SG.hu
Az utolsó szakaszba lépett az EU mesterséges intelligencia-szabályozása
Az uniós törvényhozók és a kormányok még mindig több kulcsfontosságú kérdésben vitatkoznak a mesterséges intelligenciára vonatkozó mérföldkőnek számító szabályokkal kapcsolatban, de megszületett egy ideiglenes megállapodás arról, hogy miként szabályozzák a gyorsan fejlődő generatív rendszereket. A biometrikus megfigyeléssel kapcsolatban az uniós jogalkotók be akarják tiltani a mesterséges intelligencia használatát, de a kormányok a nemzetbiztonsági, védelmi és katonai célokra vonatkozó kivételt szorgalmaznak.
A mesterséges intelligenciára vonatkozó európai uniós szabályokról folytatott tárgyalások drámai csúcspontra értek, mivel a törvényhozók a mérföldkőnek számító jogszabályról folytatott tárgyalások utolsó fordulójába léptek. Az új jogszabály mintául szolgálhat más kormányok számára, amikor az országok saját mesterséges intelligencia iparuk számára igyekeznek szabályokat alkotni, és alternatívát kínál az Egyesült Államok könnyed megközelítésével és Kína átmeneti szabályaival szemben. A találkozót megelőzően a törvényhozók és a kormányok nem tudtak megegyezni több kulcsfontosságú kérdésben, beleértve a gyorsan fejlődő generatív mesterséges intelligencia szabályozását és a bűnüldözési célú felhasználást. Ráadásul nemrég Franciaország, Németország és Olaszország új javaslatokat dobott be, mely szerint a generatív mesterséges intelligencia-modellek készítőinek önszabályozásra kellene törekedniük. Ez a lépés elsősorban a francia székhelyű Mistral és a német Aleph Alpha mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatnak kedvezne.
Az uniós kormányok és a törvényhozók közötti megbeszélés szerdán délután két órakor kezdődött, és ma hajnalra, 17 órányi tárgyalás után két lényeges pont maradt hátra, a mesterséges intelligencia biometrikus megfigyelésben való felhasználása és a forráskódhoz való hozzáférés, ezek a kérdések még nem kerültek megvitatásra. A feszült viták és egy elromlott italautomata miatti frusztráció közepette a küldöttek hajnal kettőre kifogytak az ételből és a kávéból. Az uniós országok és a jogalkotók az Európai Bizottság által két évvel ezelőtt javasolt szabálytervezet részleteit próbálták véglegesíteni, de időközben a gyorsan fejlődő technológia elment mellettük, ami megnehezítette a konszenzus elérését.
A fő probléma az, hogy a törvény első tervezetét 2021 elején írták, majdnem két évvel a ChatGPT, a történelem egyik leggyorsabban növekvő szoftveralkalmazása elindítása előtt. Akkoriban a törvényhozók még a konkrét felhasználási esetekre összpontosítottak, és az általuk végrehajtható dolgok alapján szabályozták az MI-eszközöket, és a minimálistól a magas szintig terjedő kockázat alapján kategorizálták őket. Például a légi közlekedésben, az oktatásban és a biometrikus megfigyelésben történő alkalmazást magas kockázatúnak ítélték, vagy a meglévő termékbiztonsági jogszabályok kiterjesztéseként, vagy azért, mert potenciális emberi jogi fenyegetést jelentenek. A ChatGPT 2022 novemberi megjelenése arra kényszerítette a törvényhozókat, hogy ezt újragondolják.
Az úgynevezett "általános célú mesterséges intelligenciarendszer" nem egyetlen felhasználási esetre készült, hanem mindenféle feladatot elvégez: emberhez hasonló beszélgetést folytat, szonettet komponál, sőt, még számítógépes kódot is ír. Ráadásul az olyan vállalatok, mint a Microsoft által pénzelt OpenAI folyamatosan új felhasználási lehetőségeket fedez fel technológiája számára, és az általuk létrehozott alapmodellekre külső fejlesztők "ráépíthetnek" egyéb dolgokat, hogy új alkalmazásokat hozzanak létre. A ChatGPT és más generatív MI-eszközök nem illeszkedtek egyértelműen a törvény eredeti kockázati kategóriáiba, ami folyamatos vitát váltott ki a szabályozásuk módjáról. A cég alapítója, Sam Altman és az informatikusok is riadót fújtak a nagy teljesítményű, magas intelligenciájú gépek létrehozásának veszélye miatt, amelyek veszélyeztethetik az emberiséget.
Az alapmodellek szabályozására vonatkozó uniós javaslatok arra kényszerítenék a vállalatokat, hogy egyértelműen dokumentálják a rendszerük képzési adatait és képességeit, bizonyítsák, hogy lépéseket tettek a potenciális kockázatok mérséklésére, és külső kutatók által végzett ellenőrzéseknek vessék alá magukat. Az elmúlt hetekben Franciaország, Németország és Olaszország - az EU legbefolyásosabb országai - ezt vitatták. A három ország azt szeretné, ha a generatív mesterséges intelligenciamodellek készítői önszabályozást folytathatnának, ahelyett, hogy kemény szabályok betartására kényszerítenék őket. Szerintük a szigorú szabályozás korlátozza az európai vállalatok versenyképességét az olyan domináns amerikai vállalatokkal szemben, mint a Google és a Microsoft. Az OpenAI kódjára eszközöket építő kisebb cégek szintén szigorúbb szabályokkal szembesülnének, míg az OpenAI-hoz hasonló szolgáltatók nem.
A törvényhozók megosztottak abban a kérdésben is, hogy a bűnüldöző szervek hogyan használhatnák a mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszereket a nyilvánosan hozzáférhető helyeken az egyének biometrikus azonosítására. Az uniós törvényhozók azt szeretnék, ha a szabályozás a polgárok alapvető jogait védené, a tagállamok azonban némi rugalmasságot szeretnének, hogy a technológiát a nemzetbiztonság érdekében, például a rendőrség vagy a határvédelmi szervek is használhassák. A képviselők ejtenék a távoli biometrikus azonosításra vonatkozó tiltási javaslatot, ha a használatra vonatkozó kivételek korlátozottak és világosan meghatározottak lennének.
Ha ma sikerül megállapodni a végleges szövegről, az EU Parlament elméletileg még ebben a hónapban megszavazhatja a törvényjavaslatot, de még akkor is közel két évbe telhet, mire a jogszabály hatályba lép. Végleges megállapodás nélkül azonban az uniós törvényhozók és kormányok egy "ideiglenes megállapodásra" juthatnak, amelynek részleteit hetekig tartó technikai üléseken dolgozzák ki. Ez azzal a kockázattal jár, hogy a régóta fennálló nézeteltérések újra fellángolnak. A tavaszi szavazásra készen kellene állni a megállapodással, mert enélkül a törvényt a júniusi parlamenti választások utánra halasztanák, és a 27 tagú szervezet elveszítené a technológia szabályozásában a lépéselőnyt.
A mesterséges intelligenciára vonatkozó európai uniós szabályokról folytatott tárgyalások drámai csúcspontra értek, mivel a törvényhozók a mérföldkőnek számító jogszabályról folytatott tárgyalások utolsó fordulójába léptek. Az új jogszabály mintául szolgálhat más kormányok számára, amikor az országok saját mesterséges intelligencia iparuk számára igyekeznek szabályokat alkotni, és alternatívát kínál az Egyesült Államok könnyed megközelítésével és Kína átmeneti szabályaival szemben. A találkozót megelőzően a törvényhozók és a kormányok nem tudtak megegyezni több kulcsfontosságú kérdésben, beleértve a gyorsan fejlődő generatív mesterséges intelligencia szabályozását és a bűnüldözési célú felhasználást. Ráadásul nemrég Franciaország, Németország és Olaszország új javaslatokat dobott be, mely szerint a generatív mesterséges intelligencia-modellek készítőinek önszabályozásra kellene törekedniük. Ez a lépés elsősorban a francia székhelyű Mistral és a német Aleph Alpha mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatnak kedvezne.
Az uniós kormányok és a törvényhozók közötti megbeszélés szerdán délután két órakor kezdődött, és ma hajnalra, 17 órányi tárgyalás után két lényeges pont maradt hátra, a mesterséges intelligencia biometrikus megfigyelésben való felhasználása és a forráskódhoz való hozzáférés, ezek a kérdések még nem kerültek megvitatásra. A feszült viták és egy elromlott italautomata miatti frusztráció közepette a küldöttek hajnal kettőre kifogytak az ételből és a kávéból. Az uniós országok és a jogalkotók az Európai Bizottság által két évvel ezelőtt javasolt szabálytervezet részleteit próbálták véglegesíteni, de időközben a gyorsan fejlődő technológia elment mellettük, ami megnehezítette a konszenzus elérését.
A fő probléma az, hogy a törvény első tervezetét 2021 elején írták, majdnem két évvel a ChatGPT, a történelem egyik leggyorsabban növekvő szoftveralkalmazása elindítása előtt. Akkoriban a törvényhozók még a konkrét felhasználási esetekre összpontosítottak, és az általuk végrehajtható dolgok alapján szabályozták az MI-eszközöket, és a minimálistól a magas szintig terjedő kockázat alapján kategorizálták őket. Például a légi közlekedésben, az oktatásban és a biometrikus megfigyelésben történő alkalmazást magas kockázatúnak ítélték, vagy a meglévő termékbiztonsági jogszabályok kiterjesztéseként, vagy azért, mert potenciális emberi jogi fenyegetést jelentenek. A ChatGPT 2022 novemberi megjelenése arra kényszerítette a törvényhozókat, hogy ezt újragondolják.
Az úgynevezett "általános célú mesterséges intelligenciarendszer" nem egyetlen felhasználási esetre készült, hanem mindenféle feladatot elvégez: emberhez hasonló beszélgetést folytat, szonettet komponál, sőt, még számítógépes kódot is ír. Ráadásul az olyan vállalatok, mint a Microsoft által pénzelt OpenAI folyamatosan új felhasználási lehetőségeket fedez fel technológiája számára, és az általuk létrehozott alapmodellekre külső fejlesztők "ráépíthetnek" egyéb dolgokat, hogy új alkalmazásokat hozzanak létre. A ChatGPT és más generatív MI-eszközök nem illeszkedtek egyértelműen a törvény eredeti kockázati kategóriáiba, ami folyamatos vitát váltott ki a szabályozásuk módjáról. A cég alapítója, Sam Altman és az informatikusok is riadót fújtak a nagy teljesítményű, magas intelligenciájú gépek létrehozásának veszélye miatt, amelyek veszélyeztethetik az emberiséget.
Az alapmodellek szabályozására vonatkozó uniós javaslatok arra kényszerítenék a vállalatokat, hogy egyértelműen dokumentálják a rendszerük képzési adatait és képességeit, bizonyítsák, hogy lépéseket tettek a potenciális kockázatok mérséklésére, és külső kutatók által végzett ellenőrzéseknek vessék alá magukat. Az elmúlt hetekben Franciaország, Németország és Olaszország - az EU legbefolyásosabb országai - ezt vitatták. A három ország azt szeretné, ha a generatív mesterséges intelligenciamodellek készítői önszabályozást folytathatnának, ahelyett, hogy kemény szabályok betartására kényszerítenék őket. Szerintük a szigorú szabályozás korlátozza az európai vállalatok versenyképességét az olyan domináns amerikai vállalatokkal szemben, mint a Google és a Microsoft. Az OpenAI kódjára eszközöket építő kisebb cégek szintén szigorúbb szabályokkal szembesülnének, míg az OpenAI-hoz hasonló szolgáltatók nem.
A törvényhozók megosztottak abban a kérdésben is, hogy a bűnüldöző szervek hogyan használhatnák a mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszereket a nyilvánosan hozzáférhető helyeken az egyének biometrikus azonosítására. Az uniós törvényhozók azt szeretnék, ha a szabályozás a polgárok alapvető jogait védené, a tagállamok azonban némi rugalmasságot szeretnének, hogy a technológiát a nemzetbiztonság érdekében, például a rendőrség vagy a határvédelmi szervek is használhassák. A képviselők ejtenék a távoli biometrikus azonosításra vonatkozó tiltási javaslatot, ha a használatra vonatkozó kivételek korlátozottak és világosan meghatározottak lennének.
Ha ma sikerül megállapodni a végleges szövegről, az EU Parlament elméletileg még ebben a hónapban megszavazhatja a törvényjavaslatot, de még akkor is közel két évbe telhet, mire a jogszabály hatályba lép. Végleges megállapodás nélkül azonban az uniós törvényhozók és kormányok egy "ideiglenes megállapodásra" juthatnak, amelynek részleteit hetekig tartó technikai üléseken dolgozzák ki. Ez azzal a kockázattal jár, hogy a régóta fennálló nézeteltérések újra fellángolnak. A tavaszi szavazásra készen kellene állni a megállapodással, mert enélkül a törvényt a júniusi parlamenti választások utánra halasztanák, és a 27 tagú szervezet elveszítené a technológia szabályozásában a lépéselőnyt.