SG.hu
A TikTok saját maga mutatta meg, hogy milyen ereje van
A videómegosztó alkalmazás méltánytalan bánásmódban részesült Washingtonban, de a vállalat legnagyobb sebeit saját maga okozta.
2020-ban, amikor a Trump-kormányzat először próbálta rákényszeríteni a TikTok kínai tulajdonosát, a ByteDance-t, hogy adja el az alkalmazást, vagy kockáztassa annak bezárását, úgy tűnt, hogy a TikTok betiltása az Egyesült Államokban több kárt okozna, mint hasznot. Hogy miért? Részben azért, mert a TikTok kényelmes bűnbaknak tűnt az összes nagy közösségi médiaalkalmazást sújtó problémákért - invazív adatgyűjtés, átláthatatlan tartalmi irányelvek, függőséget okozó ajánló algoritmusok -, részben pedig azért, mert nehéz elhinni azt az érvet, hogy az alkalmazás egy kínai kémkedő eszköz. Ha a kínai kormány az amerikaiak után akart volna szaglászni az okostelefonjaikon keresztül, nem kellett volna a TikTokot használnia ehhez, hiszen szövetségi adatvédelmi törvények hiányában rengeteg információt vásárolhat egy adatbrókertől.
A TikTok betiltása hatalmas ajándék lenne az olyan amerikai technológiai óriásoknak, mint a Meta és a Google, amelyek tulajdonában vannak a TikTok legnagyobb versenytársai: a Facebook, az Instagram és a YouTube. Szűkülni fog a győztesek száma egy olyan piacon, ahol már így is túl kevés a verseny. A jogvédő szervezetek, mint az A.C.L.U. és az Electronic Frontier Foundation érvei szerint a TikTok betiltása sértené a szólásszabadságot, és precedenst teremtene, amelyre a világ tekintélyelvű kormányai hivatkozhatnának, hogy igazolják a nekik nem tetsző online beszéd cenzúrázását.
A TikTok azonban egy sor ki nem kényszerített hibát is elkövetett, ami ártott az ügyének. A vállalatnak a legutóbbi kongresszusi törvényjavaslatra adott ügyetlen válasza - beleértve a felhasználók arra való ösztönzését, hogy dühös hívásokkal árasszák el képviselőik irodáit - pedig akaratlanul is igazat adhatott a kritikusoknak, hiszen megmutatta, hogy a TikTok érdekelt és képes is arra, hogy ha akarja, akkor az amerikai politikát befolyásolhassa. Alex Haurek, a társaság szóvivője szerint "az amerikaiaknak alkotmányos joguk van arra, hogy a kormányhoz forduljanak panaszaik orvoslásáért, és ez magában foglalja a TikTok felhasználóit is, akik arra kérik a kongresszus tagjait, hogy szavazzanak egy olyan törvényjavaslat ellen, amely lábbal tiporná a szabad véleménynyilvánításhoz való alkotmányos jogukat, és sok esetben a megélhetésüket".
A TikTok-nak négy éve volt arra, hogy rendbe tegye a dolgait, ugyanis először ekkor tett kísérletet Donald J. Trump elnök az eladás kikényszerítésére. A cég ezt az időt azzal tölthette volna, hogy radikálisan átláthatóvá váljon, bizonyítva, hogy nincs semmi rejtegetnivalója, és hogy a ByteDance-szel való kapcsolata olyan távoli, mint azt állítja. A vállalat vezetői elismerhették volna - és őszintén szembenézhettek volna - azzal a feszültséggel, miszerint a kínai tulajdonban lévő alkalmazás politikai beszédeket közöl demokratikus országokban, még akkor is, ha ezek tartalma elkerülhetetlenül olyan irányba fordul, amely a kínai kormánynak nem tetszik.
Ehelyett csak ímmel-ámmal tett az átláthatóságért: az általuk indított Project Clover és Texas célja a kínai kémkedéssel kapcsolatos félelmek eloszlatása volt azáltal, hogy a TikTok felhasználói adatait az amerikai Oracle vállalat tulajdonában lévő szerverekre helyezte át. Tavaly meghívták az újságírókat egy új komplexum megtekintésére Los Angelesben, de az átláthatósági és elszámoltathatósági központnak nevezett épületet a résztvevők csak neonfényes vidámparkként jellemezték tele védekező vállalati üzenetekkel.
A TikTok szóvivője, Alex Haurek szerint a vállalat átláthatósági erőfeszítései - amelyek közé tartozik az alkalmazás forráskódja külső auditálásának engedélyezése - "példa nélküliek" és "jóval megelőzik bármelyik hasonló vállalatot". Mindemellett a TikTok titokban azt sugallta, hogy bárki, aki meg meri kérdőjelezni a vállalat kínai kormányhoz fűződő kapcsolatait, paranoid és rasszista félelemkeltést folytat. De a vállalat az idegengyűlölet vádjával is előállt olyan jóhiszemű szkeptikusokkal szemben, akik egyszerűen csak tudni akarták, hogy egy kínai technológiai konglomerátum tulajdonában lévő alkalmazás hogyan lehet kínai befolyástól mentes, tekintve, hogy Peking már többször is beavatkozott cégei tevékenységébe.
A vállalat kiterjesztette a lobbitevékenységét Washingtonban és ellenállt az átláthatóságnak, amikor saját működéséről volt szó. 2022-ben például a ByteDance alkalmazottait rajtakapták, hogy a TikTokról tudósító amerikai újságírókat figyeltek meg, és adatokat gyűjtöttek a riporterek TikTok alkalmazásaiból, hogy megpróbálják azonosítani, ki szivárogtat ki nekik belső beszélgetéseket és dokumentumokat. Az eset napvilágra kerülése után több ByteDance-alkalmazottat elbocsátottak, és a vállalat azt állította, hogy ez egy félreértés volt, de nehéz elhinni, hogy csupán néhány szélhámos dolgozó lett volna felelős.
Két újságíró, Sapna Maheshwari és Ryan Mac tavaly arról számoltak be, hogy a TikTok munkatársai amerikai felhasználói adatokat osztottak meg egy Lark nevű üzenetküldő rendszeren, amelyet a kínai ByteDance alkalmazottak is használtak, annak ellenére, hogy a vezetők azt állították, hogy a TikTok nem osztotta meg ezeket az adatokat. Idén pedig, miután kutatók a TikTok adatgyűjtő eszközét használták arra, hogy információkat gyűjtsenek a Kínán belül elnyomott témákkal kapcsolatos népszerű videókról - és arra a következtetésre jutottak, hogy a TikTok-on más közösségi hálózatokhoz képest szokatlanul alulreprezentáltak az olyan témákkal kapcsolatos videók, mint Kína ujgur lakossága és a hongkongi tüntetések -, a TikTok a kritikák eloszlatása helyett csendben korlátozta az eszközt.
Ezek közül egyik sem indokolná önmagában a TikTok betiltását. És az is igaz, hogy az amerikai technológiai cégek időről időre hasonló gyakorlatot folytatnak. De akár tisztességes, akár nem, egy kínai vállalatnak magasabb mércének kell megfelelnie, és ez különösen igaz a médiavállalatokra, amelyek politikai és kulturális befolyása csábító célponttá teszi őket a kommunista párt számára. A TikTok hatalmas méretének és algoritmusai függőséget okozó voltának köszönhetően erősebb, mint bármelyik műsorszóró hálózat. A betiltása felé haladó ügymenetre adott válaszával pedig bebizonyította, hogy hajlandó latba vetni a súlyát, hogy elérje, amit akar.
Persze még nehéz megmondani, hogy vajon tényleg betiltják-e az Egyesült Államokban a TikTokot, hiszen a Szenátusnak még el kell fogadnia a kényszerértékesítési törvényt és Biden elnöknek alá kell írnia azt. Ezután túl kell élnie a bírósági kihívásokat. A ByteDance - amely a TikTok eladását abszolút utolsó lehetőségnek tekinti - máris jelezte, hogy teljes körű jogi csatát fog indítani ennek megakadályozására. És persze a tiltást vissza lehet vonni, ha novemberben megválasztják Trumpot, aki a TikTok ügyében már megingott, és most azt mondja, hogy nem támogatja az alkalmazás eladásra való kényszerítését.
A TikTok az elmúlt hetekben az életéért küzdött, és eközben azokat a ködösítési és hárítási technikákat alkalmazta, amelyek évek óta aggasztják a kritikusokat. Egy gyanúba keveredett vállalatnak magasabb mércét kell(ene) állítania, és a TikTok eddig nem tudta meggyőzni a kritikusokat arról, hogy kellőképpen elszakadt a kínai tulajdonostól. Ha sikerül megmenekülnie a kényszerértékesítéstől, vagy ha a bíróságok megakadályozzák a törvényjavaslatot, a vállalat szerencsésnek mondhatja magát, és munkához kell látnia, hogy nagyobb valós, ellenőrizhető távolságot tartson a ByteDance-től, hogy hitelesebbé tegye a függetlenségére vonatkozó állításait. Ha pedig tulajdonost kell váltson, azért csak saját magát okolhatja.
2020-ban, amikor a Trump-kormányzat először próbálta rákényszeríteni a TikTok kínai tulajdonosát, a ByteDance-t, hogy adja el az alkalmazást, vagy kockáztassa annak bezárását, úgy tűnt, hogy a TikTok betiltása az Egyesült Államokban több kárt okozna, mint hasznot. Hogy miért? Részben azért, mert a TikTok kényelmes bűnbaknak tűnt az összes nagy közösségi médiaalkalmazást sújtó problémákért - invazív adatgyűjtés, átláthatatlan tartalmi irányelvek, függőséget okozó ajánló algoritmusok -, részben pedig azért, mert nehéz elhinni azt az érvet, hogy az alkalmazás egy kínai kémkedő eszköz. Ha a kínai kormány az amerikaiak után akart volna szaglászni az okostelefonjaikon keresztül, nem kellett volna a TikTokot használnia ehhez, hiszen szövetségi adatvédelmi törvények hiányában rengeteg információt vásárolhat egy adatbrókertől.
A TikTok betiltása hatalmas ajándék lenne az olyan amerikai technológiai óriásoknak, mint a Meta és a Google, amelyek tulajdonában vannak a TikTok legnagyobb versenytársai: a Facebook, az Instagram és a YouTube. Szűkülni fog a győztesek száma egy olyan piacon, ahol már így is túl kevés a verseny. A jogvédő szervezetek, mint az A.C.L.U. és az Electronic Frontier Foundation érvei szerint a TikTok betiltása sértené a szólásszabadságot, és precedenst teremtene, amelyre a világ tekintélyelvű kormányai hivatkozhatnának, hogy igazolják a nekik nem tetsző online beszéd cenzúrázását.
A TikTok azonban egy sor ki nem kényszerített hibát is elkövetett, ami ártott az ügyének. A vállalatnak a legutóbbi kongresszusi törvényjavaslatra adott ügyetlen válasza - beleértve a felhasználók arra való ösztönzését, hogy dühös hívásokkal árasszák el képviselőik irodáit - pedig akaratlanul is igazat adhatott a kritikusoknak, hiszen megmutatta, hogy a TikTok érdekelt és képes is arra, hogy ha akarja, akkor az amerikai politikát befolyásolhassa. Alex Haurek, a társaság szóvivője szerint "az amerikaiaknak alkotmányos joguk van arra, hogy a kormányhoz forduljanak panaszaik orvoslásáért, és ez magában foglalja a TikTok felhasználóit is, akik arra kérik a kongresszus tagjait, hogy szavazzanak egy olyan törvényjavaslat ellen, amely lábbal tiporná a szabad véleménynyilvánításhoz való alkotmányos jogukat, és sok esetben a megélhetésüket".
A TikTok-nak négy éve volt arra, hogy rendbe tegye a dolgait, ugyanis először ekkor tett kísérletet Donald J. Trump elnök az eladás kikényszerítésére. A cég ezt az időt azzal tölthette volna, hogy radikálisan átláthatóvá váljon, bizonyítva, hogy nincs semmi rejtegetnivalója, és hogy a ByteDance-szel való kapcsolata olyan távoli, mint azt állítja. A vállalat vezetői elismerhették volna - és őszintén szembenézhettek volna - azzal a feszültséggel, miszerint a kínai tulajdonban lévő alkalmazás politikai beszédeket közöl demokratikus országokban, még akkor is, ha ezek tartalma elkerülhetetlenül olyan irányba fordul, amely a kínai kormánynak nem tetszik.
Ehelyett csak ímmel-ámmal tett az átláthatóságért: az általuk indított Project Clover és Texas célja a kínai kémkedéssel kapcsolatos félelmek eloszlatása volt azáltal, hogy a TikTok felhasználói adatait az amerikai Oracle vállalat tulajdonában lévő szerverekre helyezte át. Tavaly meghívták az újságírókat egy új komplexum megtekintésére Los Angelesben, de az átláthatósági és elszámoltathatósági központnak nevezett épületet a résztvevők csak neonfényes vidámparkként jellemezték tele védekező vállalati üzenetekkel.
A TikTok szóvivője, Alex Haurek szerint a vállalat átláthatósági erőfeszítései - amelyek közé tartozik az alkalmazás forráskódja külső auditálásának engedélyezése - "példa nélküliek" és "jóval megelőzik bármelyik hasonló vállalatot". Mindemellett a TikTok titokban azt sugallta, hogy bárki, aki meg meri kérdőjelezni a vállalat kínai kormányhoz fűződő kapcsolatait, paranoid és rasszista félelemkeltést folytat. De a vállalat az idegengyűlölet vádjával is előállt olyan jóhiszemű szkeptikusokkal szemben, akik egyszerűen csak tudni akarták, hogy egy kínai technológiai konglomerátum tulajdonában lévő alkalmazás hogyan lehet kínai befolyástól mentes, tekintve, hogy Peking már többször is beavatkozott cégei tevékenységébe.
A vállalat kiterjesztette a lobbitevékenységét Washingtonban és ellenállt az átláthatóságnak, amikor saját működéséről volt szó. 2022-ben például a ByteDance alkalmazottait rajtakapták, hogy a TikTokról tudósító amerikai újságírókat figyeltek meg, és adatokat gyűjtöttek a riporterek TikTok alkalmazásaiból, hogy megpróbálják azonosítani, ki szivárogtat ki nekik belső beszélgetéseket és dokumentumokat. Az eset napvilágra kerülése után több ByteDance-alkalmazottat elbocsátottak, és a vállalat azt állította, hogy ez egy félreértés volt, de nehéz elhinni, hogy csupán néhány szélhámos dolgozó lett volna felelős.
Két újságíró, Sapna Maheshwari és Ryan Mac tavaly arról számoltak be, hogy a TikTok munkatársai amerikai felhasználói adatokat osztottak meg egy Lark nevű üzenetküldő rendszeren, amelyet a kínai ByteDance alkalmazottak is használtak, annak ellenére, hogy a vezetők azt állították, hogy a TikTok nem osztotta meg ezeket az adatokat. Idén pedig, miután kutatók a TikTok adatgyűjtő eszközét használták arra, hogy információkat gyűjtsenek a Kínán belül elnyomott témákkal kapcsolatos népszerű videókról - és arra a következtetésre jutottak, hogy a TikTok-on más közösségi hálózatokhoz képest szokatlanul alulreprezentáltak az olyan témákkal kapcsolatos videók, mint Kína ujgur lakossága és a hongkongi tüntetések -, a TikTok a kritikák eloszlatása helyett csendben korlátozta az eszközt.
Ezek közül egyik sem indokolná önmagában a TikTok betiltását. És az is igaz, hogy az amerikai technológiai cégek időről időre hasonló gyakorlatot folytatnak. De akár tisztességes, akár nem, egy kínai vállalatnak magasabb mércének kell megfelelnie, és ez különösen igaz a médiavállalatokra, amelyek politikai és kulturális befolyása csábító célponttá teszi őket a kommunista párt számára. A TikTok hatalmas méretének és algoritmusai függőséget okozó voltának köszönhetően erősebb, mint bármelyik műsorszóró hálózat. A betiltása felé haladó ügymenetre adott válaszával pedig bebizonyította, hogy hajlandó latba vetni a súlyát, hogy elérje, amit akar.
Persze még nehéz megmondani, hogy vajon tényleg betiltják-e az Egyesült Államokban a TikTokot, hiszen a Szenátusnak még el kell fogadnia a kényszerértékesítési törvényt és Biden elnöknek alá kell írnia azt. Ezután túl kell élnie a bírósági kihívásokat. A ByteDance - amely a TikTok eladását abszolút utolsó lehetőségnek tekinti - máris jelezte, hogy teljes körű jogi csatát fog indítani ennek megakadályozására. És persze a tiltást vissza lehet vonni, ha novemberben megválasztják Trumpot, aki a TikTok ügyében már megingott, és most azt mondja, hogy nem támogatja az alkalmazás eladásra való kényszerítését.
A TikTok az elmúlt hetekben az életéért küzdött, és eközben azokat a ködösítési és hárítási technikákat alkalmazta, amelyek évek óta aggasztják a kritikusokat. Egy gyanúba keveredett vállalatnak magasabb mércét kell(ene) állítania, és a TikTok eddig nem tudta meggyőzni a kritikusokat arról, hogy kellőképpen elszakadt a kínai tulajdonostól. Ha sikerül megmenekülnie a kényszerértékesítéstől, vagy ha a bíróságok megakadályozzák a törvényjavaslatot, a vállalat szerencsésnek mondhatja magát, és munkához kell látnia, hogy nagyobb valós, ellenőrizhető távolságot tartson a ByteDance-től, hogy hitelesebbé tegye a függetlenségére vonatkozó állításait. Ha pedig tulajdonost kell váltson, azért csak saját magát okolhatja.