SG.hu
Egy MI-t nem lehet feltalálóként bejegyezni, határozott az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága
Egy amerikai informatikus elvesztette a mesterséges intelligencia rendszere által létrehozott találmányok szabadalmaztatására irányuló kérelmét egy mérföldkőnek számító nagy-britanniai ügyben, amely arról szólt, hogy a mesterséges intelligencia rendelkezhet-e szabadalmi jogokkal.
Stephen Thaler két szabadalmat szeretett volna kapni Nagy-Britanniában olyan találmányokra, amelyeket szerinte a DABUS nevű "kreatív gépezete" dolgozott ki. A szabadalmak bejegyeztetésére tett kísérletét a brit Szellemi Tulajdon Hivatala (IPO) elutasította azzal az indokkal, hogy a feltalálónak nem gépnek, hanem embernek vagy vállalatnak kell lennie. Thaler az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bíróságához fordult, amely szerdán egyhangúlag elutasította a fellebbezését, mivel a brit szabadalmi törvények szerint "a feltalálónak természetes személynek kell lennie". David Kitchin bíró írásbeli ítéletében kijelentette, hogy az ügy "nem foglalkozik azzal a tágabb értelemben vett kérdéssel, hogy az autonóm módon működő és mesterséges intelligencia által működtetett gépek által létrehozott műszaki vívmányok szabadalmaztathatók-e".
Thaler ügyvédei nyilatkozatukban azt állították, hogy az ítélet "megállapítja, hogy az Egyesült Királyság szabadalmi joga jelenleg teljesen alkalmatlan a mesterséges intelligenciával működő gépek által önállóan létrehozott találmányok védelmére, és ennek következtében teljesen alkalmatlan bármely olyan iparág támogatására, amely az új technológiák kifejlesztésében a mesterséges intelligenciára támaszkodik". Az IPO szóvivője üdvözölte a döntést, "és azt, hogy az tisztázza a mesterséges intelligenciával rendelkező gépek alkotásainak szabadalmaztatásával kapcsolatos jelenlegi jogi helyzetet". Hozzátették, hogy "jogos kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a szabadalmi rendszer és tágabb értelemben a szellemi tulajdon hogyan kezelje az ilyen alkotásokat", és a kormány folyamatosan figyelemmel fogja kísérni ezt a jogterületet.
Thaler az év elején elvesztett egy hasonló ügyet az Egyesült Államokban, ahol a Legfelsőbb Bíróság elutasította az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatalának az általa létrehozott mesterséges intelligencia rendszer által létrehozott találmányokra vonatkozó szabadalmak kiadásának megtagadásával kapcsolatos kifogását. Giles Parsons, a Browne Jacobson ügyvédi iroda partnere szerint a brit Legfelsőbb Bíróság döntése nem meglepő. "Ez a döntés nem lesz jelentős hatással a szabadalmi rendszerre" - mondta. "Ez azért van így, mert a mesterséges intelligencia csak eszköz, nem pedig résztvevő fél. Arra számítok, hogy ez középtávon változni fog, de ezt a problémát kezelni fogjuk, amint felmerül."
Rajvinder Jagdev, a Powell Gilbert szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó partnere szerint az ítélet az európai, ausztrál és amerikai bíróságok hasonló döntéseit követi, és "bizonyosságot adott arról, hogy a feltalálóknak természetes személynek kell lenniük". Hozzátette azonban: "Az ítélet nem zárja ki, hogy egy személy mesterséges intelligenciát használjon egy találmány kitalálásához - ilyen esetben lehetséges lenne szabadalmat igényelni, feltéve, hogy az illető személyt feltalálóként azonosítják." A múlt hónapban egy másik ügyben a londoni Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a mesterséges neurális hálózatok az Egyesült Királyság joga szerint szabadalmi oltalmat élvezhetnek.
Stephen Thaler két szabadalmat szeretett volna kapni Nagy-Britanniában olyan találmányokra, amelyeket szerinte a DABUS nevű "kreatív gépezete" dolgozott ki. A szabadalmak bejegyeztetésére tett kísérletét a brit Szellemi Tulajdon Hivatala (IPO) elutasította azzal az indokkal, hogy a feltalálónak nem gépnek, hanem embernek vagy vállalatnak kell lennie. Thaler az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bíróságához fordult, amely szerdán egyhangúlag elutasította a fellebbezését, mivel a brit szabadalmi törvények szerint "a feltalálónak természetes személynek kell lennie". David Kitchin bíró írásbeli ítéletében kijelentette, hogy az ügy "nem foglalkozik azzal a tágabb értelemben vett kérdéssel, hogy az autonóm módon működő és mesterséges intelligencia által működtetett gépek által létrehozott műszaki vívmányok szabadalmaztathatók-e".
Thaler ügyvédei nyilatkozatukban azt állították, hogy az ítélet "megállapítja, hogy az Egyesült Királyság szabadalmi joga jelenleg teljesen alkalmatlan a mesterséges intelligenciával működő gépek által önállóan létrehozott találmányok védelmére, és ennek következtében teljesen alkalmatlan bármely olyan iparág támogatására, amely az új technológiák kifejlesztésében a mesterséges intelligenciára támaszkodik". Az IPO szóvivője üdvözölte a döntést, "és azt, hogy az tisztázza a mesterséges intelligenciával rendelkező gépek alkotásainak szabadalmaztatásával kapcsolatos jelenlegi jogi helyzetet". Hozzátették, hogy "jogos kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a szabadalmi rendszer és tágabb értelemben a szellemi tulajdon hogyan kezelje az ilyen alkotásokat", és a kormány folyamatosan figyelemmel fogja kísérni ezt a jogterületet.
Thaler az év elején elvesztett egy hasonló ügyet az Egyesült Államokban, ahol a Legfelsőbb Bíróság elutasította az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatalának az általa létrehozott mesterséges intelligencia rendszer által létrehozott találmányokra vonatkozó szabadalmak kiadásának megtagadásával kapcsolatos kifogását. Giles Parsons, a Browne Jacobson ügyvédi iroda partnere szerint a brit Legfelsőbb Bíróság döntése nem meglepő. "Ez a döntés nem lesz jelentős hatással a szabadalmi rendszerre" - mondta. "Ez azért van így, mert a mesterséges intelligencia csak eszköz, nem pedig résztvevő fél. Arra számítok, hogy ez középtávon változni fog, de ezt a problémát kezelni fogjuk, amint felmerül."
Rajvinder Jagdev, a Powell Gilbert szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó partnere szerint az ítélet az európai, ausztrál és amerikai bíróságok hasonló döntéseit követi, és "bizonyosságot adott arról, hogy a feltalálóknak természetes személynek kell lenniük". Hozzátette azonban: "Az ítélet nem zárja ki, hogy egy személy mesterséges intelligenciát használjon egy találmány kitalálásához - ilyen esetben lehetséges lenne szabadalmat igényelni, feltéve, hogy az illető személyt feltalálóként azonosítják." A múlt hónapban egy másik ügyben a londoni Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a mesterséges neurális hálózatok az Egyesült Királyság joga szerint szabadalmi oltalmat élvezhetnek.