egy kísérőlevelet vagy válaszoljon a kérdésekre. A pályázók saját önéletrajzukat is beírhatják a rendszerbe, visszajelzést vagy módosításokat kérhetnek, és a szöveget a szerepkör követelményeihez igazíthatják. A generatív mesterséges intelligencia azonban arról ismert, hogy ismétli önmagát, és plagizálja a válaszokat, ami azt eredményezi, hogy egyes pályázatok szövege pontosan ugyanaz lesz, mint másoké.
"A legrosszabb esetekben egyszerűen plagizált válaszokat kapunk. Tehát pontosan lemásolták és beillesztették a választ.” A pályázók, akiket ilyen módon kaptak rajta a mesterséges intelligencia használatán, azt tapasztalták, hogy gyorsan elutasítják őket, és frusztráltak maradnak. De ez nem oldja meg a munkáltatók problémáját, mert sokuk úgy nyilatkozott, hogy az MI által generált pályázatok nagy száma túlterheli őket.
A kenti székhelyű Neurosight olyan vállalatokkal dolgozik együtt, mint a Virgin Media, az NHS és az Auto Trader, hogy online felvételt megelőző értékeléseket készítsen, és tanácsot adjon a tesztek elfogultságának kiküszöbölésére. "Aggodalomra ad okot, hogy az emberek a generatív mesterséges intelligenciát arra használják, hogy egy olyan verziót hamisítsanak magukról, amely nem felel meg a valóságnak” - mondja Jamie Betts, a Neurosight alapítója és termékigazgatója, hozzátéve, hogy a vállalatok attól tartanak, hogy ez romló munkaerő-felvételi tapasztalatokhoz vezethet. "Jelenleg olyan helyzetben vagyunk, hogy az emberek elég naivan használják az MI-t, és közvetlenül másolnak és illesztenek be belőle szövegeket. Azt hiszem, ha tízszer egymás után elutasítják őket, mert a munkáltatók ezt észreveszik, akkor megtanulják, hogyan használják olyan parancsokat, hogy elkerüljék a felismerést”.”
Nicky Hutchinson, az Exeteri Egyetem karrier-tanácsadója sokszor találkozott már olyan diákokkal, akiket több jelentkezése is azért volt sikertelen, mert mesterséges intelligencia segítségével írták meg a pályázatukat. "Ha mindenki ugyanazt a chatbotot használja, akkor az ugyanazokhoz a kifejezésekhez vezet. Ez nagyon gyakori gond” - mondja. "A mesterséges intelligencia egy nagyon hasznos eszköz, de úgy gondolom, ha túl sok mindent bízunk rá, akkor eltörli a személyiségedet.” Hutchinson azt javasolja, hogy a mesterséges intelligencia-eszközöket inkább arra használják, hogy potenciális interjúkérdéseket generáljanak, vagy hogy segítsenek olyan feladatokban, mint például a pályázatok strukturálása, amelyekbe a jelöltek aztán „belevihetik magukat”. Figyelmeztet arra, hogy az MI vagy az önéletrajzok sablonjainak használata kellő átgondolás vagy személyre szabás nélkül „nagyon unalmas” eredményeket eredményezhet. Azt tanácsolja azoknak, akik esztétikusabbá akarják tenni önéletrajzukat, hogy ez „ne menjen a tartalom rovására, mert a minták egyben le is korlátozzák a gondolatokat."