SG.hu
Minden eddiginél nagyobb az online propaganda és dezinformáció áradata
Irán, Oroszország és kisebb mértékben Kína az állami médiát és a világ nagy közösségi platformjait arra használják, hogy támogassák a Hamászt és befeketítsék Izraelt, és eközben persze Izrael legfőbb szövetségesét, az Egyesült Államokat is becsmérlik. Irán libanoni, szíriai és iraki sejtjei is csatlakoztak az online harchoz, valamint olyan szélsőséges csoportok, mint az al-Kaida és az Iszlám Állam, amelyek korábban a Hamásszal szemben álltak. A kormányzati tisztviselők és független kutatók szerint az online propaganda és dezinformáció áradata minden eddiginél nagyobb, és mindez a világ geopolitikai megosztottságát tükrözi. Nyugodtan nevezhetjük az Izrael és a Hamász közötti konfliktust az első internetes világháborúnak.
"Az eseményeket emberek milliói, százmilliói látják szerte a világon" - mondta Rafi Mendelsohn, a Cyabra, egy Tel-Avivban működő közösségi média cég alelnöke - "és ez olyan módon befolyásolja a háborút, amely valószínűleg ugyanolyan hatékony, mint a tényleges fegyveres harc". A Cyabra legalább 40 000 botot vagy nem hiteles fiókot dokumentált az interneten azóta, hogy a Hamász a Gázai övezetből kitörve október 7-én megtámadta Izraelt. A neten a témában keringő tartalom zsigeri, érzelmekkel teli, politikailag részrehajló és gyakran hamis. Mindez a Gázai övezeten túl is felszította a haragot, sőt az erőszakot is, és félő, hogy egy szélesebb körű konfliktus kirobbanását idézheti elő. Irán bár tagadta, hogy köze lenne a Hamász támadásához, később eszkalációval fenyegetőzött, és külügyminiszterük, Hoszein Amir Abdollahian "több fronton" történő megtorlásra figyelmeztetett, ha az izraeli erők továbbra is a Gázai övezetben maradnak.
"Mintha mindenki érintett lenne" - mondta Moustafa Ayad, a Stratégiai Párbeszéd Intézet ügyvezető igazgatója. A nonprofit londoni kutatószervezet a múlt héten ismertette az Irán, Oroszország és Kína által a közelmúltban folytatott befolyásolási kampányokat. Ezek nem tűnnek összehangoltnak, bár nem zárható ki hogy együttműködés lenne közöttük. Bár Iránnak, Oroszországnak és Kínának különböző motivációi vannak arra, hogy a Hamászt támogassák Izraellel szemben, a háború kezdete óta ugyanazokat a témákat tartják felszínen. A tisztviselők és szakértők szerint nem egyszerűen erkölcsi támogatást nyújtanak, hanem nyílt és rejtett információs kampányokat is indítanak, hogy felerősítsék egymást és kiterjesszék nézeteik globális hatókörét több platformon, több nyelven.
Putyin fotó egy palesztin tüntetésen - Oroszországnak hatalmas ajándék az izraeli konfliktus
Az RT, a globális orosz televíziós hálózat spanyol ága például nemrég újra közzétette az iráni elnök nyilatkozatát, amelyben izraeli háborús bűncselekménynek nevezte az október 17-én a gázai Al-Ahli arab kórházban történt robbanást, annak ellenére, hogy a nyugati hírszerző ügynökségek és független elemzők azóta egyértelműen megállapították, hogy a robbanás valószínűbb oka egy Gázából indított célt tévesztett rakéta volt. Egy másik orosz hírportál, a Sputnik India egy "katonai szakértőt" idézett, aki - bizonyítékok nélkül - azt állította, hogy az Egyesült Államokból származik a kórházat leromboló bomba. Az ehhez hasonló posztok több tízezres nézettséget értek el. "Be nem jelentett információs háborúban állunk az autoriter országokkal" - véli James P. Rubin, az amerikai Külügyminisztérium Globális Elkötelezettség Központjának vezetője.
A Hamász a támadás első óráitól kezdve széles körű, kifinomult médiastratégiát alkalmazott, amelyet olyan csoportok inspiráltak, mint az Iszlám Állam. Ügynökei olyan helyekről származó fiókokon keresztül terjesztették a kifejező fotókat, mint például Pakisztán, megkerülve a Hamász Facebookon és az X-en bevezetett kitiltását. Az X-en egy nem hitelesített profil - @RebelTaha - a konfliktus első két napja alatt 616 alkalommal posztolt, noha korábban főleg krikettről szóló tartalmak jelentek meg rajta. A dezinformációt és a szélsőségességet nyomon követő tisztviselőket és szakértőket meglepte, hogy a Hamász üzenete milyen gyorsan és széles körben terjed az interneten. Ezt a teljesítményt minden bizonnyal az izraeli-palesztin kérdés érzelmi intenzitása és a Hamász fegyveresei által viselt kamerák által gyakorlatilag valós időben rögzített erőszakos cselekmények képei táplálták. Ezt botok kiterjedt hálózata, majd nem sokkal később az iráni, orosz és kínai kormányokhoz és állami médiumokhoz tartozó hivatalos fiókok is terjesztették, és mindezt a közösségi médiaplatformok persze felerősítették.
Egyetlen nappal a konfliktus kezdete után a Facebookon, az Instagramon, a TikTokon és az X-en a konfliktusról posztoló fiókok közül nagyjából minden negyedik hamisítványnak tűnt - állapította meg a Cyabra. Az Al-Ahli Arab Kórházban történt robbanást követő 24 órában több, mint minden harmadik, az X-en erről posztoló fiókból pedig szintén rengeteg volt hamis. A vállalat kutatói hat olyan nagyméretű, összehangolt kampányt azonosítottak, amelyek nagyszabásúak volta nemzetek vagy gazdagon finanszírozott nem állami szereplők részvételére utaltak. Az Institute for Strategic Dialogue múlt heti jelentésében kiemelte azokat az iráni fiókokat a Facebookon és az X-en, amelyek "különösen káros tartalmakat terjesztettek, háborús bűnök és izraeli civilek elleni erőszak dicsőítését és Izrael elleni további támadásokra való buzdítást tartalmaznak". Bár az ország legfőbb vezetője, Ali Khamenei ajatollah tagadta, hogy az országának köze lenne a támadáshoz, a fiókok őt Izraellel és a neokolonialista nyugati hatalmakkal szembeni "pániszlamista ellenállás" vezetőjeként ábrázolták.
Izraeli csapatok Gázában - jelenleg is rakétázzák onnan Izraelt és a túszokat sem engedte el a terrorszervezet
A Tasnim hírügynökség - egy államilag támogatott szervezet - egy sor posztja szerint az Egyesült Államok felelős "a bűncselekményekért", és egy videót mutattak be sebesült palesztinokról. A Telegramban a fiókok hamis vagy nem ellenőrzött tartalmakat is terjesztettek, köztük egy széles körben megcáfolt beszámolót, amely szerint a CNN megrendezett egy televíziós stáb elleni támadást. A Cyabra azonosított egy arab nyelvű online kampányt is az X-en, mely Irakból, nyilvánvalóan az Irán által támogatott síita muszlim félkatonai csoportoktól, köztük a Muqtada al-Sadr mozgalomtól származik. A fiókok hálózata azonos üzeneteket és fényképeket tett közzé az #AmericasponsorIsraelTerrorism hashtag használatával. Ezek a posztok október 18-án és 19-én érték el a csúcspontjukat, több mint 6000 reakciót gyűjtöttek, és a Cyabra szerint 10 millió néző elérésére voltak alkalmasak.
Izrael, amely saját kifinomult információs csatornákkal rendelkezik, váratlanul védekezésbe került. "A hadseregéhez hasonlóan Izrael közösségi médiája is lebénult és napokig késve reagált" - mondta Ben Decker, a Memetica, egy fenyegetések felderítésével foglalkozó tanácsadó cég vezérigazgatója. "A reakció a feléledés után is kaotikus volt". Két izraeli kormánytisztviselő - akik a hírszerzési kérdések megvitatása érdekében névtelenségük megőrzése mellett nyilatkoztak - elmondta, hogy Izrael nyomon követte az Iránból és más országokból származó botok tevékenységét. Megjegyezték, hogy ez nagyobb volt, mint bármelyik korábbi kampány, amit láttak.
A háború felerősítette a nyugati fővárosokban azon aggodalmakat, hogy az autoriter kormányok szövetségének sikerült felszítani az illiberális, antidemokratikus hangulatot, különösen Afrikában, Dél-Amerikában és a világ más részein, ahol az amerikai vagy nyugati gyarmatosítással vagy dominanciával kapcsolatos vádak egyébként is termékeny talajra találnak. Oroszország és Kína, amelyek az elmúlt években egyre közelebb kerültek egymáshoz, úgy tűnik, hogy a konfliktust az Egyesült Államok és Izrael aláásására akarják felhasználni. Az Amerikai Külügyminisztérium Globális Elkötelezettség Központja - amely az állami propaganda és dezinformáció ellen küzd - az elmúlt hetekben részletesen bemutatta Oroszország és Kína kiterjedt kampányait, amelyek célja a globális információs környezet saját előnyükre való alakítása.
Egy héttel azelőtt, hogy a Hamász megtámadta Izraelt, a Külügyminisztérium egy jelentésben arra figyelmeztetett, hogy Kína "megtévesztő és kényszerítő módszereket" alkalmaz, hogy a világ közvéleményét saját világnézete mögé állítsa. A háború kezdete óta Kína semleges béketeremtőnek állítja be magát, míg tisztviselői az Egyesült Államokat gyáva háborúskodónak ábrázolták, amely "stratégiai kudarcot szenvedett a Közel-Keleten". Az orosz tisztviselők és az állami média beszámolói osztották ezt az érzést. A Telegram számos Kreml-barát fiókja október 7. után az ukrajnai háborúról szóló tartalmakról hirtelen áttért Izrael kizárólagos ostorozására. Köztük van olyan arab nyelvű csatorna is, amely a Vlagyimir Putyin elnök ellen júniusban fellázadt orosz félkatonai erőhöz, a Wagner-csoporthoz kapcsolódik.
Putyin a háború kezdete után találkozott a Hamász vezetőivel, és az ukrajnai és izraeli háborúkat ugyanannak az átfogó harcnak a részeként jellemezte, amely az amerikai globális dominancia ellen folyik. Azt is állította - bizonyítékok nélkül -, hogy "nyugati titkosszolgálatok" álltak egy dagesztáni, a zsidók ellen irányult zavargásban, mely megbénította a dél-oroszországi, többségében muszlimok lakta régió repülőterét. "Konfliktusban, geostratégiai versenyben állnak az Egyesült Államokkal" - mondta Michael Doran, a Fehér Ház és a Pentagon volt tisztviselője, aki jelenleg a Hudson Intézet Közel-Keleti Béke és Biztonság Központjának igazgatója. "És felismerik, hogy amikor Izrael - az USA elsődleges szövetségese a Közel-Keleten - belekeveredik egy ilyen háborúba az gyengíti az Egyesült Államokat."
"Az eseményeket emberek milliói, százmilliói látják szerte a világon" - mondta Rafi Mendelsohn, a Cyabra, egy Tel-Avivban működő közösségi média cég alelnöke - "és ez olyan módon befolyásolja a háborút, amely valószínűleg ugyanolyan hatékony, mint a tényleges fegyveres harc". A Cyabra legalább 40 000 botot vagy nem hiteles fiókot dokumentált az interneten azóta, hogy a Hamász a Gázai övezetből kitörve október 7-én megtámadta Izraelt. A neten a témában keringő tartalom zsigeri, érzelmekkel teli, politikailag részrehajló és gyakran hamis. Mindez a Gázai övezeten túl is felszította a haragot, sőt az erőszakot is, és félő, hogy egy szélesebb körű konfliktus kirobbanását idézheti elő. Irán bár tagadta, hogy köze lenne a Hamász támadásához, később eszkalációval fenyegetőzött, és külügyminiszterük, Hoszein Amir Abdollahian "több fronton" történő megtorlásra figyelmeztetett, ha az izraeli erők továbbra is a Gázai övezetben maradnak.
"Mintha mindenki érintett lenne" - mondta Moustafa Ayad, a Stratégiai Párbeszéd Intézet ügyvezető igazgatója. A nonprofit londoni kutatószervezet a múlt héten ismertette az Irán, Oroszország és Kína által a közelmúltban folytatott befolyásolási kampányokat. Ezek nem tűnnek összehangoltnak, bár nem zárható ki hogy együttműködés lenne közöttük. Bár Iránnak, Oroszországnak és Kínának különböző motivációi vannak arra, hogy a Hamászt támogassák Izraellel szemben, a háború kezdete óta ugyanazokat a témákat tartják felszínen. A tisztviselők és szakértők szerint nem egyszerűen erkölcsi támogatást nyújtanak, hanem nyílt és rejtett információs kampányokat is indítanak, hogy felerősítsék egymást és kiterjesszék nézeteik globális hatókörét több platformon, több nyelven.
Putyin fotó egy palesztin tüntetésen - Oroszországnak hatalmas ajándék az izraeli konfliktus
Az RT, a globális orosz televíziós hálózat spanyol ága például nemrég újra közzétette az iráni elnök nyilatkozatát, amelyben izraeli háborús bűncselekménynek nevezte az október 17-én a gázai Al-Ahli arab kórházban történt robbanást, annak ellenére, hogy a nyugati hírszerző ügynökségek és független elemzők azóta egyértelműen megállapították, hogy a robbanás valószínűbb oka egy Gázából indított célt tévesztett rakéta volt. Egy másik orosz hírportál, a Sputnik India egy "katonai szakértőt" idézett, aki - bizonyítékok nélkül - azt állította, hogy az Egyesült Államokból származik a kórházat leromboló bomba. Az ehhez hasonló posztok több tízezres nézettséget értek el. "Be nem jelentett információs háborúban állunk az autoriter országokkal" - véli James P. Rubin, az amerikai Külügyminisztérium Globális Elkötelezettség Központjának vezetője.
A Hamász a támadás első óráitól kezdve széles körű, kifinomult médiastratégiát alkalmazott, amelyet olyan csoportok inspiráltak, mint az Iszlám Állam. Ügynökei olyan helyekről származó fiókokon keresztül terjesztették a kifejező fotókat, mint például Pakisztán, megkerülve a Hamász Facebookon és az X-en bevezetett kitiltását. Az X-en egy nem hitelesített profil - @RebelTaha - a konfliktus első két napja alatt 616 alkalommal posztolt, noha korábban főleg krikettről szóló tartalmak jelentek meg rajta. A dezinformációt és a szélsőségességet nyomon követő tisztviselőket és szakértőket meglepte, hogy a Hamász üzenete milyen gyorsan és széles körben terjed az interneten. Ezt a teljesítményt minden bizonnyal az izraeli-palesztin kérdés érzelmi intenzitása és a Hamász fegyveresei által viselt kamerák által gyakorlatilag valós időben rögzített erőszakos cselekmények képei táplálták. Ezt botok kiterjedt hálózata, majd nem sokkal később az iráni, orosz és kínai kormányokhoz és állami médiumokhoz tartozó hivatalos fiókok is terjesztették, és mindezt a közösségi médiaplatformok persze felerősítették.
Egyetlen nappal a konfliktus kezdete után a Facebookon, az Instagramon, a TikTokon és az X-en a konfliktusról posztoló fiókok közül nagyjából minden negyedik hamisítványnak tűnt - állapította meg a Cyabra. Az Al-Ahli Arab Kórházban történt robbanást követő 24 órában több, mint minden harmadik, az X-en erről posztoló fiókból pedig szintén rengeteg volt hamis. A vállalat kutatói hat olyan nagyméretű, összehangolt kampányt azonosítottak, amelyek nagyszabásúak volta nemzetek vagy gazdagon finanszírozott nem állami szereplők részvételére utaltak. Az Institute for Strategic Dialogue múlt heti jelentésében kiemelte azokat az iráni fiókokat a Facebookon és az X-en, amelyek "különösen káros tartalmakat terjesztettek, háborús bűnök és izraeli civilek elleni erőszak dicsőítését és Izrael elleni további támadásokra való buzdítást tartalmaznak". Bár az ország legfőbb vezetője, Ali Khamenei ajatollah tagadta, hogy az országának köze lenne a támadáshoz, a fiókok őt Izraellel és a neokolonialista nyugati hatalmakkal szembeni "pániszlamista ellenállás" vezetőjeként ábrázolták.
Izraeli csapatok Gázában - jelenleg is rakétázzák onnan Izraelt és a túszokat sem engedte el a terrorszervezet
A Tasnim hírügynökség - egy államilag támogatott szervezet - egy sor posztja szerint az Egyesült Államok felelős "a bűncselekményekért", és egy videót mutattak be sebesült palesztinokról. A Telegramban a fiókok hamis vagy nem ellenőrzött tartalmakat is terjesztettek, köztük egy széles körben megcáfolt beszámolót, amely szerint a CNN megrendezett egy televíziós stáb elleni támadást. A Cyabra azonosított egy arab nyelvű online kampányt is az X-en, mely Irakból, nyilvánvalóan az Irán által támogatott síita muszlim félkatonai csoportoktól, köztük a Muqtada al-Sadr mozgalomtól származik. A fiókok hálózata azonos üzeneteket és fényképeket tett közzé az #AmericasponsorIsraelTerrorism hashtag használatával. Ezek a posztok október 18-án és 19-én érték el a csúcspontjukat, több mint 6000 reakciót gyűjtöttek, és a Cyabra szerint 10 millió néző elérésére voltak alkalmasak.
Izrael, amely saját kifinomult információs csatornákkal rendelkezik, váratlanul védekezésbe került. "A hadseregéhez hasonlóan Izrael közösségi médiája is lebénult és napokig késve reagált" - mondta Ben Decker, a Memetica, egy fenyegetések felderítésével foglalkozó tanácsadó cég vezérigazgatója. "A reakció a feléledés után is kaotikus volt". Két izraeli kormánytisztviselő - akik a hírszerzési kérdések megvitatása érdekében névtelenségük megőrzése mellett nyilatkoztak - elmondta, hogy Izrael nyomon követte az Iránból és más országokból származó botok tevékenységét. Megjegyezték, hogy ez nagyobb volt, mint bármelyik korábbi kampány, amit láttak.
A háború felerősítette a nyugati fővárosokban azon aggodalmakat, hogy az autoriter kormányok szövetségének sikerült felszítani az illiberális, antidemokratikus hangulatot, különösen Afrikában, Dél-Amerikában és a világ más részein, ahol az amerikai vagy nyugati gyarmatosítással vagy dominanciával kapcsolatos vádak egyébként is termékeny talajra találnak. Oroszország és Kína, amelyek az elmúlt években egyre közelebb kerültek egymáshoz, úgy tűnik, hogy a konfliktust az Egyesült Államok és Izrael aláásására akarják felhasználni. Az Amerikai Külügyminisztérium Globális Elkötelezettség Központja - amely az állami propaganda és dezinformáció ellen küzd - az elmúlt hetekben részletesen bemutatta Oroszország és Kína kiterjedt kampányait, amelyek célja a globális információs környezet saját előnyükre való alakítása.
Egy héttel azelőtt, hogy a Hamász megtámadta Izraelt, a Külügyminisztérium egy jelentésben arra figyelmeztetett, hogy Kína "megtévesztő és kényszerítő módszereket" alkalmaz, hogy a világ közvéleményét saját világnézete mögé állítsa. A háború kezdete óta Kína semleges béketeremtőnek állítja be magát, míg tisztviselői az Egyesült Államokat gyáva háborúskodónak ábrázolták, amely "stratégiai kudarcot szenvedett a Közel-Keleten". Az orosz tisztviselők és az állami média beszámolói osztották ezt az érzést. A Telegram számos Kreml-barát fiókja október 7. után az ukrajnai háborúról szóló tartalmakról hirtelen áttért Izrael kizárólagos ostorozására. Köztük van olyan arab nyelvű csatorna is, amely a Vlagyimir Putyin elnök ellen júniusban fellázadt orosz félkatonai erőhöz, a Wagner-csoporthoz kapcsolódik.
Putyin a háború kezdete után találkozott a Hamász vezetőivel, és az ukrajnai és izraeli háborúkat ugyanannak az átfogó harcnak a részeként jellemezte, amely az amerikai globális dominancia ellen folyik. Azt is állította - bizonyítékok nélkül -, hogy "nyugati titkosszolgálatok" álltak egy dagesztáni, a zsidók ellen irányult zavargásban, mely megbénította a dél-oroszországi, többségében muszlimok lakta régió repülőterét. "Konfliktusban, geostratégiai versenyben állnak az Egyesült Államokkal" - mondta Michael Doran, a Fehér Ház és a Pentagon volt tisztviselője, aki jelenleg a Hudson Intézet Közel-Keleti Béke és Biztonság Központjának igazgatója. "És felismerik, hogy amikor Izrael - az USA elsődleges szövetségese a Közel-Keleten - belekeveredik egy ilyen háborúba az gyengíti az Egyesült Államokat."