SG.hu
Nem fizet többé a hírekért a Facebook Ausztráliában
A Meta közölte, hogy nem fizet többé az ausztrál hírkiadóknak a Facebookon megjelenő tartalmakért, ezzel újabb csatát indít Canberrával, amely a világon elsőként olyan törvényt hozott meg, amely az internetes óriásokat licencszerződések megkötésére kényszeríti.
A hírkiadók és az ausztrál kormány azzal érveltek, hogy a Facebook és a Google tisztességtelenül profitál a platformjaikon lévő hírcikkekre mutató linkek melletti hirdetési bevételekből. A Meta a forgalom növelése érdekében csökkentette a hírek és a politikai tartalmak megjelenését, és azt állítja, hogy a hírlinkek ma már a felhasználók hírfolyamának töredékét teszik ki. "A Meta Ausztráliában és az Egyesült Államokban megszünteti a Facebookon a híreket bemutató lapot" - áll a vállalat közleményében, hozzátéve, hogy tavaly az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Németországban is megszüntette ezt az aloldalt. "Ezekben az országokban nem kötünk új kereskedelmi megállapodásokat a hagyományos hírekkel kapcsolatos tartalmakra, és nem kínálunk új Facebook-termékeket kifejezetten a hírkiadók számára" - tette hozzá a közlemény.
A döntés az ausztrál kormánnyal és a 2021-es törvénnyel állítja szembe a Metát. "Az az elképzelés, hogy egy vállalat profitálhat mások befektetéséből - nemcsak a tőkebefektetésből, hanem az emberekbe, az újságírásba való befektetésből is - igazságtalan" - mondta Anthony Albanese miniszterelnök újságíróknak. "Ez nem az ausztrál út" - tette hozzá. A kormány tanácsot kér a pénzügyminisztériumtól és az Ausztrál Verseny- és Fogyasztóvédelmi Bizottságtól (ACCC) a következő lépésekkel kapcsolatban. A törvény kidolgozását az ACCC korábbi elnöke Rod Sims felügyelte, és most öncélúnak nevezte a Meta visszakozását. Szerinte a döntés aláássa a közösségi médiában megjelenő újságírás minőségét és aggodalmát fejezte ki a társadalomra gyakorolt hatás miatt. "Ezzel a Meta kihívást intézett az ausztrál parlamenthez" - mondta.
A 2021-es törvény értelmében az ország kormányának döntenie kell arról, hogy kijelöl-e egy közvetítőt, aki meghatározza a Meta díjait, és esetleg megbírságolja a Metát, ha nem működik együtt. A Meta ausztrál médiával kötött megállapodásainak többsége három évre szólt, és 2024-ben jár le. A Meta azonban nem köteles fizetni a hírkiadóknak, ha blokkolja a hírcikkek újraközlését, ahogyan azt 2021-ben rövid ideig tette. Ugyanezt tette Kanadában 2023-ben, amikor az ország hasonló törvényt fogadott el. A Meta ma közölte, hogy a kiadók továbbra is közzétehetnek híranyagokat a Facebookon. Bár nem hozták nyilvánosságra az ügyletek értékét, ausztrál médiaorgánumok arról számoltak be, hogy a Facebook évente 70 millió ausztrál dollárt (kb. 16,5 milliárd forint) utalt át az iparágnak.
Tama Leaver, a Curtin Egyetem internetes tanulmányok professzora szerint a Meta nem szívesen fokozná a vitát azzal, hogy megakadályozza, hogy felhasználói híreket tegyenek közzé Ausztráliában, és inkább a kormányt fogja bíróság elé hívni, ha az beavatkozik. A Meta azt kérdezi, hogy "mit fogsz csinálni?", az ausztrál kormánynak pedig valódi döntést kell hoznia" - mondta.
Ausztrália legnagyobb médiaszervezetei elítélték a döntést, a szektor elleni támadásnak nevezve azt. "A Meta hatalmas piaci erejét arra használja fel, hogy szabotálja a tárgyalásokat. A kormánynak igaza van abban, hogy minden lehetőséget megvizsgál, hogyan lehet felhasználni a Media Bargaining Code hatáskörét" - mondta a News Corp ausztráliai ügyvezető elnöke, Michael Miller. A Nine Entertainment vezérigazgatója, Mike Sneesby szerint a döntés nem ismeri el azt az értéket, amelyet a Sydney Morning Herald és az Australian Financial Review lapokat és egy szabadon fogható televíziós csatornát birtokló médiavállalat teremtett a Meta számára.
A Google ausztrál média licencszerződései többnyire öt évre szólnak, és 2026-ban járnak majd le. Egy szóvivő elmondta, hogy a vállalat már megkezdte a tárgyalásokat a szerződések megújításáról. A világ számos kormánya igyekszik megvédeni a helyi híriparát attól, hogy kiszoruljon az online hirdetési piacról. Indonézia a múlt hónapban közölte, hogy a nagy technológiai cégeket fizetésre akarja kötelezni a hírtartalmakért.
A hírkiadók és az ausztrál kormány azzal érveltek, hogy a Facebook és a Google tisztességtelenül profitál a platformjaikon lévő hírcikkekre mutató linkek melletti hirdetési bevételekből. A Meta a forgalom növelése érdekében csökkentette a hírek és a politikai tartalmak megjelenését, és azt állítja, hogy a hírlinkek ma már a felhasználók hírfolyamának töredékét teszik ki. "A Meta Ausztráliában és az Egyesült Államokban megszünteti a Facebookon a híreket bemutató lapot" - áll a vállalat közleményében, hozzátéve, hogy tavaly az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Németországban is megszüntette ezt az aloldalt. "Ezekben az országokban nem kötünk új kereskedelmi megállapodásokat a hagyományos hírekkel kapcsolatos tartalmakra, és nem kínálunk új Facebook-termékeket kifejezetten a hírkiadók számára" - tette hozzá a közlemény.
A döntés az ausztrál kormánnyal és a 2021-es törvénnyel állítja szembe a Metát. "Az az elképzelés, hogy egy vállalat profitálhat mások befektetéséből - nemcsak a tőkebefektetésből, hanem az emberekbe, az újságírásba való befektetésből is - igazságtalan" - mondta Anthony Albanese miniszterelnök újságíróknak. "Ez nem az ausztrál út" - tette hozzá. A kormány tanácsot kér a pénzügyminisztériumtól és az Ausztrál Verseny- és Fogyasztóvédelmi Bizottságtól (ACCC) a következő lépésekkel kapcsolatban. A törvény kidolgozását az ACCC korábbi elnöke Rod Sims felügyelte, és most öncélúnak nevezte a Meta visszakozását. Szerinte a döntés aláássa a közösségi médiában megjelenő újságírás minőségét és aggodalmát fejezte ki a társadalomra gyakorolt hatás miatt. "Ezzel a Meta kihívást intézett az ausztrál parlamenthez" - mondta.
A 2021-es törvény értelmében az ország kormányának döntenie kell arról, hogy kijelöl-e egy közvetítőt, aki meghatározza a Meta díjait, és esetleg megbírságolja a Metát, ha nem működik együtt. A Meta ausztrál médiával kötött megállapodásainak többsége három évre szólt, és 2024-ben jár le. A Meta azonban nem köteles fizetni a hírkiadóknak, ha blokkolja a hírcikkek újraközlését, ahogyan azt 2021-ben rövid ideig tette. Ugyanezt tette Kanadában 2023-ben, amikor az ország hasonló törvényt fogadott el. A Meta ma közölte, hogy a kiadók továbbra is közzétehetnek híranyagokat a Facebookon. Bár nem hozták nyilvánosságra az ügyletek értékét, ausztrál médiaorgánumok arról számoltak be, hogy a Facebook évente 70 millió ausztrál dollárt (kb. 16,5 milliárd forint) utalt át az iparágnak.
Tama Leaver, a Curtin Egyetem internetes tanulmányok professzora szerint a Meta nem szívesen fokozná a vitát azzal, hogy megakadályozza, hogy felhasználói híreket tegyenek közzé Ausztráliában, és inkább a kormányt fogja bíróság elé hívni, ha az beavatkozik. A Meta azt kérdezi, hogy "mit fogsz csinálni?", az ausztrál kormánynak pedig valódi döntést kell hoznia" - mondta.
Ausztrália legnagyobb médiaszervezetei elítélték a döntést, a szektor elleni támadásnak nevezve azt. "A Meta hatalmas piaci erejét arra használja fel, hogy szabotálja a tárgyalásokat. A kormánynak igaza van abban, hogy minden lehetőséget megvizsgál, hogyan lehet felhasználni a Media Bargaining Code hatáskörét" - mondta a News Corp ausztráliai ügyvezető elnöke, Michael Miller. A Nine Entertainment vezérigazgatója, Mike Sneesby szerint a döntés nem ismeri el azt az értéket, amelyet a Sydney Morning Herald és az Australian Financial Review lapokat és egy szabadon fogható televíziós csatornát birtokló médiavállalat teremtett a Meta számára.
A Google ausztrál média licencszerződései többnyire öt évre szólnak, és 2026-ban járnak majd le. Egy szóvivő elmondta, hogy a vállalat már megkezdte a tárgyalásokat a szerződések megújításáról. A világ számos kormánya igyekszik megvédeni a helyi híriparát attól, hogy kiszoruljon az online hirdetési piacról. Indonézia a múlt hónapban közölte, hogy a nagy technológiai cégeket fizetésre akarja kötelezni a hírtartalmakért.