SG.hu
A japán sportolók a kukkolást blokkoló anyagú ruhát viselnek majd az olimpián
Egy japán gyártó olyan anyagot fejlesztett ki, amely blokkolja az infravörös fotózást - a technika felfedi a fehérneműket vagy a test vonalait, és olyan képeket készít, amelyeket pornográf weboldalakon terjesztenek. A lopakodó repülőgépekhez hasonlóan - amelyek a radarjelek detektoroktól való eltérítésével kerülik el az észlelést - a szövet elnyeli és megakadályozza, hogy az infravörös fény elérje a kamerákat és az infravörös érzékelőket.
A párizsi olimpián a japán női röplabda-, atlétika- és asztalitenisz-válogatottak olyan felszerelésekben versenyeznek majd, amelyek a szuggesztív fotókat megakadályozó innovatív technológiát használnak. A Mizuno japán felszerelésgyártó által kifejlesztett szövet megakadályozza, hogy az infravörös fotókon a sportolók fehérneműje vagy akár a testük is láthatóvá váljon. Az ilyen kukkolós képek az interneten terjednek, és a sportolónők online zaklatásához vezethetnek. Kazuya Tajima, a Mizuno fejlesztőcsapatának tagja reméli, hogy "a szövet élsportolóknál való használata tudatosítja a társadalomban, hogy a kukkolás elfogadhatatlan". A felszerelés gyártója egy olyan időszakban döntött a szövet kidolgozásáról, amikor "a kamerák egyre kifinomultabbá válnak. Az infravörös fotók leleplezik a fürdőruhák és rövidnadrágok alatti fehérneműket és testeket".
A Sumitomo Metal Mining és a Kyodo Printing gyártókkal együttműködésben készült új szövet az infravörös tartományban fényelnyelő anyagokat tartalmaz. A 25 éves Mei Kodama - aki a 2021-es tokiói játékokon részt vett a 4x100 méteres futásban - kipróbált egy új anyagból készült ruhát, és "kényelmesebbnek találta, mint azt korábban gondolta". Ez a fejlemény egybeesik a sportolónők explicit fotózása elleni küzdelem egyre növekvő tendenciájával, ami súlyos következményekkel járhat az áldozatokra nézve. 2020-ban sportolók panaszt tettek a Japán Olimpiai Bizottságnál, miután felfedezték, hogy a közösségi médiában "szexuálisan egyértelmű feliratokkal ellátott infravörös kamerás fotókat osztottak meg magukról". Reiko Shiota - a 2008-as pekingi és a 2012-es londoni játékokon induló tollaslabda-válogatott tagja - melleiről és alsótestéről készült fotók széles körben terjedtek az interneten. A kamerák jelenléte zavarta a mérkőzések alatt, annak ellenére, hogy elmondása szerint mindig "igyekeztem figyelmen kívül hagyni a mellkasomra vagy a fenekemre irányított kamerák zárjának hangját".
Airi Hatakeyama, aki a 2012-es londoni és a 2016-os riói játékokon képviselte Japánt ritmikus gimnasztikában, "megdöbbenve tapasztalta, hogy egyesek szexualizálták" őt szuggesztív fotókkal, miközben még kiskorú volt. A tornaszövetség 2004 óta betiltotta a versenyek alatti fotózást, és személyzetet mozgósított a jogsértők kiszűrésére. "A kukkolás aljas cselekedet, amely pszichológiai terhet ró a sportolókra. Olyan környezetet kell teremteni, amely megvédi őket" - csatlakozott Norihide Ishido, a Chukyo Egyetem sportpolitikai szakértője. A 2021-es tokiói játékok előtt a Japán Olimpiai Bizottság megpróbálta felhívni a figyelmet a témára azzal, hogy elítélte ezeket az "aljas tetteket". Abban az évben letartóztattak egy férfit, aki infravörös kamerával lefényképezett egy női röplabdázót, és a képeket egy pornográf weboldalon árulta. Két évvel később, Kiotóban egy másik férfit vontak felelősségre, mert egy Japánban nagyon népszerű futóversenyen (ekiden) részt vevő női futók alsótestét filmezte.
Néhány eszköz akaratlanul is bemutatta, hogy az éjjellátó szemüvegekben és hőkamerákban használt infravörös érzékelés hogyan képes felfedni a láthatatlant, mint például a OnePlus 8 Pro "Photochrom" színszűrője, amely röntgenlátásként működik egy Apple TV vékony burkolatán. Ha embereken alkalmazzák, az infravörös fényképezéssel felfedezhetők az illető testének vonalai vagy a vékony ruharéteg alatt viselt alsóruházat. A Mizuno által megosztott kísérletek során a "Game uniform fabric" réteg alatt lévő nyomtatott fekete "C" és az új infravörös elnyelő szövet szinte teljesen eltakarja az infravörös kamerával történő fényképezéskor. Az új fényelnyelő szövet több rétege többet segítene, de mivel a sportolók már most aggodalmukat fejezték ki a közelgő párizsi olimpián várható extrém hőség miatt, az egyenruháknak egyensúlyt kell teremteniük a kukkolás elleni védelem, valamint a résztvevők kényelme között.
A párizsi olimpián a japán női röplabda-, atlétika- és asztalitenisz-válogatottak olyan felszerelésekben versenyeznek majd, amelyek a szuggesztív fotókat megakadályozó innovatív technológiát használnak. A Mizuno japán felszerelésgyártó által kifejlesztett szövet megakadályozza, hogy az infravörös fotókon a sportolók fehérneműje vagy akár a testük is láthatóvá váljon. Az ilyen kukkolós képek az interneten terjednek, és a sportolónők online zaklatásához vezethetnek. Kazuya Tajima, a Mizuno fejlesztőcsapatának tagja reméli, hogy "a szövet élsportolóknál való használata tudatosítja a társadalomban, hogy a kukkolás elfogadhatatlan". A felszerelés gyártója egy olyan időszakban döntött a szövet kidolgozásáról, amikor "a kamerák egyre kifinomultabbá válnak. Az infravörös fotók leleplezik a fürdőruhák és rövidnadrágok alatti fehérneműket és testeket".
A Sumitomo Metal Mining és a Kyodo Printing gyártókkal együttműködésben készült új szövet az infravörös tartományban fényelnyelő anyagokat tartalmaz. A 25 éves Mei Kodama - aki a 2021-es tokiói játékokon részt vett a 4x100 méteres futásban - kipróbált egy új anyagból készült ruhát, és "kényelmesebbnek találta, mint azt korábban gondolta". Ez a fejlemény egybeesik a sportolónők explicit fotózása elleni küzdelem egyre növekvő tendenciájával, ami súlyos következményekkel járhat az áldozatokra nézve. 2020-ban sportolók panaszt tettek a Japán Olimpiai Bizottságnál, miután felfedezték, hogy a közösségi médiában "szexuálisan egyértelmű feliratokkal ellátott infravörös kamerás fotókat osztottak meg magukról". Reiko Shiota - a 2008-as pekingi és a 2012-es londoni játékokon induló tollaslabda-válogatott tagja - melleiről és alsótestéről készült fotók széles körben terjedtek az interneten. A kamerák jelenléte zavarta a mérkőzések alatt, annak ellenére, hogy elmondása szerint mindig "igyekeztem figyelmen kívül hagyni a mellkasomra vagy a fenekemre irányított kamerák zárjának hangját".
Airi Hatakeyama, aki a 2012-es londoni és a 2016-os riói játékokon képviselte Japánt ritmikus gimnasztikában, "megdöbbenve tapasztalta, hogy egyesek szexualizálták" őt szuggesztív fotókkal, miközben még kiskorú volt. A tornaszövetség 2004 óta betiltotta a versenyek alatti fotózást, és személyzetet mozgósított a jogsértők kiszűrésére. "A kukkolás aljas cselekedet, amely pszichológiai terhet ró a sportolókra. Olyan környezetet kell teremteni, amely megvédi őket" - csatlakozott Norihide Ishido, a Chukyo Egyetem sportpolitikai szakértője. A 2021-es tokiói játékok előtt a Japán Olimpiai Bizottság megpróbálta felhívni a figyelmet a témára azzal, hogy elítélte ezeket az "aljas tetteket". Abban az évben letartóztattak egy férfit, aki infravörös kamerával lefényképezett egy női röplabdázót, és a képeket egy pornográf weboldalon árulta. Két évvel később, Kiotóban egy másik férfit vontak felelősségre, mert egy Japánban nagyon népszerű futóversenyen (ekiden) részt vevő női futók alsótestét filmezte.
Néhány eszköz akaratlanul is bemutatta, hogy az éjjellátó szemüvegekben és hőkamerákban használt infravörös érzékelés hogyan képes felfedni a láthatatlant, mint például a OnePlus 8 Pro "Photochrom" színszűrője, amely röntgenlátásként működik egy Apple TV vékony burkolatán. Ha embereken alkalmazzák, az infravörös fényképezéssel felfedezhetők az illető testének vonalai vagy a vékony ruharéteg alatt viselt alsóruházat. A Mizuno által megosztott kísérletek során a "Game uniform fabric" réteg alatt lévő nyomtatott fekete "C" és az új infravörös elnyelő szövet szinte teljesen eltakarja az infravörös kamerával történő fényképezéskor. Az új fényelnyelő szövet több rétege többet segítene, de mivel a sportolók már most aggodalmukat fejezték ki a közelgő párizsi olimpián várható extrém hőség miatt, az egyenruháknak egyensúlyt kell teremteniük a kukkolás elleni védelem, valamint a résztvevők kényelme között.