SG.hu
Franciaország adót vet ki a zenei streaming-szolgáltatásokra
Franciaország 2024-ben új adót vezet be a zenei streaming platformokra. Emmanuel Macron elnök bejelentette, hogy az ország megadóztatja a Spotify-hoz hasonló cégeket "a streaming platformok forgalmára kivetett nagyon alacsony adómérték alapján".
A francia kulturális minisztérium közölte, hogy a bevételekből a francia zeneipart fogják támogatni, az új adó közvetlenül a 2020-ban alapított Nemzeti Zenei Központot (CNM) fogja finanszírozni. Ez a Nemzeti Filmművészeti Központ (CNC) példáját követi, amely 1993 óta szed adót a mozijegyek árából a francia audiovizuális ipar támogatására. "A kormány döntése nyomán a 2024-es költségvetési törvényjavaslat megerősíti a streaming platformoktól származó hozzájárulás létrehozását" - közölte a kulturális minisztérium. Az adó előírásait és várható bevételeit egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Áprilisban Julien Bargeton, Macron Reneszánsz pártjának akkori szenátora jelentést nyújtott be Rima Abdul Malak kulturális miniszternek, amelyben 1,75%-os adót javasolt a streaming platformok bevételeire, amelyek "várható éves hozama körülbelül 20 millió euró".
A Spotify és a Deezer felháborodott a döntésen. "Ez az adó igazságtalan, mivel csak a streaming-eladásokra vonatkozik, a fizikai eladásokra vagy a zenei rádiózásra nem" - mondta Antoine Monin, a Spotify francia ügyvezető igazgatója. Szerinte a francia kormány adója akadályozza az európai szereplők, például a svéd Spotify és a francia Deezer versenyképességét az amerikai Big Tech-ekkel, nevezetesen a YouTube Music-kal, az Apple Music-kal vagy az Amazon Music-kal szemben. "A Spotify az utolsó negyedévben termelt először nyereséget (65 millió eurót), de jelenleg törékeny pénzügyi egyensúlyban vagyunk" - folytatta. A Spotify vezérigazgatója, Daniel Ek a hónap elején jelentette be, hogy a vállalat "17%-kal csökkenti globális létszámát a vállalat egészében", azaz összesen 1500 főt bocsát el.
Az Apple, a Deezer, a Meta, a Spotify, a TikTok és a YouTube korábban azt közölte, hogy közös megegyezésre jutottak abban, hogy önkéntesen hozzájárulnak a Nemzeti Zenei Központ működéséhez. A várható kifizetés "több mint 14 millió euró 2025-ben". A Le Monde december 6-i számában megjelent véleménycikkében Pascal Négre, a 6&7 zenei kiadó elnöke az adó mellett érvelt, mivel úgy vélte, hogy az iparág önkéntes hozzájárulása lehetővé tenné a magánszereplők számára a francia zenei politika befolyásolását és akadályozná a "francia sokszínűséget", míg az adó támogatná a franciák zeneiparral kapcsolatos törekvéseit.
A francia szenátus egy nagyobb költségvetési törvénycsomag keretében szavazta meg a streamingre kivetett adót. A szenátorok javaslata szerint csak a legnagyobb (400 millió eurónál nagyobb) forgalmú cégek fizetnének 1,75%-os adót. A szavazást több szövetség is üdvözölte, az adót "biztonságosabbnak nevezve, mint az önkéntes hozzájárulási mechanizmust". A Deezer és a Spotify szerint ez a döntés "új termelési adót" hoz létre.
A francia kulturális minisztérium közölte, hogy a bevételekből a francia zeneipart fogják támogatni, az új adó közvetlenül a 2020-ban alapított Nemzeti Zenei Központot (CNM) fogja finanszírozni. Ez a Nemzeti Filmművészeti Központ (CNC) példáját követi, amely 1993 óta szed adót a mozijegyek árából a francia audiovizuális ipar támogatására. "A kormány döntése nyomán a 2024-es költségvetési törvényjavaslat megerősíti a streaming platformoktól származó hozzájárulás létrehozását" - közölte a kulturális minisztérium. Az adó előírásait és várható bevételeit egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Áprilisban Julien Bargeton, Macron Reneszánsz pártjának akkori szenátora jelentést nyújtott be Rima Abdul Malak kulturális miniszternek, amelyben 1,75%-os adót javasolt a streaming platformok bevételeire, amelyek "várható éves hozama körülbelül 20 millió euró".
A Spotify és a Deezer felháborodott a döntésen. "Ez az adó igazságtalan, mivel csak a streaming-eladásokra vonatkozik, a fizikai eladásokra vagy a zenei rádiózásra nem" - mondta Antoine Monin, a Spotify francia ügyvezető igazgatója. Szerinte a francia kormány adója akadályozza az európai szereplők, például a svéd Spotify és a francia Deezer versenyképességét az amerikai Big Tech-ekkel, nevezetesen a YouTube Music-kal, az Apple Music-kal vagy az Amazon Music-kal szemben. "A Spotify az utolsó negyedévben termelt először nyereséget (65 millió eurót), de jelenleg törékeny pénzügyi egyensúlyban vagyunk" - folytatta. A Spotify vezérigazgatója, Daniel Ek a hónap elején jelentette be, hogy a vállalat "17%-kal csökkenti globális létszámát a vállalat egészében", azaz összesen 1500 főt bocsát el.
Az Apple, a Deezer, a Meta, a Spotify, a TikTok és a YouTube korábban azt közölte, hogy közös megegyezésre jutottak abban, hogy önkéntesen hozzájárulnak a Nemzeti Zenei Központ működéséhez. A várható kifizetés "több mint 14 millió euró 2025-ben". A Le Monde december 6-i számában megjelent véleménycikkében Pascal Négre, a 6&7 zenei kiadó elnöke az adó mellett érvelt, mivel úgy vélte, hogy az iparág önkéntes hozzájárulása lehetővé tenné a magánszereplők számára a francia zenei politika befolyásolását és akadályozná a "francia sokszínűséget", míg az adó támogatná a franciák zeneiparral kapcsolatos törekvéseit.
A francia szenátus egy nagyobb költségvetési törvénycsomag keretében szavazta meg a streamingre kivetett adót. A szenátorok javaslata szerint csak a legnagyobb (400 millió eurónál nagyobb) forgalmú cégek fizetnének 1,75%-os adót. A szavazást több szövetség is üdvözölte, az adót "biztonságosabbnak nevezve, mint az önkéntes hozzájárulási mechanizmust". A Deezer és a Spotify szerint ez a döntés "új termelési adót" hoz létre.