SG.hu
Júniusban leáll az ICQ üzenetküldő szolgáltatás
A szolgáltatás 1996-ban Izraelben indult, fénykorában az AOL internetszolgáltatónál volt, majd most egy orosz cég zárja be.
A nagy múltú ICQ azonnali üzenetküldő szolgáltatás tulajdonosa bejelentette, hogy a szoftver júniusban végleg leáll. A szolgáltatás weboldalán található rövid közleményben minden magyarázat nélkül annyi olvasható, hogy "az ICQ június 26-tól nem működik tovább", és alternatívaként a VK Messengert javasolják.
Az ICQ története 1996-ban kezdődött, az izraeli Mirabilis fejlesztette ki az eszközt. Az azonnali üzenetküldés akkoriban meglehetősen népszerű volt, de a korai eszközök, mint például az Internet Relay Chat (IRC), nem voltak könnyen érthetőek vagy elfogadhatóak a Windows 95 és a Netscape segítségével az online világba belépő emberek tömegei számára. Az ICQ könnyebben hozzáférhető volt, és gyorsan több mint tízmillió felhasználót gyűjtött össze.
1997-ben az America Online (AOL) - az internetet akkoriban uraló betárcsázós internetszolgáltató/portál - a szövegalapú csevegést értékes szolgáltatásnak tekintette tagjai számára, ezért létrehozta az AOL Instant Messengert (AIM). 1998-ban felvásárolta a Mirabilist, hogy megszerezze az ICQ-t. Az akvizícióról szóló akkori beszámolók az AOL vezérigazgatóját, Bob Pittmant idézték, aki így nyilatkozott: "Az ICQ felvásárlása tökéletesen illeszkedik a több márkára épülő stratégiánkba". "A CompuServe-hez hasonlóan az ICQ is jelentősen kiszélesíti elérésünket olyan fontos piacokon, amelyeket az AOL márkájú termékek nem szolgálnak ki. Nemzetközi elérhetősége mellett az ICQ óriási vonzerővel bír a fiatal, technikailag kifinomult internetezők körében, és feltűnően kevés az átfedés az AOL-lal."
Az üzenetküldő piac hamarosan felpezsdült, mivel a Yahoo! és a Microsoft versenytársakat hozott létre. Az AOL elkeseredett háborút vívott riválisaival az interoperabilitásért, 1999-ben például a rivális Excite portál főnöke nyílt levélben érvelt az üzenetküldő szolgáltatások összekapcsolhatósága mellett. Később az ICQ az AOL-tól függetlenül működött tovább, és - a nem túl jó hírű felhasználókkal kapcsolatos nehézségek ellenére - elérte a 100 millió felhasználót. Ám ahogy a betárcsázós korszak végével az AOL felhasználótábora egyre fogyatkozott, megjelentek a konkurens termékek, és az ICQ népszerűsége csökkent.
2010-re az AOL úgy döntött, hogy eladja a szolgáltatást - ezt a feladatot nehezítette, hogy a szolgáltatásnak sok bűnöző volt a tagja, és hogy a leendő vevő az orosz Digital Sky Technologies volt. Az amerikai hatóságok aggódtak, hogy az eladás megnehezítené az ICQ-felhasználók utáni nyomozást. Az üzlet mégis megköttetett, és a Digital Sky végül a VK nevet vette fel. Így jutottunk vissza a VK Messengerhez, az ICQ javasolt alternatívájához, ami valójában nem is olyan nagy alternatíva, tekintve, hogy a VK alkalmazásai 2022-ben kikerültek a Google és az Apple által üzemeltetett alkalmazásboltokból.
Így az ICQ-felhasználók Oroszországon kívül alternatíva nélkül maradnak, így az internet történetének egy szála véget ér - még akkor is, ha naponta számtalan üzenetküldő ablak nyílik meg a Google Chat, a Slack, a Teams, a WhatsApp, a Zoom Team Chat, a WebEx, az Alibaba DingTalk, a Tencent WeCom, az iMessage és a szinte minden közösségi hálózathoz csatolt hasonló szolgáltatások segítségével.
A nagy múltú ICQ azonnali üzenetküldő szolgáltatás tulajdonosa bejelentette, hogy a szoftver júniusban végleg leáll. A szolgáltatás weboldalán található rövid közleményben minden magyarázat nélkül annyi olvasható, hogy "az ICQ június 26-tól nem működik tovább", és alternatívaként a VK Messengert javasolják.
Az ICQ története 1996-ban kezdődött, az izraeli Mirabilis fejlesztette ki az eszközt. Az azonnali üzenetküldés akkoriban meglehetősen népszerű volt, de a korai eszközök, mint például az Internet Relay Chat (IRC), nem voltak könnyen érthetőek vagy elfogadhatóak a Windows 95 és a Netscape segítségével az online világba belépő emberek tömegei számára. Az ICQ könnyebben hozzáférhető volt, és gyorsan több mint tízmillió felhasználót gyűjtött össze.
1997-ben az America Online (AOL) - az internetet akkoriban uraló betárcsázós internetszolgáltató/portál - a szövegalapú csevegést értékes szolgáltatásnak tekintette tagjai számára, ezért létrehozta az AOL Instant Messengert (AIM). 1998-ban felvásárolta a Mirabilist, hogy megszerezze az ICQ-t. Az akvizícióról szóló akkori beszámolók az AOL vezérigazgatóját, Bob Pittmant idézték, aki így nyilatkozott: "Az ICQ felvásárlása tökéletesen illeszkedik a több márkára épülő stratégiánkba". "A CompuServe-hez hasonlóan az ICQ is jelentősen kiszélesíti elérésünket olyan fontos piacokon, amelyeket az AOL márkájú termékek nem szolgálnak ki. Nemzetközi elérhetősége mellett az ICQ óriási vonzerővel bír a fiatal, technikailag kifinomult internetezők körében, és feltűnően kevés az átfedés az AOL-lal."
Az üzenetküldő piac hamarosan felpezsdült, mivel a Yahoo! és a Microsoft versenytársakat hozott létre. Az AOL elkeseredett háborút vívott riválisaival az interoperabilitásért, 1999-ben például a rivális Excite portál főnöke nyílt levélben érvelt az üzenetküldő szolgáltatások összekapcsolhatósága mellett. Később az ICQ az AOL-tól függetlenül működött tovább, és - a nem túl jó hírű felhasználókkal kapcsolatos nehézségek ellenére - elérte a 100 millió felhasználót. Ám ahogy a betárcsázós korszak végével az AOL felhasználótábora egyre fogyatkozott, megjelentek a konkurens termékek, és az ICQ népszerűsége csökkent.
2010-re az AOL úgy döntött, hogy eladja a szolgáltatást - ezt a feladatot nehezítette, hogy a szolgáltatásnak sok bűnöző volt a tagja, és hogy a leendő vevő az orosz Digital Sky Technologies volt. Az amerikai hatóságok aggódtak, hogy az eladás megnehezítené az ICQ-felhasználók utáni nyomozást. Az üzlet mégis megköttetett, és a Digital Sky végül a VK nevet vette fel. Így jutottunk vissza a VK Messengerhez, az ICQ javasolt alternatívájához, ami valójában nem is olyan nagy alternatíva, tekintve, hogy a VK alkalmazásai 2022-ben kikerültek a Google és az Apple által üzemeltetett alkalmazásboltokból.
Így az ICQ-felhasználók Oroszországon kívül alternatíva nélkül maradnak, így az internet történetének egy szála véget ér - még akkor is, ha naponta számtalan üzenetküldő ablak nyílik meg a Google Chat, a Slack, a Teams, a WhatsApp, a Zoom Team Chat, a WebEx, az Alibaba DingTalk, a Tencent WeCom, az iMessage és a szinte minden közösségi hálózathoz csatolt hasonló szolgáltatások segítségével.