MTI
4iG: 2028-ig 150 milliárd forint fejlesztést hajt végre a társaság
A 4iG távközlési és infokommunikációs vállalatcsoport 2028-ig 150 milliárd forint értékű mobil és vezetékes hálózati beruházást valósít meg, így a lakosság közel 100 százaléka számára elérhetővé teszi a szélessávú internet és nagy felbontású televíziós szolgáltatások használatát 5G és gigabites hálózattal - jelentette be Jászai Gellért, a 4iG-csoport elnöke budapesti sajtótájékoztatón, miután együttműködési megállapodást írtak alá a kormánnyal.
A megállapodás értelmében a kormány 2024. január 1-jétől megszünteti a hírközlési szolgáltatókat terhelő közműadót, valamint 2025. január 1-jétől a hírközlési szolgáltatókat terhelő távközlési pótadót - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) közleménye szerint a felek együttműködnek többek közt a távközlési hálózatfejlesztés, a kkv-k digitalizálása, a határon túli magyarság digitalizálása, a digitális állam fejlesztése, valamint a beszállítói láncok fejlesztése területén.
Jászai Gellért kifejtette: a kormány által elfogadott, 2030-ig terjedő Nemzeti Digitalizációs Stratégiában megfogalmazott célokat a 4iG már 2028-ra teljesíti. A társaság vállalásai között szerepel, hogy a 150 milliárd forintos hálózatfejlesztéssel további 1,1 millió háztartásban válik elérhetővé a gigabit képes hálózat, valamint Budapesten és az agglomerációjában, a vármegyeszékhelyeken, továbbá a főbb közlekedési útvonalak mentén kiépül a nagy kapacitású, 5G hálózat, legalább 1000 bázisállomás telepítésével. A fejlesztésekhez szükséges forrást a távközlési közműadó és a távközlési különadó kivezetése biztosítja.
A tárcavezető szerint a 4iG a távközlési szektoron túl az egész gazdaság meghatározó szereplőjévé vált és külföldi beruházásai, fejlesztései illeszkednek "a kormány kifektetési politikájához", ezért támogatják, hogy a 4iG a régió meghatározó telekommunikációs szereplőjévé váljon. Nagy Márton hangsúlyozta: a bank, média és energiaszektor mellett a távközlési szektorban is arra törekszik, hogy a hazai tulajdon aránya meghaladja az 50 százalékot. A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország az EU tíz digitálisan legfejlettebb országa közé tartozzon, ehhez pedig új fejlesztésekre van szükség, amely a 4iG nélkül nem valósulhat meg - húzta alá.
A GFM közleményében kiemelte: nincs versenyképesség fejlett telekommunikációs szektor nélkül, hiszen a digitális gazdaság már a teljes GDP legalább 25 százalékát és a k+f kiadások 7 százalékát adja, miközben a multiplikátor hatásokat is figyelembe véve a foglalkoztatottak 17 százalékának biztosít munkalehetőséget. A kormány a telekommunikációs szektor szereplőivel partnerségre törekszik, ezt erősíti meg a Magyar Telekommal szeptember 15-én kötött megállapodás és a ma aláírt nyilatkozat is. A társaság korábbi közlése szerint az év első hat hónapjában a 4iG konszolidált nettó árbevétele 118,5 százalékkal, 266,2 milliárd forintra, a kamatfizetés, adózás és amortizáció előtti nyeresége (EBIDTA) 190 százalékkal 95,3 milliárd forintra, míg az adózott eredménye 7,8 milliárd forintra nőtt.
A 4iG részvényeit a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában jegyzik, a részvény árfolyama az elmúlt egy évben 611 forint minimumot és 880 forint maximumot ért el.
A megállapodás értelmében a kormány 2024. január 1-jétől megszünteti a hírközlési szolgáltatókat terhelő közműadót, valamint 2025. január 1-jétől a hírközlési szolgáltatókat terhelő távközlési pótadót - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) közleménye szerint a felek együttműködnek többek közt a távközlési hálózatfejlesztés, a kkv-k digitalizálása, a határon túli magyarság digitalizálása, a digitális állam fejlesztése, valamint a beszállítói láncok fejlesztése területén.
Jászai Gellért kifejtette: a kormány által elfogadott, 2030-ig terjedő Nemzeti Digitalizációs Stratégiában megfogalmazott célokat a 4iG már 2028-ra teljesíti. A társaság vállalásai között szerepel, hogy a 150 milliárd forintos hálózatfejlesztéssel további 1,1 millió háztartásban válik elérhetővé a gigabit képes hálózat, valamint Budapesten és az agglomerációjában, a vármegyeszékhelyeken, továbbá a főbb közlekedési útvonalak mentén kiépül a nagy kapacitású, 5G hálózat, legalább 1000 bázisállomás telepítésével. A fejlesztésekhez szükséges forrást a távközlési közműadó és a távközlési különadó kivezetése biztosítja.
A tárcavezető szerint a 4iG a távközlési szektoron túl az egész gazdaság meghatározó szereplőjévé vált és külföldi beruházásai, fejlesztései illeszkednek "a kormány kifektetési politikájához", ezért támogatják, hogy a 4iG a régió meghatározó telekommunikációs szereplőjévé váljon. Nagy Márton hangsúlyozta: a bank, média és energiaszektor mellett a távközlési szektorban is arra törekszik, hogy a hazai tulajdon aránya meghaladja az 50 százalékot. A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország az EU tíz digitálisan legfejlettebb országa közé tartozzon, ehhez pedig új fejlesztésekre van szükség, amely a 4iG nélkül nem valósulhat meg - húzta alá.
A GFM közleményében kiemelte: nincs versenyképesség fejlett telekommunikációs szektor nélkül, hiszen a digitális gazdaság már a teljes GDP legalább 25 százalékát és a k+f kiadások 7 százalékát adja, miközben a multiplikátor hatásokat is figyelembe véve a foglalkoztatottak 17 százalékának biztosít munkalehetőséget. A kormány a telekommunikációs szektor szereplőivel partnerségre törekszik, ezt erősíti meg a Magyar Telekommal szeptember 15-én kötött megállapodás és a ma aláírt nyilatkozat is. A társaság korábbi közlése szerint az év első hat hónapjában a 4iG konszolidált nettó árbevétele 118,5 százalékkal, 266,2 milliárd forintra, a kamatfizetés, adózás és amortizáció előtti nyeresége (EBIDTA) 190 százalékkal 95,3 milliárd forintra, míg az adózott eredménye 7,8 milliárd forintra nőtt.
A 4iG részvényeit a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában jegyzik, a részvény árfolyama az elmúlt egy évben 611 forint minimumot és 880 forint maximumot ért el.
