SG.hu
Az Európai Parlament jóváhagyta az EU szélessávú törvényét, a Gigabit Infrastruktúra Törvényt
A Gigabit Infrastruktúra Törvény (GIA) célja a nagy kapacitású hálózatok kiépítésének felgyorsítása és a fogyasztói árak csökkentése. Az uniós törvényhozók az e heti strasbourgi plenáris ülése 594 igen szavazattal, 7 nem ellenében hagyták jóvá a GIA-t.
Az új jogszabály a 2019-2024-es mandátum legnagyobb távközlési ügye. "A GIA megváltoztatja a játékszabályokat: sokkal olcsóbbá, egyszerűbbé és gyorsabbá teszi az ultragyors internethálózatok kiépítését” - mondta Alin Mituta előadó, a romániai Renew európai parlamenti képviselője. A GIA felülvizsgálja a 2014-es szélessávú költségcsökkentési irányelvet, és célja, hogy támogassa az EU távközlési digitális évtizedre vonatkozó céljainak elérését. Ezek az ambiciózus célok magukban foglalják az uniós polgárok 100%-ának nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz, azaz az üvegszálas internethez és 5G-hez való csatlakoztatását 2030-ig. Ennek érdekében a GIA-szabályok célja, hogy a nemzeti hatóságokat arra ösztönözzék, hogy gyorsítsák fel az engedélyek és építési jogok kiadását, ha a távközlési szolgáltatók új infrastruktúrát kívánnak kiépíteni.
A GIA újdonsága és ereje részben abban rejlik, hogy a jogszabály típusa megváltozik: irányelvből rendelet lesz, amely a korábbihoz képest jobban harmonizálja a nemzeti közigazgatási és engedélyezési eljárásokat. A szöveg minimálisan egységesíti ezeket az eljárásokat az egész blokkban. Az EU Tanácsán belül az uniós országok többsége nyomást gyakorolt az Európai Parlamentre e „minimális harmonizációs” szabály érdekében, azzal érvelve, hogy egyes eljárások ellentétesek nemzeti tulajdonjogukkal. Ennek eredményeképpen az engedélyezés és az úthasználati jogok harmonizációjára egy összetett mechanizmust hoztak létre, amely lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy az új uniós szintű szabályokat saját nemzeti környezetükhöz igazítsák.
A GIA részletes menetrendet határoz meg a fogyasztók által az EU-ban fizetett árak 2029-ig történő csökkentésére. A roaming (barangolási) rendelet 2017-ben eltörölte az EU-n belüli szöveges üzenetek (SMS), hívások és internetezés különdíját, ha a fogyasztók külföldre utaznak. Továbbra is pótdíjakat kell fizetni azonban, ha valaki SMS-t (0,06 euró/üzenetenként) vagy hívást (0,19 euró/perc) küld a saját országából egy másik uniós országba. A GIA célja, hogy 2029-ig eltörölje ezeket a díjakat. Ezen túlmenően a távközlési szolgáltatók 2025-ig csökkenthetik kiskereskedelmi áraikat. Ezeket a díjakat az EU szabályozza, és május 14-én járnak le. "Az EU-n belüli hívások különdíjainak megszüntetésével lényegében létrehoztuk az uniós kommunikáció schengeni övezetét” - közölte Mituta.
Az uniós távközlési szövetségek szerint a jogszabály ugyan lehetővé teszi a távközlési infrastruktúra kiépítésének felgyorsítását, de a beruházások csökkenő megtérülése miatt csak minimális hatással fog járni. Gérard Pogorel, a Telecom Paris akadémikusa szerint jó, hogy a távközlési infrastruktúrát engedélyező eljárásokra négy hónapos határidő lesz, de szerinte nagyobb baj, hogy "az eljárások egyes uniós államokban egyáltalán nem digitalizáltak". Míg az európai parlamenti képviselők két hónapot javasoltak, addig a dupla olyan hosszú határidőt az uniós országok erőltették, hogy ne legyen túl nagy nyomás a közigazgatási hatóságokon. Ugyanezzel az érveléssel az uniós országok vörös vonalat szabtak a szövegben a kötelező hallgatólagos jóváhagyás elvének mellőzésére, amely abban az esetben lett volna érvényes, ha egy hatóság nem válaszol az engedély megadására vonatkozó kérelemre.
Az uniós országok mindkét esetben aggódtak amiatt, hogy az engedélyezési eljárások határidejének szűkítése sértheti az épületek tulajdonosainak jogait, akik esetleg arra kényszerülnének, hogy engedélyezzék tulajdonuk használatát a távközlési infrastruktúra kiépítéséhez. „Európában a tulajdonjog a kontinentális jog erős eleme, amelyet nehéz megtámadni, amint azt a hallgatólagos jóváhagyás elutasítása is bizonyítja” - kommentálta Pogorel. Az ETNO távközlési szövetség szintén sajnálatát fejezte ki a kompromisszumos szövegben szereplő „kulcsfontosságú intézkedések felhígítása” miatt.
Az új jogszabály a 2019-2024-es mandátum legnagyobb távközlési ügye. "A GIA megváltoztatja a játékszabályokat: sokkal olcsóbbá, egyszerűbbé és gyorsabbá teszi az ultragyors internethálózatok kiépítését” - mondta Alin Mituta előadó, a romániai Renew európai parlamenti képviselője. A GIA felülvizsgálja a 2014-es szélessávú költségcsökkentési irányelvet, és célja, hogy támogassa az EU távközlési digitális évtizedre vonatkozó céljainak elérését. Ezek az ambiciózus célok magukban foglalják az uniós polgárok 100%-ának nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz, azaz az üvegszálas internethez és 5G-hez való csatlakoztatását 2030-ig. Ennek érdekében a GIA-szabályok célja, hogy a nemzeti hatóságokat arra ösztönözzék, hogy gyorsítsák fel az engedélyek és építési jogok kiadását, ha a távközlési szolgáltatók új infrastruktúrát kívánnak kiépíteni.
A GIA újdonsága és ereje részben abban rejlik, hogy a jogszabály típusa megváltozik: irányelvből rendelet lesz, amely a korábbihoz képest jobban harmonizálja a nemzeti közigazgatási és engedélyezési eljárásokat. A szöveg minimálisan egységesíti ezeket az eljárásokat az egész blokkban. Az EU Tanácsán belül az uniós országok többsége nyomást gyakorolt az Európai Parlamentre e „minimális harmonizációs” szabály érdekében, azzal érvelve, hogy egyes eljárások ellentétesek nemzeti tulajdonjogukkal. Ennek eredményeképpen az engedélyezés és az úthasználati jogok harmonizációjára egy összetett mechanizmust hoztak létre, amely lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy az új uniós szintű szabályokat saját nemzeti környezetükhöz igazítsák.
A GIA részletes menetrendet határoz meg a fogyasztók által az EU-ban fizetett árak 2029-ig történő csökkentésére. A roaming (barangolási) rendelet 2017-ben eltörölte az EU-n belüli szöveges üzenetek (SMS), hívások és internetezés különdíját, ha a fogyasztók külföldre utaznak. Továbbra is pótdíjakat kell fizetni azonban, ha valaki SMS-t (0,06 euró/üzenetenként) vagy hívást (0,19 euró/perc) küld a saját országából egy másik uniós országba. A GIA célja, hogy 2029-ig eltörölje ezeket a díjakat. Ezen túlmenően a távközlési szolgáltatók 2025-ig csökkenthetik kiskereskedelmi áraikat. Ezeket a díjakat az EU szabályozza, és május 14-én járnak le. "Az EU-n belüli hívások különdíjainak megszüntetésével lényegében létrehoztuk az uniós kommunikáció schengeni övezetét” - közölte Mituta.
Az uniós távközlési szövetségek szerint a jogszabály ugyan lehetővé teszi a távközlési infrastruktúra kiépítésének felgyorsítását, de a beruházások csökkenő megtérülése miatt csak minimális hatással fog járni. Gérard Pogorel, a Telecom Paris akadémikusa szerint jó, hogy a távközlési infrastruktúrát engedélyező eljárásokra négy hónapos határidő lesz, de szerinte nagyobb baj, hogy "az eljárások egyes uniós államokban egyáltalán nem digitalizáltak". Míg az európai parlamenti képviselők két hónapot javasoltak, addig a dupla olyan hosszú határidőt az uniós országok erőltették, hogy ne legyen túl nagy nyomás a közigazgatási hatóságokon. Ugyanezzel az érveléssel az uniós országok vörös vonalat szabtak a szövegben a kötelező hallgatólagos jóváhagyás elvének mellőzésére, amely abban az esetben lett volna érvényes, ha egy hatóság nem válaszol az engedély megadására vonatkozó kérelemre.
Az uniós országok mindkét esetben aggódtak amiatt, hogy az engedélyezési eljárások határidejének szűkítése sértheti az épületek tulajdonosainak jogait, akik esetleg arra kényszerülnének, hogy engedélyezzék tulajdonuk használatát a távközlési infrastruktúra kiépítéséhez. „Európában a tulajdonjog a kontinentális jog erős eleme, amelyet nehéz megtámadni, amint azt a hallgatólagos jóváhagyás elutasítása is bizonyítja” - kommentálta Pogorel. Az ETNO távközlési szövetség szintén sajnálatát fejezte ki a kompromisszumos szövegben szereplő „kulcsfontosságú intézkedések felhígítása” miatt.