SG.hu

MI-tréningre állnak át a bitcoin bányászok

A bitcoin-bányászok igyekeznek megállapodásokat kötni a mesterséges intelligencia fejlesztőkkel, hogy a hatalmas adatközpontjaik számára új ügyfeleket szerezve növeljék lanyhuló bevételeiket.

A kriptobányászok nagy teljesítményű, gyakran több hektárnyi területű csarnokokat elfoglaló számítógép-központokat üzemeltetnek, ahol bonyolult matematikai rejtvényeket oldanak meg a tranzakciók hitelesítése és a digitális érmék előállítása érdekében. A magas energia- és számítási költségek, valamint a bányászatért járó jutalmak nemrég felére csökkentek, így sokan küzdenek a fennmaradásért. Most azt remélik, hogy hasznot húzhatnak a kriptobányászatban és a mesterséges intelligencia feldolgozásában egyaránt használt nagy teljesítményű chipek, a grafikus feldolgozó egységek iránti kereslet megugrása miatt. A technológiai vállalatok szinte egymásra licitálva próbálnak hozzáférni az Nvidia GPU-ihoz, mivel igyekeznek erősebb mesterséges intelligencia-rendszereket építeni, és egyre gyakrabban kötnek olyan üzleteket, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a bányászok chipjeit használják, vagy hogy saját chipjeiket a bányászok adatközpontjaiban helyezzék el.

A Core Scientific, a világ egyik legnagyobb bitcoin-bányász cége "agresszívan törekszik” MI-üzletek megkötésére - mondta Adam Sullivan vezérigazgató. „Ez hihetetlenül fontos része a bevételeinknek” - tette hozzá. A Nasdaqon jegyzett társaságnak Texasban, Észak-Karolinában és Georgiában vannak adatközpontjai. A cég múlt hónapban kötött megállapodást a CoreWeave AI felhőszolgáltatóval, amely becslésük szerint 12 év alatt 4,7 milliárd dolláros bevételt jelent majd számukra. Az Nvidia által támogatott CoreWeave - maga is egy korábbi kriptobányász, amely néhány éve az MI felé fordult, és májusban 19 milliárd dollárra ugrott az értékelése - a Core Scientific adatközpontjait fogja használni MI-chipjei elhelyezésére.

Az MI-cégek nagy mennyiségű energiát és számítási infrastruktúrát igényelnek, két olyan dolgot, amihez a bitcoin-bányászok jellemzően hozzáférnek. Az MI-csoportok úgy vélik, hogy a bányászok nagy teljesítményű számítási (HPC) adatközpontjainak használata gyorsabb és olcsóbb, mint sajátot építeni. A nagy technológiai vállalatok - köztük a Microsoft, a Google és az Amazon - több tízmilliárd dollárt terveznek költeni adatközpont-infrastruktúrájuk fejlesztésére, hogy támogassák MI-ambícióikat. Az MI-képességek iránti kereslet a befektetők érdeklődését is felkeltette az olyan új felhőalapú startupok iránt, mint a CoreWeave és a Lambda Labs, amelyek GPU-khoz való hozzáférés bérlésre összpontosítanak.


Egy kattintással lehet számítási kapacitást venni

"Egy HPC adatközpont nulláról való felépítése általában 3-5 évbe telik” - írták a JPMorgan elemzői egy nemrégiben megjelent jegyzetükben, hozzátéve, hogy ez az időtartam manapság az MI-projektek iránti megnövekedett kereslet miatt még hosszabb lett. "Az energiáért folytatott hajsza felértékeli azokat a vállalatokat, amelyek ma olcsó áramhoz jutnak hozzá.”

Más nagy bitcoin-bányászok is átalakítják feldolgozási kapacitásuk egy részét az MI számára. A Philippe Laffont alapkezelő által alapított amerikai Coatue Management fedezeti alap nemrég 150 millió dollárt fektetett be a Hut 8-ba, hogy segítsen a bitcoinbányász cégnek infrastruktúráját megfeleltetni az MI-vállalatok igényeinek. A bányászati vállalat nemrég egy új MI részleget is létrehozott. Asher Genoot, a Hut 8 vezérigazgatója elmondta, hogy a vállalat - amely a nevét a Bletchley Park egyik épületéről kapta, ahol Alan Turing matematikus dolgozott a második világháború alatt - az „adatközpontok szegmensében tapasztalható hatalmas keresletre és növekedésre összpontosít, amelyet elsősorban az MI iránti nagymértékű kereslet hajt”.

A bitcoin-bányászok azt remélik, hogy a stratégiájuknak az MI felé való eltolódása magasabb és stabilabb bevételeket biztosít számukra. Sok bányász - köztük a Core Scientific is - 2022-ben csődbe ment az FTX kriptotőzsde bedőlése miatt. Akkoriban a bitcoin ára 16 000 dollár alá zuhant. Bár a kriptoárak azóta szárnyalnak - a bitcoin márciusban rekordmagasságot ért el 73 800 dollár felett, jelenleg pedig 63 800 dollár körül kereskednek vele -, a bitcoin minden egyes új blokkjának bányászatából származó pénzügyi jutalmukat csökkentette az áprilisban négyévente bekövetkező bitcoin feleződés. Az energia és a technológia magas költségei szintén rontották a jövedelmezőségüket.


A kanadai Hive bányászcég szintén arra összpontosít, hogy „növelje a bevételeit az Nvidia GPU chipekből álló, az MI forradalomhoz szükséges szolgáltatásokat működtető csomagjából” - közölte a vállalat, míg a New York-i székhelyű Bit Digital januárban 275 millió dolláros hároméves szerződést kötött arról, hogy bérbe adja adatközpontjának területét egy nagy nyelvi modelleket építő vállalatnak. "A feleződés küszöbén úgy éreztük, hogy az egyik napról a másikra 50 százalékkal összenyomott árrés mellett nincs értelme abban reménykedni, hogy a bitcoin felfelé megy. Ez egyszerűen nem jó üzleti gyakorlat” - mondta Sam Tabar, a Bit Digital vezérigazgatója. "Mi egyszerűen csak számítási teljesítményt adunk ki azoknak, akik MI-modelleket építenek, mi ennek a hardveres részével foglalkozunk” - tette hozzá.

Az új adatközpontok kiépítéséért folytatott verseny világszerte megterheli az elektromos hálózatokat, tekintettel a HPC hatalmas energiaigényére. A bitcoin-bányászat szintén rendkívül energiaigényes, és mindkét ágazatot kritika éri a hatalmas energiafogyasztásuk miatt. A Google üvegházhatást okozó gázkibocsátása az elmúlt öt évben 48 százalékkal emelkedett a mesterséges intelligencia-folyamatokhoz használt adatközpontjainak bővítése közepette, míg a Cambridge-i Egyetem adatai szerint a bitcoin-bányászat évente több energiát használ fel, mint Pakisztán vagy Ukrajna.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #7
    "Vagy a hardveres felépítése is merőben eltér?"

    A matekot ugynevezett aritmetikai es logikai egysegek szamoljak. Ezekbol van egesz es lebegopontos, mindenfele adatmerettel. Ezeket vezerloaramkorok vezerlik a program alapjan. A gpu-kban az volt a nagy ujitas, hogy egy vezerles egyszerre tobb ALU-t tud iranyitani, azonos parancsokkal, de eltero adatokkal. Ez akkor jo ha ugyanazokat a lepeseket kell elvegezni sok adaton, mert igy kisebb aramkor kell, tehat tobb fer beloluk egy chipre. A nagyon regi processzorokban csak integer ALU volt, mert sokkal egyszerubb. MI eseten is eleg az integer alapu fixpontos matek, igy tobb ALU fer egymas melle azonos tranzisztor szam eseten.

    "Hol lehet releváns dolgokat olvasni?"

    Szinte csak tudomanyos publikaciokban. A cegek raultek a sajat kutatasi eredmenyeikre, de az egyetemi anyagok szerencsere meg publikusak.
  • Palinko #6
    Köszi így már értem akkor nagyon naprakész vagy ezzel kapcsolatban. Hol lehet releváns dolgokat olvasni? Mert a bulvár nem érdekel, mélyebben érdekelne de azzal meg kb úgy találkoztam hogy van 56 programkönyvtár valami minimális dokumentációval és good luck :D
  • Tetsuo #5
    Hogy integer vagy lebegőpontosban jó egy hardver, azt a vezérlőszoftvere határozza meg nem? Vagy a hardveres felépítése is merőben eltér?
  • kvp #4
    A klasszikus neuralis modellek lebegopontosak voltak, de viszonylag hamar elterjedtek a fixpontos megoldasok es most mar a 8, sot a 4 bites integer alapu modellekkel probalkoznak. Reszben hogy csokkentsek a rendszerek memoriaigenyet, reszben az integer muveletek gyorsabb vegrehajthatosaga miatt. Amennyiben a sulytenyezok egy adott kisebb es jol behatarolhato intervallumon belul vannak, akkor at lehet skalazni fixpontos vagy akar integer alapura oket. Ez azt jelenti, hogy pl. a +-2.147483647 kozti sulyok beskalazhatoak a +-2147483647 kozti tartomanyba es onnantol 32 bites integer egysegekkel kezelhetoek. (de pl. a +-2147.483648 kozotti is ugyanoda skalazhato, csak a fix tizedespont helye es a szamitasi precizitas valtozik) Ez a modszer csak a jelentos nagysagrendekkel eltero sulyokat es +-vegtelent zarja ki, de a legtobb neuralis matrix normalt, 0-ra levagva a precizitas miatt alul kieso sulyokat. Ez sokat segit, mivel igy sparse-a teheto a matrix, ami igy gyorsabban futtathato.

    ps: A nagy memoriaigeny a pciexpress csatlasokon at kezelheto kulso tarolokkal is (ram, ssd, akar merevlemez is), de a leggyakoribb megoldas a cluster-ezes, amikor egy nagy matrixot tobb neuralis egyseg (kartya) kozott osztanak szet es igy csak az egysegek kozott atmeno kapcsolatok jeleit kell atvinni a feldolgozo kartyak kozott. Ezt a helyi csoportositast egyebkent az emberi agy is hasznalja. Az agyon belul jelentosen surubbek a helyi kapcsolatok mint a mas teruletekre atmenoek.
  • Palinko #3
    Én úgy tudtam lebegőpontos kell mert a vektor mátrixban is azok vannak, de végül is átalakítható az. A tárhely stb hiányát meg valahogy megoldják? Végül is itt akkora pénzekről van szó hogy valaki legyártja hogy futtatható legyen biztos, de érdekelne a folyamata is.
  • kvp #2
    A hash-eleshez veszett gyors integer alu (egesz szamos matematikai) egysegek kellenek. Az MI minta betanitashoz is. Az altalanos gpu-k lebegopontosban jok, de az se a hash-eleshez, se a minta betanitashoz nem kell, igy kihagyhato.

    Ami nem teljesen celhardver, hanem programozhato parhuzamos integer alu-kbol all, az pont jo neuralis halozatot tanitani vagy futtatni.

    Raadasul kep, hang es videofelismereshez a hash generalashoz ugyancsak pont jok.

    Nem varazslat egyik hardver sem, ugyanazok a vezerlo logikak csak a matematikai es logikai fuggvenykeszletek meg az elerheto adattipusok ternek el a kulonbozo celfeladatok kozott. Az integer neuralis matrix es a kripto veletlen pont azonost igenyel.
  • Palinko #1
    Nem igazán értem, mikor a BTC minerek külön hashelésben jó chipek fejlesztettek és a minerek azzal vannak tele MI-hez meg tenzor és CUDA chipek kellenének. Persze lehet, hogy valamilyen részfeladatot fel lehet úgy bontani hogy a nem standard mineren is lefusson, de azért vannak kételyeim ki szeretne ezzel szarakodni, meg hogy az egész betanítás lefutna minerparkon.